Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-7
387 Az országgyűlés 7. ülése 1959 Mindez tehát már a múlté, s ma a nők a férfiakhoz hasonlóan részesei lehetnek mindenfajta jogi viszonynak, vagyis a nők a férfiakkal egyformán mindenféle jog részesei lehetnek. A Polgári Törvénykönyv tehát a maga keretei között tovább erősíti a ma már mind szélesebb körben megnyilvánuló és érvényesülő gyakorlatot, amely a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet területén egyaránt a nőknek a férfiakkal egyenlő módon biztosítja az egyenjogúságot és a szabadságot. A Polgári Törvénykönyv tartalmát és néhány paragrafusát alaposabban megismerve bizonyosságot szereztem arról, hogy nagyon hasznos ez a törvényjavaslat, amely társadalmunk életviszonyainak egy jelentős körét foglalja magában és rögzíti a szocialista együttélés és együttműködés szabályait. Törvénybeiktatását ezért is nagyon helyeslem, de legfőképpen azért, mert megértettem, hogy ez a törvénykönyv nem- ' csak a bírói gyakorlat számára nagyon hasznos segédeszköz, hanem segédeszköze a magasabb szocialista erkölcsi felfogás terjesztésének is, segíthet az emberek gondolkozásának átformálásában, aminek magasabb szintje végső soron meggyorsítja, illetve elősegíti hazánkban mindnyájunk hasznára és örömére a szocializmus felépítését. (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést másfél órára felfüggesztem. Tanácskozásunkat egynegyed három órakor folytatjuk. (Szünet: 12,44—14,18.) (Elnök: RON AI SÁNDOR.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk, szólásra következik dr. Tatár-Kiss Lajos képviselőtársunk. TATÁR-KISS LAJOS: Tisztelt Országgyűlés, kedves elvtársak! A miniszter elvtárs az előterjesztésben részletesen ismertette azokat a körülményeket} amelyek szükségessé tették a Polgári Törvénykönyv megalkotását és ismertette a törvénykönyv jelentőségét. Én a törvénykönyv-javaslatnak a társadalmi tulajdonnal foglalkozó részéhez kívánok hozzászólni (XIV— XV. fejezethez) és az állampolgárok alkotmányos jogainak biztosításához, amelynek szelleme az egész törvénykönyv-javaslatot áthatia, de amellyel még külön foglalkozik az I—VII. fejezet. Mielőtt az említett fejezetekkel kapcsolatban hozzászólásomat elmondanám, néhány mondatban szeretném én is aláhúzni a Polgári Törvénykönyv-javaslat jelentőségét. Ügy vélem, helyes abból a tényből kiindulni, amit már az előttem szóló képviselőtársak is említettek, hogy az emberek mindennapi élete, tevékenysége, főleg a polgári jog által szabályozott viszonyok között bonyolódik le, s így itt van legtöbb alkalom az érdekek összeütközésére is. Ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy .fejlődésünk eredményeként állandóan nő a széles dolgozó rétegek szocialista jogtudata, gazdaszemlélete, s egyre csökken a társadalmi rendünket durván sértő — tehát büntetőjogi szankciókat igénylő — cselekmények száma, még világoévi július 30-án, csütörtökön 388 sabban kitűnik a polgári jogszabályaink egységbe foglalásának, egységes szocialista alapelvek szerinti szabályozásának — tehát a szocialista polgári törvénykönyv megalkotásának jelentősége. Erről még csak 'annyit : a Polgári Törvénykönyv-javaslatot olvasva, világosan kitűnik abból az a cél, hogy fő feladatának tekinti a termelési és társadalmi viszonyoknak olyan szabályozását a jog eszközeivel, hogy azok minél jobban elősegítsék a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően, dolgozó népünk egyre szélesedő jogos anyagi és kulturális igényeinek minél teljesebb kielégítését. Ezzel rá is térek a Polgári Törvénykönyvjavaslatnak a társadalmi tulajdon védelméről szóló részére, ezeknek a fejezeteknek a jelentőségére. Általánosan ismert, hogy szocializmust építő társadalmi rendünk gazdasági alapja a népgazdaság szocialista rendszere, amelyben a termelőeszközök zömmel társadalmi tulajdonban vannak. Ez teszi lehetővé a szükségletek egyre teljesebb kielégítését és természetesen ez teszi indokolttá a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Annál is inkább így van ez, mert tudjuk, hogy a történelem folyamán az osztálytársadalmakban egyik uralkodó osztály sem mulaszthatta el, hogy osztályérdekeit és az ezt alátámasztó tulajdonviszonyokat parancsoló jogszabályokkal ne szabályozza. Azt is tudjuk, mennyi sötét bűn, csalás, erőszak, férfiak, nők, gyerekek könyörtelen kizsákmányolásának elősegítése húzódik meg a szentnek nyilvánított, tőkés tulajdont védő társadalmi rend és jog szabályai mögött. Ha a kapitalizmusban szentnek és sérthetetlennek tartják a kapitalisták a tőkés magántulajdont, úgy vélem, annál inkább szentnek és sérthetetlennek kell nekünk tartanunk a társadalmi tulajdont, a dolgozó nép vagyonát. Es ezt helyes, ha jogszabályaink olyan világosan. kifejezésre juttatják, mint a Polgári Törvénykönyv javaslata. A világos jogi szabályozás azért is fontos, mert mint minden jogszabálynak — a szocializmus viszonyai között — a Polgári Törvénykönyvnek is nagyon jelentős feladata, hogy a dolgozókat a szocialista társadalmi rend együtti szabályainak betartására — a társadalmi tulajdon jelentőségének megértésére, a gazda szemléletének kialakítására nevelje. Azt is tudjuk, hogy a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló jogszabályok akkor lesznek igazán hatásosak, ha azok betartásánál nem elsősorban a kilátásba helyezett szankcióktól való félelem, hanem az össznépi érdek — és az egyéni érdek összefüggésének megértése —, az állami és szövetkezeti tulajdon jelentőségének felismerése a fő hajtóerő. Sok példával lehetne alátámasztani azt, hogy szocialista fejlődésünk során — különösen a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány intezkedései nyomán — milyen nagy fejlődést értünk el mind az állami szocialista tulajdon, mind a szövetkezeti szocialista tulajdon kezelése, gyarapítása, illetőleg megóvása terén.
