Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

* : *l Az Országgyűlés 8. ülése 1960 zése, tehát az ipari kapacitás növekedése mögött iparunk műszaki fejlődése elmaradt. Ennek meg­szüntetése •nélkül — és ezt világosan | szükséges látnunk — nem lehet teljes értékű iparunk fej­lődése sem és nem érhetjük el a kívánatos ered­ményeket, a kitűzött célokat a népgazdaság más területein sem. Ezért iparunk fejlesztésének kulcskérdése most a műszaki színvonal emelé­se, de a műszaki színvonal emelésének más olyan indoka is van, amely e probléma nagy politikai jelentőségét erősíti. Ez a két társadalmi rend­szer között most döntő szakaszába lépő gazda­sági verseny, és ennek a versenynek mi is része­sei vagyunk. A gazdasági versenyt az dönti majd el, hogy melyik oldalon érik el a niunka terme­lékenységének magasabb fokát a nagyobb tech­nikai kultúrát. Nem dicsekvésként mondom, de a szocialista tábor esélyei a győzelemre nem rosszak és hála a Szovjetuniónak, nap mint nap erősödnek. Tisztelt Országgyűlés! Mint állítottam, ipa­runk fejlesztésének kulcskérdése műszaki szín­vonalának növelése ós ezért szükséges iparunk helyzetével kapcsolatban mindenekelőtt műszaki fejlesztéséről tájékoztatni az ország dolgozóit és e helyről is beszámolni : hol tartunk, milyen célo­kat tűztünk ki, mik a nehézségeink e tekintet­ben. De szükségesnek vélem az ország figyel­mét felhívni a műszaki fejlesztés kapcsán előt­tünk álló nagy feladatokra azért is, mert sike­reink mértékét e tekintetben is meghatározza, hogyan vállal e célok megvalósítása érdekében részt ebben társadalmunk, elsősorban a magyar munkásosztály és az egész műszaki értelmiség. Hosszú évekig rövidlátó gazdaságpolitikánk következményeként az ipar növelése során a műszaki fejlesztést elhanyagoltuk, részfeladat­ként kezeltük. Az azzal járt, hogy ipari terme­lésünk mennyiségi növekedését nem kísérte mindenkor gyártmányaink korszerűsítése és ez­zel ellentmondás keletkezett iparunk mennyiségi és minőségi növekedése között, amit most szün­tetünk meg, amit most kell feloldanunk. Az el­múlt egy-két évben nem voltunk képesek kor­szerű, gazdaságosan előállított termékekben a belföldi és külföldi igényeket teljes mértékben kielégíteni. Ugyanakkor bizonyos ipari kapaci­tásokat nem tudtunk kihasználni, mivel nem gazdaságos, korszerűtlen termékekkel nem akar­tuk készleteinket szaporítani. Iparunk technikai ellátottságában helyze­tünket most röviden így jellemezhetjük: Némi­leg előrementünk az elmúlt években a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldá­sában, sőt egyes fontos műszaki célok pontos kijelölésében is még a kezdetén vagyunk a munkának. A gépiparban az utolsó két-három évben jelentősen csökkentettük elmaradásunkat, ennek egy részét behoztuk. Komoly fejlődés van az élelmiszeripari, vegyipari gépgyártásban, spe­ciális tehergépkocsik, autóbuszok előállításában. Kiemelkedően korszerű gyártmányaink van­nak egyes vákuumtechnikai termékekben, izzó­lámpákban, rádiócsövekben, elektroakusztikai és elektrotechnikai berendezésekben, orvosi mű­szerekben, bizonyos mezőgazdasági és malmi gé­pekben. A múlt év december 11-én az Electro­nica című magas színvonalú amerikai folyóirat­évi január 28-án, csütörtökön 432 ban tudósítás jelent meg azokról a tapasztala­tokról, amelyeket a General Rádió helyettes el­nöke és főmérnöke a nemrégiben Budapesten tartott elektronikus ipari konferencián szerzett. Azt írják többek között: „A mi exportálási boj­kottunk a stratégiai termékek tekintetében jól előmozdította a növekedését ennek az expandáló javuló iparnak. Más tényezők is közrejátszottak, de vagy a szükség, vagy a körülmények miatt a magyarok az alapoktól kezdve, kifejlesztették ezt az ipart — talán a Szovjetunió kismértékű köz­vetlen segítségével." „A konferencián törtónt előadások magas minősége a jó gyártási mód­szerek vizsgáló berendezések és a gyártott be­rendezések, melyeket meg lehetett tekinteni a gyárakban tett látogatásokon, az ipar előrehala­dását mutatták." Fennhéjázás nélkül állíthatjuk tehát, hogy számos ipari termékünk mind a gazdaságossági, mind a műszaki jellemzők tekintetében elérte a világszínvonalat. Ilyenfajta gyártmányokkal ma már iparunk majdnem valamennyi területén ta­lálkozhatunk. Sajnos, azonban még nem ez az általános jellemzője ipari gyártmányainknak. Ma még nem tartunk ott, hogy iparunk mun­kaerejét magas termelékenységgel hasznosítsuk, az anyagokat, az energiát a legjobb hatásfokkal, a leggazdaságosabban használjuk fel, mert még hiányzik a korszerű technika és az ezen nyugvó technológia széleskörű alkalmazása .— vagyis iparunk műszaki színvonala általában még nem kielégítő. ^ Jobban szem előtt kell tartanunk helyzetünk értékelésénél azt is, hogy a technikai fejlődés az egész világon nagyon gyorsütemű, ós ami ma korszerű, holnap már elmaradottá válik. A fel­szabadulás után kifejlesztettük a geofizikai ku­tatóberendezések gyártását. Nagy mennyiséget exportálunk ma is ezekből a termékekből, de ha tovább halogatjuk ezeknek a korszerűsítését, a közeljövőben nem lesznek külföldön értékesít­hetők. Vagy egy másik példa: centrifugából a korábbi években 50—60 darabot szállítottunk, elsősorban a baráti országoknak. A fejlesztésről, a korszerűsítésről azonban megfeledkeztünk. 1959-ben már csak 11 darabot, 1960-ban pedig egy darabot se rendeltek tőlünk. Különösen tűrhetetlen technikai elmaradá­sunk az erősáramú villamosberendezések terén. A Klement Gottwald Villamossági Gyár 1945 és 1950 között jelentős mennyiségben exportált nagy- és középelektromotorokat, évenként 12— 15 millió devizaforint értékben, 1958-ra ez az export teljesen megszűnt és ugyanezekből a motorfajtákból 12 millió devizaforint értékben behoztunk. Hasonló a helyzet a transzformátoroknál, a különböző nagyfeszültségű készülékeiknél, kap­csolóknál és a nagyteljesítményű villamos moz­donyoknál. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor minden lehetőségünk megvan, hogy ezt az elmaradást megszüntessük, és ha nem is teljes egészében, de nem kis mértékben rajtunk áll, hogy ez mi­kor következik be. Igaz, feladataink nem egy­szerűek, előreláthatólag minden erőnkre, erőink összpontosítására lesz szükség. Milyen fő fel­adatok állnak előttünk a műszaki fejlesztéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom