Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-9
485 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 486 építőanyagipar szűk termelési kapacitása. Ennek feloldására ez évben az építőanyagipari beruházásokra több mint 800 millió forintot fordítunk. Különösen fontos a meglevő cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cementes Mészmüvet, amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Beruházási költsége összesen 2 800 000 000 forintot tesz ki. Ennek a gyárnak gyorsabb építése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, az ország cementipari termelését 1963—65-ig fokozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Építőiparunk sok elismerésre méltó eredményt mondhat magáénak, de munkájának vannak fogyatékosságai, hibái is. Egyik legsúlyosabb hiba az, hogy, hogy elmaradt az ipar szerkezeti átalakítását elősegítő beruházások kivitelezésével. Szükségesnek tartom, hogy az építőipar vezetőinek és valamennyi többi dolgozójának figyelmét felhívjam néhány — szerintünk •— legfontqsabb feladatukra. A rendelkezésre álló építési kapacitásokat, munkaerőt, anyagot, gépet a legnagyobb körültekintéssel, a leghatékonyabban kell felhasználniuk és a maguk részéről is mindent el kell követniük, hogy a beruházásokat a leggazdaságosabban koncentrálják. Törekedjenek arra, hogy a beruházásokat, építkezéseket a legjobban előkészítsék, válasszák ki a leggazdaságosabb megoldást. Idejében és maradéktalanul biztosítsák a tervdokumentációt lehetőleg korszerű típustervek felhasználásával. Minden igyekezetükkel legyenek azon, hogy a beruházás kivitelezése optimális idő alatt, a lehető legrövidebb idő alatt megtörténjék. A tervezőirodák biztosítsák a mezőgazdasági, de különösen a termelőszövetkezeti építkezések számára s különböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is figyelembe vevő típusterveket. A most alakult, illetve alakuló új termelőszövetkezetek szükséges építkezései számára biztosítani kell a megfelelő kapacitást és az anyagot. Nagyon fontos, hogy mielőbb, már a következő hónapokban eredményeket érjenek el a tervező, építő, szerelő, valamint az építőanyagipari vállalatok munkájának megjavításában. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken e gyenegyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka! Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. november l-e óta 293 ezerrel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — szám szerint: 2138 — termelőszövetkezeti község. November 1 óta 767 község lett termelőszövetkezeti községgé. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös és más városok egész sora. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Országunk dolgozó parasztsága — a párt helyes politikájának, gazdasági és társadalmi fejlődésünk számos sikerének, a meglevő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek példamutatásának és a türelmes felvilágosító szónak hatására — felismerte, hogy felemelkedésünk egyedüli biztos útja á szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Innen, az Országgyűlés fórumáról is üdvözöljük a termelőszövetkezetekbe ' lépett dolgozó parasztok százezreit. Üj és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fejlődő életünk küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. (Nagy taps.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága január 12-én tartott ülésén felszólította a párt- és az állami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkájukat, nyújtsanak kellő segítséget a szövetkezeteikbe tömörült dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy az új termelőszövetkezetekben a közös munka mielőbb megkezdődjék. Az előbbiekben — a beruházások taglalásánál — tájékoztattam a tisztelt Országgyűlést arról, hogy 1959-ben és hasonlóképpen 1960-ban kormányunk elsőrendű fontos feladatának tekintette, illetve tekinti a továbbiak során is a termelőszövetkezeti mozgalom minden lehetséges módon történő támogatását. Az elmondottakhoz kiegészítésként itt hadd fűzzem még hozzá, hogy annak idején a hároméves terv egész időszakára nem egészen 2 milliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek segítségére, ezzel szemben csupán 1959ben több mint hárommilliárd forintra emelke-r dett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével mégnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlesztése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdaságunk tovább fejlődik, teljesítjük és túl is teljesítjük a mezőgazdasági termelés ez évi feladatait. Eddig is sikerült megoldanunk és ezután is feltétlenül szem előtt kell tartanunk a kettős feladatot: úgy fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgalmat, olyan gonddal foglalkozzunk a termelőszövetkezetek megszilárdításával, úgy építsük szocialista mezőgazdaságunkat, hogy közben minél nagyobb arányban növekedjék a mezőgazdaság árutermelése. Tavaly tovább nőtt a mezőgazdasági termelés. Számokat hallottunk róla. Nőtt az ipari növények vetésterülete, emelkedett a termésátlaguk. Növénytermesztésünknek nemcsak pozitívumai voltak a múlt esztendőben. Rá kell mutatnunk, hogy a növényvédelem még mindig elmaradt állapotban van, hogy az öntözés lehetőségeit még csak alacsony fokon használják ki.
