Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-9

485 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 486 építőanyagipar szűk termelési kapacitása. En­nek feloldására ez évben az építőanyagipari be­ruházásokra több mint 800 millió forintot fordí­tunk. Különösen fontos a meglevő cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építé­se. Vác közelében építjük fel a Dunai Cement­es Mészmüvet, amely a hároméves terv legna­gyobb építkezése. Beruházási költsége összesen 2 800 000 000 forintot tesz ki. Ennek a gyárnak gyorsabb építése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, az ország cementipari termelését 1963—65-ig fokozatosan egymillió tonna cement­tel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Építőiparunk sok elismerésre méltó ered­ményt mondhat magáénak, de munkájának van­nak fogyatékosságai, hibái is. Egyik legsúlyo­sabb hiba az, hogy, hogy elmaradt az ipar szer­kezeti átalakítását elősegítő beruházások kivite­lezésével. Szükségesnek tartom, hogy az építő­ipar vezetőinek és valamennyi többi dolgozójá­nak figyelmét felhívjam néhány — szerintünk •— legfontqsabb feladatukra. A rendelkezésre álló építési kapacitásokat, munkaerőt, anyagot, gépet a legnagyobb körül­tekintéssel, a leghatékonyabban kell felhasznál­niuk és a maguk részéről is mindent el kell kö­vetniük, hogy a beruházásokat a leggazdaságo­sabban koncentrálják. Törekedjenek arra, hogy a beruházásokat, építkezéseket a legjobban elő­készítsék, válasszák ki a leggazdaságosabb meg­oldást. Idejében és maradéktalanul biztosítsák a tervdokumentációt lehetőleg korszerű típuster­vek felhasználásával. Minden igyekezetükkel le­gyenek azon, hogy a beruházás kivitelezése opti­mális idő alatt, a lehető legrövidebb idő alatt megtörténjék. A tervezőirodák biztosítsák a me­zőgazdasági, de különösen a termelőszövetkeze­ti építkezések számára s különböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is figyelembe vevő típusterveket. A most alakult, illetve alakuló új termelőszövetkezetek szükséges építkezései szá­mára biztosítani kell a megfelelő kapacitást és az anyagot. Nagyon fontos, hogy mielőbb, már a következő hónapokban eredményeket érjenek el a tervező, építő, szerelő, valamint az építőanyag­ipari vállalatok munkájának megjavításában. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk és kormányunk bizalmat élvező po­litikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági át­alakulás megy végbe. A hároméves terv idősza­kának elején hazánk szántóterületének kereken e gyenegyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka! Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetke­zetek gazdálkodnak. 1959. november l-e óta 293 ezerrel nőtt a termelőszövetkezeti tagok szá­ma. Ma a községek 65,3 százaléka — szám sze­rint: 2138 — termelőszövetkezeti község. No­vember 1 óta 767 község lett termelőszövetke­zeti községgé. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagy­kőrös és más városok egész sora. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztságunk napjainkban tö­megesen lép a közös gazdálkodás útjára. Orszá­gunk dolgozó parasztsága — a párt helyes poli­tikájának, gazdasági és társadalmi fejlődésünk számos sikerének, a meglevő szocialista mező­gazdasági nagyüzemek példamutatásának és a türelmes felvilágosító szónak hatására — felis­merte, hogy felemelkedésünk egyedüli biztos út­ja á szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Innen, az Országgyűlés fórumáról is üdvözöljük a ter­melőszövetkezetekbe ' lépett dolgozó parasztok százezreit. Üj és egyre gazdagabbá, kulturáltab­bá fejlődő életünk küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában a közös célok eléréséért egysé­gesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érje­nek el. (Nagy taps.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága január 12-én tartott ülésén felszólí­totta a párt- és az állami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkájukat, nyújtsanak kellő segítséget a szö­vetkezeteikbe tömörült dolgozó parasztoknak ah­hoz, hogy az új termelőszövetkezetekben a kö­zös munka mielőbb megkezdődjék. Az előbbiekben — a beruházások taglalá­sánál — tájékoztattam a tisztelt Országgyűlést arról, hogy 1959-ben és hasonlóképpen 1960-ban kormányunk elsőrendű fontos feladatának te­kintette, illetve tekinti a továbbiak során is a termelőszövetkezeti mozgalom minden lehetséges módon történő támogatását. Az elmondottakhoz kiegészítésként itt hadd fűzzem még hozzá, hogy annak idején a hároméves terv egész időszakára nem egészen 2 milliárd forint közép- és hosszú­lejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövet­kezetek segítségére, ezzel szemben csupán 1959­ben több mint hárommilliárd forintra emelke-r dett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek létrejöttével mégnyílik a mezőgazdaság­ban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlesztése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdasá­gunk tovább fejlődik, teljesítjük és túl is telje­sítjük a mezőgazdasági termelés ez évi felada­tait. Eddig is sikerült megoldanunk és ezután is feltétlenül szem előtt kell tartanunk a kettős fel­adatot: úgy fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgalmat, olyan gonddal foglalkozzunk a ter­melőszövetkezetek megszilárdításával, úgy épít­sük szocialista mezőgazdaságunkat, hogy közben minél nagyobb arányban növekedjék a mezőgaz­daság árutermelése. Tavaly tovább nőtt a mezőgazdasági terme­lés. Számokat hallottunk róla. Nőtt az ipari nö­vények vetésterülete, emelkedett a termésátla­guk. Növénytermesztésünknek nemcsak pozití­vumai voltak a múlt esztendőben. Rá kell mu­tatnunk, hogy a növényvédelem még mindig elmaradt állapotban van, hogy az öntözés lehe­tőségeit még csak alacsony fokon használják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom