Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

455 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. hogy milyen hasznos gyermekük számára, hogy az általános iskola elvégzése után is foglalkoz­nak vele a nevelők. A tanácselnök és a pedagó­gus közösen látogatja meg az elmaradók szüleit. így küzdöttek le a mulasztásokat. A tanács te­hát átérezte, hogy milyen fontos ez az intézmény az ifjúság falun maradása szempontjából is. Az elmondottakból is kitűnik, hogy milyen szerteágazó egy megye területén a mezőgazdasági műveltség fejlesztése érdekében végzett munka, milyen sok szerv és intézmény foglalkozik vele. Éppen ezért a mezőgazdasági szakoktatást na­gyon szervezetten és összefogottan kell végezni. Mi komoly hiányát érezzük annak, hogy nincs meg ez az összefogottság, pedig mint többször utaltam rá, sok a jószándék és a lelkes dolgozó a megyéiben. Ezeknek a jó erőknek az összefogását úgy lehetne biztosítani, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztályán lenne egy megfelelő rá­termettségű függetlenített dolgozó, akinek az lenne a feladata, hogy összefogja a megyében fo­lyó mezőgazdasági oktatást. E köré a dolgozók köré az érdekelt szervek bevonásával egy megyei mezőgazdasági szakoktatási bizottságot kellene szervezni. Legyen benne a művelődési osztályról az általános iskolákkal foglalkozó dolgozó, legyen benne az az előadó, aki a politechnikai oktatá­sért íelelős, továbbá a KISZ képviselője és a megye néhány legjobb szaktanára, szaknevelője. Ezek együttesen dolgozzanak ki tervet, hogy mi­ként történjék a mezőgazdasági szakoktatás min­den területen, nemcsak a tanulók, hanem az idő­sebbek számára is. A terv vegye figyelembe, hogy mi az, amit bírunk, mihez van megfelelő ember a megyében. A bizottság ellenőrizze a terv vég­rehajtását és legalább egy évben kétszer járá­sonként hívja össze a mezőgazdasági oktatásban részvevő agronómusökat és pedagógusokat. Mondják el tapasztalataikat, nehézségeiket és beszéljék meg a további feladatokat. Ebben a munkában a TTIT is vegyen részt. A mezőgazdasági kiállítások, tapasztalatcse­rék és bemutatók ugyancsak szerves részei, ko­moly segítőd a mezőgazdasági szakismeretek ter­jesztésének. Az országos kiállításon és a megyei székhelyeken rendezendő kiállításon kívül a me­gyében szerzett korábbi tapasztalatok alapján nagyon hasznosak a 3—4—5 községet összefog­laló vidéki kiállítások, amelyek társadalmi erő­ből, szinte minden állami támogatás nélkül meg­rendezhetők és jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok megismerjék a legjobb termelési eredményeket és módszereket. Felszólalásomban főként a területen folyó munkáról beszéltem, a dolgozó parasztság köré­ben megmutatkozó komoly igénynek és a nagy­üzemi gazdálkodás követelményeinek megfele­lően. Ennek a munkának jó feltételei és jó lehe­tőségei vannak a megye területén. Mit kérünk hozzá segítségül az ország területén működő kü­lönböző középfokú és felsőfokú intézményektől, mi/t kérünk az Agrártudományi Egyetemtől és az akadémiáktól, mit kérünk a felsőfokú tanítókép­ző intézetektől és a pedagógiai főiskoláktól? A jó szakképzés mellett főként elmélyedő, alapos ne­velőmunkát és eleven kapcsolatot a községekben folyó és felszólalásomban ismertetett, szépen bontakozó munkához. Jöjjenek közénk a taná­éul január 28-án, csütörtökön 456 rok és a hallgatók minél többen, hogy mélyen átérezzék és világosan lássák, milyen Aagyszerű feladatok várnak reájuk a nagyüzemi gazdálko­dás útjára lépett községeinkben. Neveljék intéz­ményeink hallgatóit a falusi ifjúsággal és a2 idősebb nemzedékkel való lelkes foglalkozásra, neveljék őket a. mezőgazdasági szakműveltség terjesztésének fáradhatatlan munkásaivá. A költségvetési törvényjavaslatot a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és valamennyi* tisztelt képviselőtársamnak elfoga­dásra javaslom. (Taps.) DINNYÉS LAJOS elnök: Szólásra követke­zik Z. Nagy Ferenc képviselőtársunk. Z. NAGY FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága nevé­ben szeretnék egy általános megjegyzést tenni, mielőtt hozzászólnék a költségvetéshez. Mostaná­ban a párt részéről többször hallottuk: ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése si­kerüljön, feltétel az, hogy kivétel nélkül minden­ki, minden szerv teljes erejével álljon e cél mö­gé, örömmel állapítom meg, hogy a pártnak ez a felhívása országszerte megértésre talált, amit bizonyít az a sok levél, amelyeket a mezőgaz­dasági bizottság kapott mostanában, amikor a költségvetést tárgyaltuk. Csupa segíteni akaró, jószándékú levél volt. A mai vitán három megye részéről a felszólalók a mezőgazdasági kérdések­hez szóltak hozzá igen hasznosan, amit köszönök mind a magam, mind a mezőgazdasági bizottság nevében. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a Földművelésügyi Minisztérium előadása alapján részletesen megtárgyalta a költségvetés mező­gazdasági részét, s azt általánosságban és rész­leteiben is elfogadtuk és az Országgyűlésnek el­fogadásra ajánlottuk. Ehhez szeretnék indokolást fűzni. Mi is és a világon mindenki általában két szempontból bírál egy költségvetést és fogadja el azt. Vagy azért, mert jó, vagy mert bízunk ab­ban a kormányzatban, amely a költségvetést hoz­za. Ebből a két szögből néztük a költségvetést. Anélkül, hogy a számszerű részletekbe bo­csátkoznám — az előttem felszólalók ezt már is­mertették — a költségvetés pénzügyileg jó, ösz­szegszerűségélben biztosítja a kitűzött feladatot, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a fej­lődésben szükséges lépések megtételét, anélkül hogy a terméshozamban csökkenés következnék be, sőt inkább emelkedésre számítunk. Ez a költségvetés a tavalyihoz képest egy milliárdot is meghaladó többletdotációt ad a me­zőgazdaságnak, ami tekintettel arra, hogy a ked­vezmények főleg bizonyos vonalakon szűkebbek lettek, nagyobb körben elégíti ki az igényeket és meggyőződésünk, hogy a pénzbeli ellátásban semmi zavar vagy zökkenő nem lesz. A részletek­re vonatkozólag azonban van-némi megjegyzé­sünk. Maga az a tény, hogy pénzügyileg alátámasz­tott a kívánt fejlődéshez szükséges összeg, magá­val hozza azt, hogy ha részletekben kisebb vagy nagyobb hiányosságok történnek, ezek fokozot­tabban érvényesülnek, mintha a pénzügyi alátá­masztás nem volna ilyen jó. Több ilyen részlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom