Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

451 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. évi január 28-án, csütörtökön 452 vonalának emelését. Éppen búért a költségvetést a magam részéről örömmel elfogadom és a tisz­telt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre, negyed 5-ig felfüggesztem. (15.55.) (Szünet: 15.55—16.15.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom, tanácskozásunkat folytatjuk. Hu­nyadi Károly képviselőtársunkat illeti a szó. HUNYADI KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági szakműveltség emeléséneik né­hány kérdésével kapcsolatban szeretnék a költ­ségvetési törvényjavaslathoz hozzászólni. A szo­cialista mezőgazdasági szakműveltség emelése a kultúrforradalomnak igen fontos része, amely a mezőgazdasági jellegű megyékben, és így Tolna megyében is, a legközvetlenebbül hat ki a ter­melés emelkedésére, s a termelés szocialista vi­szonyainak megteremtésére, örvendetes, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom jelentékeny meg­szilárdulásával párhuzamosan megyénk dolgozó parasztsága egyre inkább átérzi a tanulás fontos­ságát és a mezőgazdasági szakoktatás nemcsak a dolgozó paraszti társadalom egy bizonyos kor­osztályát öleli fel, hanem szinte — azt mondhat­juk — a dolgozó parasztság egészét. Nemcsak arról van szó tehát, hogy a fiatalok tanuljanak, hanem arról is, hogy a középkorúakban, sőt az idősebbek közül is sok dolgozó parasztban je­lentkezik az a törekvés, hogy a saját munkate­rületén jobb és alaposabb ismereteket szerezzen a mezőgazdaságban. A földművelésügyi tárca költségvetését ta­nulmányozva, azt tapasztaljuk, hogy kormányunk tekintettel van a szépen fejlődő tsz-mozgalom igényeire és a dolgozó parasztság egyre erősödő tanulni vágyására. A földművelésügyi tárca tel­jes költségvetési előirányzata 21 százalékkal emelkedik, ezen belül a kulturális ágazat elő­irányzata 35 százalékkal. Ha részleteiben is meg­nézzük a költségvetést, azt látjuk, hogy a mező­gazdasági szakiskolák rovatán 64 százalékos, a mezőgazdiasági szaktanfolyamok rovatán pedig 97 /alékos a költségvetési előirányzat emelkedése a tavalyihoz viszonyítva. Ez azt mutatja, hogy a kormány átérzi a mezőgazdasági szakműveltség lényeges emelésének szükségességét. A tanácsok költségvetésében a mezőgazdasá­gi szakoktatásra 20 605 000 forint van előirányoz­va és így összesen 371 443 000 forint áll rendelke­zésre az 1960-as évben a mezőgazdasági szakká­derek képzésére és a dolgozó paraszti tömegek mezőgazdasági szakműveltségének emelésére. Ez tekintélyes összeg és érdemes elgondolkozni raj­ta, hogy mennyi ipari, mezőgazdasági és szellemi termelőmunka szükséges ennek az összegnek a biztosításához. Érdemes elgondolkozni rajta, hogy milyen nagyot léphetünk előre a szocialista me­zőgazdasági szakműveltség fejlesztésében, ha lel­kiismeretesen használjuk fel ezt a tekintélyes összeget, s ha az ország képviselői megyéikben mindent elkövetnek ennek érdekében. A mezőgazdasági szakműveltség fokozására és a mezőgazdasági munka megszerettetésére a Földművelésügyi Minisztérium hatókörén kívül eső területen is komoly erők és lehetőségek áll­nak rendelkezésünkre. Különös figyelmet érde­mel ebből a szempontból az általános iskolák munkája. Megyénk területén már néhány éve m,ozgalom indult az iskolai gyakorló kertek mun­kájának megszervezésére annak érdekében, hogy falusi ifjúságunk megismerje és megszeresse a mezőgazdasági termelő munka tudományos ér­dekességeit, szépségeit. Több lelkes pedagógus van a megye temletén, akik komoly eredménye­ket értek el ebben a munkában. Magyar Jiános várongi pedagógus kisdiákjai jól ismerik a külön­böző búzafajtákat, ismerik a javított norfolti ve­tésforgót, külön parcellán foglalkoznak á rét ós legelő füveinek megismerésével. Igen helyes, hogy évekre visszanyúló munkájuk révén kap­csolatot tudtak teremteni az ország különböző mezőgazdasági tudományos intézeteivel, ame­lyekkel levelező viszonyban vannak. A fertődi kutató intézettől például három fajta ribizkót kaptak tavaly és 5 fajta málnát kiültetésre. Az iregszemcsei kutató intézet gyümölcskertésze már három ízben járt az iskola gyakorló kertjében és értékes gyakorlati ismertetést nyújtott a tanulók­nak a gyümölcsfák ültetéséről, koronaalakításról, permetezéséről. A gödöllői kisállattenyésztő ku­tató intézettől szakvéleményt kaptak arra vonat­kozóan, hogyan segítsék a helybeli Petőfi Tsz ba­romfitenyésztésének megszervezésében, tehát kapcsolatban vannak a termelőszövetkezettel is. A tamási általános iskola ifjúsága szorosan együttműködik a Vörös Zászló Érdemrenddel ki­tüntetett Vörös Szikrával, kölcsönösen segítik egymást, a tanulók az iskola gyakorló kertjében és a tsz-ben sajátítják el a tantervben előírt gya­korlati ismereteket. Most például a tsz fiatal gyü­mölcsösének egy részében a téli ápolási munkák­ban vesznek részt és a melegházi palánta-nevelés­ben. Ezért a tsz-tői sok mindent kapnák. Pél­dául trágyát, palántát a saját gyakorló kertjük számára, sőt a tsz-től kapták a melegágyi kerete­ket is. A Művelődésügyi Minisztérium rendelete az iskolai gyakorló kertekre vonatkozóan sokat se­gíte'.t az iskolakert mozgalom megerősítésében. Törvényes alapot teremtett a munkához, s általá­nossá tette a tanács támogatását a megye terüle­tén. A rendelet 600 négyszögölben szabja meg az iskolákért nagyságát. Nálunk sok iskolában egy holdas, másfél holdas nagyobb kertek vannak, mert a munkában termelési eredményekre és ezeknek a fokozására is törekszünk. A vetésfor­gót 50 négyszögöles parcellákon alkalmazzuk, a terményt értékesítik és a további munka céljaira használják fel. Faddon például a saját jövedel­mükből csináltattak kerítést és vásároltak szer­számokat, örvendetes, hogy a pedagógusok is egyre komolyabban veszik az iskolai gyakorló­kertet. Ennek bizonyítására szolgál az a körül­mény, hogy a szakosított tanfolyamon ebben az évben 11 alsótagozatos nevelő választotta a bio­lógia mellé a gazdasági gyakorlatokat és 8 olyan nevelő is van, akinek már más tárgyakból meg­van a tanári oklevele ós most kiegészítő szakként jelentkezett gazdasági gyakorlatokra levelező ta­gozaton. Az iskolakertek, az iskoláknak tsz-ekkel,- ál­lami gazdaságokkal, gépállomásokkal való kap­csolatai jó lehetőséget nyújtanak a mezőgazdasá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom