Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

427 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. alakul a beruházások anyagi-műszaki összeté­tele, a gépi beruházások hányada tovább nö, az építéseké pedig viszonylag csökken. A költség­vetés az eddigieknél kedvezőbben biztosítja a termelő beruházások arányainak növekedését, mert a beruházások mintegy négyötöd részét a termelő állóalapok fejlesztésére irányozta elő. Ha a végrenajtás során a gazdasági vezetés e követelményeknek maradéktalanul érvényt szerez, akkor a folyamatban levő nagyobb be­ruházások száma ez év vegére mintegy 217-tel csökken. A költségvetési terv számol az eszkö­zök ilyen arányú koncentrálásával. A költségvetés biztosítja az ipari beruházá­sok mellett a mezőgazdaság igényét, különös te­kintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sére. A mezőgazdaság közel 40 százalékkal több hosszúlejáratú hitelt kap államunktól, mint az elmúlt évben és ha termelőszövetkezeteink, dol­gozó parasztságunk a lehetőségeket jobban ki­használja és támaszkodik saját erőforrásaira is, a költségvetésben biztosított gazdasági támoga­tások helyes felhasználásával nagymértékben emelheti az árutermelést saját boldogulására, népünk hasznára. Az állam a termelőszövetkezet fejlesztési célokra hosszúlejáratú hitelen kívül a termelő­szövetkezetekbe bevitt állatok és felszerelések ellenértékének meghitelezésére, gépek és felsze­relések beszerzésére, forgóalapokra több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitelt is nyújt ez év folyamán. Végeredményben a költségvetés pénzügyileg megfelelően támasztja alá azokat a célkitűzéseket, amelyek a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását szolgálják. A nemzeti jövedelem elosztásánál a költség­vetés figyelembe veszi a közületi kiadások emel­kedését. A közületek előirányzatainak kialakí­tásánál pedig tekintetbe veszi a költségvetés az előző 2 évben hozott párt- és kormányhatároza­tok pénzügyi kihatásait. így a munkásosztály helyzetéről szóló határozatot, a családi pótlék és nyugdíj emelését és bizonyos dolgozó kate­góriák bérrendezését. A törvényjavaslatban pénzügyileg alátámasztást nyer az a tény, hogy ez évben a társadalombiztosítási szolgáltatásra jogosultak száma — mint ahogy ezt Nyers elv­társ már említette — meghaladja a 8 milliót. Emellett az eddiginél nagyobb összeget biztosít a korszerűbb és kulturáltabb egészségügyi el­látási feltételekre. Növekszik az egészségügyi intézmények száma, tovább javul a gyógyszer­ellátás, elsősorban nagyhatású gyógyszerekre, antibiotikumok mind szélesebb körben való al­kalmazására több mint 50 millió forinttal töb­bet fordít a költségvetés, mint az előző évben. A terv- és költségvetési bizottság a törvény­javaslat tárgyalásánál örömmel vette tudomásul, hogy az igazgatási szervek költségvetése a taka­rékosság követelményeinek érvényesítésével készült, összességében megállapítható, hogy a költségvetés reálisan elérhető célokat finanszí­roz, azok megvalósítása azonban — hasonlóan az elmúlt évhez — a gazdálkodás minden terén további jó munkát, erőfeszítéseket kíván. A pénzügyminiszter elvtárs által ismerte­tett költségvetés messzemenően figyelembe vette a népgazdaság teherbíró képességét és ennek évi január 28-án, csütörtökön 428 megfelelően teljesíthető igényeket tartalmaz. Emellett azonban a költségvetés számai, illetve célkitűzései, azoknak a dolgozó nép érdekében való megvalósítása szükségessé teszi, hogy min­den magyar állampolgár a maga munkaterüle­tén tudása, szorgalma legjavát adja. A költség­vetésben összpontosuló, a múlt évinél jóval na­gyobb jövedelmeket a megnövekedett állami fel­adatok majdnem teljes egészében igénybe veszik. A költségvetési gazdálkodás biztonsága ezért megköveteli, hogy az év folyamán népgazdasá­gunk minden területén hatékony intézkedéseket tegyünk a tartalékok további feltárására, az ál­lami eszközök felhasználásánál pedig a gazdasá­gosság és a takarékosság követelményeinek be­tartására. Végeredményben az állami erőforrások nö­vekedtek, bővült a termelés, a gazdálkodás. Ez eredményezi a 24 százalékos állami többletbe­vétel elérését, illetve ennyivel többet tudunk szocialista építésünkre, a dolgozó nép szociális, kulturális ellátására fordítani. A törvényjavas­lat biztosítja a termelés olyan pénzügyi egyen­súlyát is, amely elsősorban nem mennyiségi túl­termelésre, hanem hasznos gazdálkodással a nemzeti jövedelem növelésére ösztönöz. Miután népgazdasági tervünk anyagellátása rendezett, a pénzügyi eszközök biztosításával és az élő, va­lamint a holt munkával való takarékoskodással hároméves tervünk utolsó évének célkitűzéseit túlteljesíthetjük. E törvényjavaslat, illetve en­nek a költségvetésnek jó végrehajtása azért is fontos, mert induló második ötéves tervünket kell előkészíteni a törvényjavaslatban előirány­zott népgazdasági célok megvalósításával. A terv- és költségvetési bizottság a törvény­javaslat megtárgyalásakor úgy látta, hogy an­nak végrehajtásához megvannak anyagi felté­teleink, megvan a bizalom a kormány és a dol­gozó nép között, ami egyik döntő alapfeltétele szocialista gazdálkodásunknak. A költségvetési törvényjavaslat tekintetbe veszi és segíti azoknak a népgazdasági céloknak a megvalósítását, amelyeket — az egész dolgozó nép aktív helyeslése és közreműködése mellett — a Magyar Szocialista Munkáspárt VIL kong­resszusa kitűzött. ­Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy 11 állandó szakbizottságban megvitatták és részleteiben is elfogadták a költségvetést. A vi­tában 105 képviselő vett részt, ami az ország­gyűlési képviselők nagy aktivitását és felelősség­érzetét is mutatja a költségvetési törvényjavas­lattal szemben. A parlamentnek ez a munkamód­szere, ez a széleskörű vita is szemlélteti állami életünk, parlamenti munkánk fejlődő demok­ratizmusát. A választópolgárok millióit érdeklő nagy­fontosságú kérdést, az ez évi költségvetés tár­gyalását is széleskörű munka és vita előzte meg. A dolgozó néppel szemben érzett képviselői fe­lelősség egyik megnyilvánulása ez. Végeredményben a terv- és költségvetési bizottság az állandó szakbizottságok elnökeinek közreműködésével megállapította, hogy pénz­ügyileg biztosított az 1960. évi népgazdasági terv végrehajtása. Megállapította, hogy a költ­ségvetés tartalmazza azokat a pénzügyi alapo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom