Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-9
4 487 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 488 Az elmúlt esztendőben az állattenyésztés is tovább fejlődött. Valamennyi állatfaj állománya tervezettnek megfelelően alakult, sőt a sertés-, baromfi- és juhiétszám arányosan fejlődött. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztésére irányuló állami beruházások is. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a baromfitenyésztésben jelentékenyen javult az árutermelés. A termelőszövetkezetekben a baromfihús termelése egy év alatt megháromszorozódott, a baromfitelepek tojástermelése megnégyszereződött. Az állattenyésztés fejlesztésében is az idén a tavalyinál nagyabb feladatokat kell megoldani. Ebben az évben például legalább 530 ezer métermázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell szolgáltatnia a mezőgazdaságnak, mint amennyit 1959-ben adott. E feladatok megvalósításának alapvető feltétele egyrészt az, hogy a régebben működő termelőszövetkezetekben és az újakban megszilárduljon és tovább fejlődjék a közös állattenyésztés és biztosítva legyen a takarmányellátás. Említettem, hogy az állattenyésztés kívánt ütemű fejlesztésének- másik fontos előfeltétele a bőséges takarmányellátás. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő jelentősége van a kukoricatermesztésnek. Vannak biztató, szép. eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12,9 mázsa helyett — katasztrális holdanként átlagosan 14,9 mázsa kukoricánk termett., A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Kiszélesedett a hibridkukorica-vetőmag felhasználása. 1958-ban az ország kukorica-vetésterületének még csak 7, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hibridvetőmagot. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek szántóföldjein — nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibridvetőmag felhasználása. Most célul tűzhetjük ki, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal. Szerény számítás szerint is ilyen módon csaknem 3 millió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5—6 ezer vagonnal több sertéshúst jelent. Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelők, sőt a háztáji gazdaságok árutermelését sem, különösen az állati termékek tekintetében. Ügy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a mezőgazdasági árutermelés és felvásárlási terv teljesítése iránti igénye akkor — amint az elmondottakból is kitűnik —, amikor nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert, és más szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Kormányunk bízik abban, hogy dolgozó parasztságunk az idén újabb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés növelésében. Tisztelt Országgyűlés! Nagy fontosságára való tekintettel külön foglalkozom röviden külkereskedelmi helyzetünkkel és feladatunkkal. 1959-ben a külkereskedelemben is jó eredményeket értünk el. A külkereskedelmi áruforgalom színvonala a múlt év végén lényegesen magasabb volt, mint amekkorát a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Külkereskedelmünkre is vonatkozik, hogy ebben az évben a tavalyit jelentősen meghaladó feladatokat kell megoldani. A szocialista építés örvendetesen meggyorsult üteme követeli, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára a tavalyinál több nyersanyagot és gépet hozzunk be, ugyanakkor jelentős mennyiségű terméket vigyünk ki. Külkereskedelmi lehetőségek felhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, evégből a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek behozatalát. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát fenntartsuk, tovább szilárdítsuk. Ehhez két dologra van feltétlenül szükség: az importból származó anyagokkal és gépekkel fokozottan kell takarékoskodni, s erre — a tapasztalatok bizonyítják — bőven van lehetőség. A másik: minden erőfeszítést összpontosítani kell a kivitel fokozására, a gazdaságosan exportálható termékek termelésének növelésére. Nemcsak a külkereskedelemben, hanem egész népgazdaságunkban elért eredményeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sikereink biztosítéka az, hogy egyre bővül gazdasági együttműködésünk és kereskedelmünk a szocialista országokkal. Felmérhetetlen jelentőségű számunkra az, hogy hazánk — mint viszonylag kis ország — a szocialista nemzetközi munkamegosztás részeseként fejlődését az egész hatalmas szocialista világrendszer gazdasági erőforrásaira, nagyértékű műszaki és tudományos tapasztalataira is építheti. Együttműködésünk a szocialista országokkal — elsősorban a KGST keretében — 1959-ben minden területen lényegesen továbbfejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már előkészítettük a KGST-ben részt vevő valamennyi országgal az 1961—1965-ös évekre szóló, tehát második ötéves tervünk egész időszakára érvényes hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásokat is, amelyeknek aláírására már a .közeli hónapokban sor kerül.
