Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

429 Az Országgyűlés 8. ülése 1960 kat, amelyek a termelés finanszírozásához, a termelésnek a népgazdasági tervben megnaiarozott emeléséhez szükségesek és a beruházásokhoz megtelelő fedezetet nyújtanak. Különös gonddal vizsgálta meg a bizottság, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez a szükséges állami támogatás eszközeit, hiteleit biztositj a-e az előirányzat. Megnagyobbodott állami kiadásaink megfelelően megnövekedett állami bevételekre épülnek. Mindez erősödő népgazdaságunkat igazolja és végeredményben költségvetésünk töbo mint 313 millió forintos bevételi többlettel zárul. Tisztelt Országgyűlés! Miután a költségvetés megfelel az 19t>U. évi népgazdasági tervnek, annak maradéktalan végrehajtását pénzügyileg biztosítja, szilárd egyensúlyt ad és lehetővé teszi a második ötéves népgazdasági terv előkészítését, valamint mert az ez évi költségvetés olyan reális célkitűzések megvalósításához ad pénzügyi eszközöket, amelyeknek minden része szorgalmas, jó munkával, helyes vezetéssel teljesíthető, sőt túlteljesíthető, a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolom a tisztelt Országgyűlésnek a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy javaslatot tegyek a napirend tárgyalási módjára. Az ügyrend 32. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalási módjára a terv- és költségvetési bizottság javasolja, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. Kérem a javaslat elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság előadója javaslatot nyújtott be a költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalási módjára. Kérdem az országgyűlést, hogy elfogadja-e a tárgyalás módjára vonatkozó javaslatot. (Igen.) Akik elfogadják, szíveskedjenek kézielemelessel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene, illetve más javaslat? Nincs. Tartózkodott valaki ' a szavazástól? (Senki.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részleteiben való együttes tárgyalására a javaslatot elfogadta. • Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. Tanácskozásunkat pontosan 14 óra 15 perckor folytatjuk.« (Szünet: 12,42—14,18) (Elnök: DINNYÉS LAJOS) •ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat együttes vitájához Szurdi István, Gódor Ferenc, Kiss Dezső, Kukucska János, Hunyadi Károly, Z. Nagy Ferenc, Berki Zoltán, Mokri Pál, Kerkai Andorné, Darvas József, Brutyó János, dr. Stark Janka, Jakab Sándor, dr. Zsigmond László, Tóth Jánosné, dr. Ábrányi István, Oláh György, Vida Miklós és Pataki Mihály képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. Szurdi István képviselőtársunkat illeti a szó. 21* évi január 28-án, csütörtökön 4aö SZURDI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! 1959-ben az állami költségvetés bevételeinek mintegy 57 százalékát az ipar és az építőipar adta, s a kiadások 19 százalékát vette igénybe. Az 1960-as költségvetési elképzelések kielégítéséhez 62 százalékban az ipar és az építőipar köteles hozzájárulni és 16 százalékban részesül az állami költségvetési kiadásokból. Természetesen a költségvetésen kívül az ipar, az építőipar még jelentős beruházásokat, műszaki fejlesztési hozzájárulást élvez más forrásokból is. Az országgyűlés elé terjesztett 1960-as költségvetés azt is megállapítja — a pénzügyminiszter expozéjában utal is erre —, ahhoz, hogy a költségvetési egyensúly meglegyen, a költségvetési bevételek megteremtődjenek, az állami iparban a termelés növekedésén túl jelentősen szükséges csökkenteni a költségszínvonalat, elsősorban az anyagköltségek csökkentésével. A költségvetés utal arra is, hogy ez évben növekedtek a beruházási, az export, a fogyasztási szükségletek és ezeket az ipari termelés további tartalékainak feltárásával lehetséges csak kielégíteni. A számok, a vázolt költségvetési követelmények önmagukban is beszédesen jelzik az ipar népgazdasági szerepét és hadd tegyem hozzá, feleiősségét hazánk fejlődésében az elmúlt és a most következő években is. Az ipar társadalmi, gazdasági jelentősége a szocializmust építő valamennyi országban igen nagy. Ennek oka az, hogy a szocializmus anyagi alapját megteremteni, tehát a szocializmus győzelmét és megszilárdítását városban és faluoan egyaránt eierni csak nagyüzemi jellegű korszerű ipar, ezenbelül a termelőeszközök, alapanyagok előállítását biztosító nehézipar segítségével lehetséges. Ezeknek igazságát ma már a történelmi tanulságok, saját tapasztalataink is bizonyítják. A szocialista országok gyors fejlődését, előretörését szolgáló gazdasági eredményeket a helyes politika után elsősorban az ipar, a technika színvonala biztosítja. Itt utalok arra is, hogy a szocialista társadalom egyik gazdasági törvénye a munka termelékenységének szakadatlan emelése, ennek pedig legfontosabb forrása, .eszköze éppen a technikai ellátottság mennyiségi és minőségi növelése, a termelés egyre növekvő műszaki színvonala. A kapitalista államokban az ipar műszaki színvonalának fejlesztése a gyilkos piaci verseny miatt fontos ügye a vállalkozónak, a kapitalistának. A szocialista, a szocializmust építő társadalomban, így hazánkban is, mivel az ipar fejlesztése alapvető tényezője az egész népgazdaság gyorsabb felvirágoztatásának, az életszínvonal növelésének, szocialista építésünk meggyorsításának, ezért iparunk műszaki, technikai fejlesztése, nemcsak a szakemberek, hanem az egész társadalom ügye. Az ipar fejlesztése alatt azonban nemcsak az ipari berendezések, a gépek és ennek következtében az ipari termékek mennyiségi növekedését értjük, hanem ezeknek a gépeknek és berendezéseknek állandó technikai korszerűsítését és ezen az alapon a gyártási technológiai folyamatok tökéletesítését, egyszóval a szükséges műszaki színvonalat is. Néhány évvel ezelőtt még az volt nálunk a helyzet e tekintetben, hogy a gépek berende-