Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-12
671 Az Országgyűlés 12. ülése 1960. évi augusztus 5-én, pénteken 672 köréből, igen nagy részük tovább engedelmeskedik a Föld vonzási erejének és így a Földön marad. Ezek olyan szemmellátható különbségek, amelyeket mi nem katonai, hanem tudományos szempontból értékelünk, hiszen mi ezeket az eszközöket a békés'haladás céljaira akarjuk felhasználni — de a tények tények maradnak. Mindez azonban nem elegendő arra, hogy az amerikai imperialistákat szerénységre tanítsa, sőt állandóan reklámot csinálnak saját erejüknek és hatalmuknak. Ilyenkor nekem mindig egy régi kis novella jut az eszembe, amelyet valamikor egyik írónknál olvastam. Egy fiatal kis suszterinas — ma már ipari tanulónak hívjuk (derültség) és ma már megbecsüljük fiatal dolgozó társainkat — amikor temetőn ment keresztül, mindig fütyült, hogy elterelje a figyelmét a kísértetekről, és más egyebekről, amiket babonás szülei beleneveltek. Azt hiszem, az amerikai imperializmus is ugyanezt csinálja. (Derültség.) Fütyül, hogy ne vegye észre, milyen bajban van. Miközben békés szólamokat hangoztatnak, fokozzák a katonai felkészülést, kétszínű, kétértelmű, félrevezető, a tömegeket becsapó politikát folytatnak, ami aztán sokszor bizonyos humoros megjegyzéseket vált ki. Tisztelt Országgyűlés! A nép választott képviselői vagyunk, felelősek vagyunk választóinknak, az egész népnek. Ez a felelősségérzet vezeti a kormányt, amikor további munkájában szem előtt tartja a vitában elhangzott bírálatokat, javaslatokat. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges bírálatnak és javaslattevő kezdeményezésnek ez a szelleme mindenütt tovább erősödjék. Ez mozgósítsa ipari és mezőgazdasági üzemeink, hivatalaink dolgozóit az ottani fogyatékosságok és a megszüntetésükre rendelkezésre álló lehetőségek türelmetlen kutatására, a munka állandó javítására, az eredmények növelésére. A beszámoló megállapította és a felszólalások igazolták annak igazságát: jó úton járunk, jó célokat akarunk elérni. Eredményeink számottevőek, s látni kell, hogy a további, még nagyobb eredmények elérésének lehetőségei is igen nagyok. A közösségért végzett fáradhatatlan, öntudatos, lelkes munka szolgálja a mi társadalmunkban az egyes ember legsajátosabb érdekeit, és egyúttal a közösségét; országos terveink megvalósítása biztosítja az egyéni — családi tervek megvalósítását is. Ezért hívunk fel minden állampolgárt: pártunk és kormányunk szavát követve ebben a szellemben munkálkodjék továbbra is a béke védelmezésén, szocialista hazánk építésén! Kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el a kormány beszámolóját. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Minisztertanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki a beszámolót tudomásul veszi, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van valaki ellene? (Senki.) Megállapítom, hogy a Minisztertanács beszámolóját az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint- * következik az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. NYERS REZSŐ pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Az 1959. évi költségvetés végrehajtásáról készített jelentésünkben kedvező fejlődésről adhatunk számot. A költségvetési előirányzatot kielégítően teljesítettük. A múlt évről összeállított zárszámadás tükrében is helyesnek bizonyulnak fő gazdaságpolitikai célkitűzéseink. Sok tény bizonyítja, hogy célravezetők, megvalósíthatók és a tömegek egyetértésével is találkoznak. Ezzel magyarázható, hogy 1959-ben népgazdaságunk tervszerűen, a megjelölt irányban haladt előre. Gazdasági fejlődésünk világosan tükröződik a költségvetés végrehajtásában is. Okkal és joggal állapíthatjuk meg, hogy az első esztendőben, siker koronázta a szocializmus építésének meggyorsítására irányuló erőfeszítéseinket. A tervet meghaladó mértékben növekedett a termelés és bővült az áruforgalom. A nagyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokat végeztünk és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a lakosság fogyasztása is. Az előirányzottnál kedvezőbben alakult az ország fizetési mérlege. Gazdasági fejlődésünk gyorsuló ütemére jellemző, hogy a múlt évben a tervezettnél 7 százalékkal nagyobb termelésnövekedés következett be a szocialista iparban. A termelékenység a tervezett 3 százalékkal szemben közel 5 százalékkal nőtt. Az állami ipar 1958-hoz viszonyítva az előírtnál nagyobb, 3 százalékos önköltségcsökkentést ért el. A mezőgazdaságban 1959-ben sikerült megvalósítanunk kettős célkitűzésünket: lényegesen előrehaladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a termelőszövetkezeti mozgalom több mint háromszorosára növekedett, s ezzel egyidejűleg növekedett a mezőgazdasági termelés is, úgy, hogy a mezőgazdaság össztermelése 1959ben a tervezettnél magasabb színvonalat ért el. Az állami tervberuházásokat az eredeti tervhez képest 3,3 százalékkal túlteljesítettük és számos nagyjelentőségű, új létesítmény lépett be a termelésbe. A beruházások volumene 1959-ben közel 40 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Előrehaladás történt 1959-ben a műszaki fejlesztés terén is. A vállalatok és kutatóintézetek egymilliárd forintot fordítottak erre a célra az újonnan létesített műszaki fejlesztési alapokból. Ennek révén sok vállalatnál jelentékeny műszaki haladást értek el, számos új termék prototípusát . kísérletezték ki, nullszériáját gyártották le és sorozatgyártását kezdték meg. A terven felüli termelésből nemcsak nagyobb beruházási programot valósítottunk meg, hanem a tervezettnél valamivel jobban emelkedett az életszínvonal is. A munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére az előirányzott 2 százalékkal szemben 4,5 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor nőtt a foglalkoztatottság is, mert az év végén a népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 132 000-reI na-