Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-7
379 Az országgyűlés 7. ülése 1959 A törvényjavaslatnak a termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályai közül megemlítendők még a haszonbérbe adott földek termelőszövetkezetbe való beviteléről szóló rendelkezések, melyeket a javaslat a termelőszövetkezeti törvény szabályaival lényegében megegyezően tárgyal. E jogszabályi rendelkezés sok, a gyakorlati életben jelentkező problémát old meg. A sok közül csak egyet ennek illusztrálására. Például Szabó Pál 84 éves somogyjádi lakos öt katasztrális hold földjét bérlője bevitte a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet bért részére nem fizetett, csak a szociális alapból kapott juttatást, ami nem kötelező juttatás. Most a törvényjavaslat 459. szakasza helyesen úgy intézkedik, hogy ilyen esetekben a tulajdonos hozzájárulásával a bérlet megszüntethető, vagy a termelőszövetkezet a tulajdonosnak a helyben szokásos bért fizeti. A tsz-tagok biztonságérzetét növeli a javaslatnak az a része, mely a háztáji gazdaság körébe tartozó vagyontárgyak személyi tulajdonát állapítja meg. A Polgári Törvénykönyv javaslatának a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló szabályai után néhány szóban foglalkozni kívánok azokkal a rendelkezésekkel is, amelyek a mezőgazdaság egészét érintik. Ezek közül már szóltam egyesekről, így arról, hogy a magántulajdon is a törvény védelme alatt áll, amíg a tulajdonos jogát a köz érdekeivel összhangban gyakorolja. Említettem azt is, hogy a föld forgalmának korlátozására vonatkozó rendelkezések érvényességét a törvényjavaslat nem érinti. A többi szabály k#zül mindenekelőtt ki kell emelni a javastat 112. szakaszát, amely kizárja, hogy valaki ingatlan tulajdonával felhagyjon. Ez a rendelkezés helyesen a termelés érdekeit szolgálja, megakadályozza, hogy földterületek műveletlenül maradjanak, mint a korábbi években többször előfordult. Szólni kell az olyan — látszólag aprólékos — törvényi előírások jelentőségéről is, amit csak azok látnak igazán, akik tudják, hogy ezeknek hiánya a mindennapi életben milyen elkeseredett viták, hosszú és költséges pereskedések, a szomszédok közötti haragok alapja. Mi is találkozunk ilyenekkel esetenként, fogadónapjainkon vagy más alkalommal. Ilyen látszólag aprólékos problémák: a földeket elválasztó kerítések, mezsgyék használata, azok fenntartásával járó költségek viselése, az áthajló gyümölcsfákról lehullott gyümölcs elvitele, a határvonalon álló gyümölcsfa gyümölcsének szedése, a tilosban talált állat visszatartása stb. Például a Somogy megyei Karád * községben 1958-ban két szomszéd 15 négyszögöl ingatlan használata miatt pert indított. Első fokon a tabi járásbíróság tárgyalta az ügyet. A felek ügyvédeket fogadtak, a bíróság szakértőt rendelt ki. A szakértő meghallgatása után ítéletet hozott. Az egyik fél fellebbezett, az ügy a megyei bíróságra került. Ott az ügyben újabb ítélet született. A két pereskedő szomszéd itt még úgy nyilatkozott, hogy újabb szakértők bevonását kérik. Mindez 15 négyszögöl ingatlanért. Az egész eljárásnak a költsége mintegy 2000 forintba — az ingatlan értékének többszörösébe — került Ezenkívül a felek és tanúik napokon át utaztak évi július 30-án, csütörtökön 380 » tárgyalásra és estek ki a termelő munkából, csak azért, hogy megmutassák: nekem van igazam. Nem sajnáltak fáradtságot és költséget. Vagy egy másik példa: Kaposváron két szomszéd azért pereskedett, mert az egyik szomszéd tyúkjai a másik kertjében — a szakértő megállapítása szerint — mintegy 15—20 forint kárt okoztak. Ez ügyben a bíróság három tárgyalást és egy helyszíni szemlét tartott. A Polgári Törvénykönyv-tervezet ezeket a kicsinyeknek látszó kérdéseket magában foglalja, ezekre vonatkozóan helyes rendelkezéseket tartalmaz. Lehetőséget ad árra, hogy ilyen kis esetekben először a helyi tanács végrehajtó bizottságai folytassanak vizsgálatot, hozzanak határozatot. Természetesen tanácsainknak e téren az a feladatuk, hogy a jogszabályokon alapuló igazságos döntéseikkel a lakosság körében tovább növeljék tekintélyüket. Ezzel sok eljárást tudnak leegyszerűsíteni, kevesebb ilyen esetben kell bíróságainkat igénybe venni. A javaslatnak a mezőgazdaságot érintő szabályai foglalkoznak a haszonbérletről szóló rendelkezésekkel. Bár tudjuk, hogy a haszonbérlet nem szocialista földhasználati forma, hiszen a haszonbérbe adó számára pusztán tulajdonjoga alapján munka nélkül biztosít jövedelmet, mégis a magántulajdonjogi viszonyok mellett még nem akadályozható meg, hogy a tulajdonos földjét esetenként más használatába adja és ezért ellenértéket kapjon. Vannak esetek, amikor a haszonbérlet létrejöttét az élet szükségessé teszi. Pl., ha a tulajdonos öregsége, vagy betegsége miatt földje megműveléséről nem tud gondoskodni. Amikor a Polgári Törvénykönyv-tervezet adott esetekben lehetővé teszi a haszonbérlet létrejöttét, messzemenően gondoskodik arról, hogy a haszonbérlet csak az általános gazdasági érdekekkel összhangban jöhet létre. Pl. súlyos polgári jogi következményei vannak annak, ha a haszonbérlő rendeltetés ellenesen műveli a földet, nem gondoskodik termőképessége fennmaradásáról, vagy az azon levő létesítményeket rongálja. A föld haszonbérbe adását á tervezet írásbeli szerződéshez köti. Tiltja a spekulatív jellegű haszonbérbe adást. Az alhaszonbérbe adást célzó rendelkezéseket érvénytelennek minősíti, a haszonbér uzsora ellen pedig hatásos jogszabályokkal véd, sőt bevezeti azt a jelenleg még nem ismert joghátrányt, hogy az uzsorásnak visszajáró szolgáltatást az állam javára kell megítélni. E rendelkezéseivel sok visszásságot, helytelen gyakorlatot, esetenként meglevő visszaélést szüntet meg a tervezet. A törvénytervezet a népgazdasági érdek figyelembevételével és jelentőségének megfelelően szabályozza a termelési, és terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdéseket. Szem előtt tartja a tervgazdálkodás érdekeit, a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi növelését, másrészt a termelői gazdálkodás biztonságossá tételét, az árra és keresletre kiható terméseredménytől függetlenül. E kérdésben kimondottan újat a tervezet nem tartalmaz, ellenben rendszerezi, egységbe foglalja az eddigi rendelkezéseket. Ennek kettős oka van: az eddigi szabályozás alapvetően helyes volt, s ezek a helyes elvek már átmentek a köztudatba.