Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-7

381 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 382 A fejlődést is elősegítő rendelkezés ennél a jog­ágnál azért is fontos, mert a beszolgáltatási rend­szer megszüntetése után a mezőgazdasági termé­nyek és termékek felvásárlása nagyobbrészt szer­ződéses alapon történik. Ennek helyességét az elmúlt egy-két év gyakorlata minden tekintetben igazolta. A Polgári Törvény könyv-javaslat helyesen leszögezi, hogy a telekkönyvi intézmény tovább­ra is fennmarad. Az ingatlanról a fennálló tu­lajdonjogot hitelesen a telekkönyv tanúsítja. Igaz, hogy a telekkönyv jelentősége a mezőgaz­daság szocialista fejlődésével csökken, illetve 3 módosul, azonban még a szövetkezet kezelésében levő földek tekintetében sem vész el, hiszen ez szolgál a földjáradék kiszámításának alapjául. Végül a miniszter elvtárs előadói beszédéhez kapcsolódva magam részéről igen helyeslem — ezzel dolgozó parasztságunk is messzemenően egyetért —, hogy a törvényjavaslat az öröklési jogi szabályok megállapításánál nem törekedett öncélúan változtatásokra azoknál az intézmé­nyeknél, melyek dolgozó parasztságunk előtt is­mertek, számukra megszokottak és a kizsákmá­nyolással nincsenek szoros kapcsolatban. A ko­rábbi szabályoknak minden áron való megvál­toztatása csak káros lenne. Ezt szükségtelenné teszi az is, mivel a legfontosabb reformokat a felszabadulás utáni jogalkotásunk, illetve bírói gyakorlatunk már megvalósította, ennek ered­ményeit a törvényjavaslat megfelelően tartal­mazza. Mivel a Polgári Törvénykönyv-javaslat jogi Vonatkozásban a mezőgazdaság szocialista át­szervezését elősegíti, az átmeneti időszak figye­lembevételével, megfelelő gondot fordít a még meglevő egyéni parasztgazdaságokra is és a tör­vényjavaslat megalkotása véleményem szerint szükségessé vált, az előterjesztett javaslat he­lyes, azt elfogadom és az országgyűlésnek is el­fogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bodonyi Pál­né képviselőtársunk. BODONYI PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az igazságügy miniszter elvtárs a törvényjavas­latot ismertető beszédében foglalkozott azzal, hogy a törvényjavaslat szabályainak betartása minden állampolgártól, minden szervtől maga­sabb erkölcsiséget, magasabb szocialista öntuda­tot igényel. Ügy vélem azonban, nem kell azt hinni, hogy a törvény csak akkor válik betart­hatóvá, ha az emberek széles tömege már elju­tott ahhoz a bizonyos kívánt fejlettségi fokhoz. Hiszen írott törvény nélkül is az emberek nagy része ma a társadalmi kívánalmaknak megfele­lően él és cselekszik, még akkor is, ha — amint a miniszter elvtárs mondotta — még nagyon sok kívánni való van. És éppen azért, mert nagyon sok kívánni való van, mert a jót általánosítani akarjuk és a törvényszegőket büntetni, nagyon helyesnek tartom, hogy a leendő Polgári Tör­vénykönyv szabályai kivétel nélkül minden ál­lampolgártól megkövetelik, hogy a termelés fo­lyamatában, mnndennapi, egyéni életükben az új, kialakulóban levő szocialista együttélés, a kölcsönös segítségnyújtás szelleme szerint élje­n ek és cselekedjenek. Ezt a leendő Polgári Törvénykönyv 4. pa­ragrafusa így fejezi ki: „A polgári jogok gyakor­lása és a kötelezettségek teljesítése során a fe­leknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekeivel összhangban álljon." Ez azt jelenti, hogy senki sem tanúsíthat olyan magatartást, amely esetleg megérdemeletlen előnyök szerzéséhez vezet vagy a népgazdaság megkárosítását eredményezi, vagy az állampolgárok zaklatására, félrevezetésére irányulhat. Éppen azért, mert azt mondottam, hogy vannak még kívánni valók az emberek cseleke­deteivel kapcsolatban, a törvénykönyv rendkí­vül nagy érdemének tartom, hogy minden sza­bályában erre a magasabb erkölcsiségre, öntu­datra ösztönöz. Nagyon jelentős dolog ez, hiszen még csak néhány év telt el a felszabadulás óta és ma még elég sokan vannak, akik a kapita­lista magántulajdonos módján gondolkoznak és ma még él az a bizonyos rossz értelemben vett üzleti, kereskedői felfogás is, amelynek alapján nagyon sokan a kapott engedéllyel visszaélve, meg nem engedett módon, például áruk közve­títésével foglalkoznak, de bőven vannak olya­nok is, akik uzsorás feltételek mellett adnak köl­csönt. A mi kerületünkben ismerek egy aszta­lost, aki nem a maga által készített bútorokat árusítja, hanem kész bútort vásárol és azt adja tovább, holott erre egyáltalán nincs engedélye. Engedélye csak arra vonatkozik, hogy az általa készített bútorokat árusíthassa. Sajnos, vannak ilyen esetek és ezt még tovább is sorolhatnám Ügy gondolom, ez a burzsoá hatás, amely — sajnos — tovább él, és amelynek jeleit látni lehet, más esetekben is megnyilvánul. A minisz­ter elvtárs is beszélt arról, hogy főleg a vidéki bíróságok előtt milyen gyakran fordul elő, hogy az évjáradéki és tartási szerződések során elke­seredett viták merülnek fel. Sokszor tehet elszo­morító eseteket hallani, s ezek bizony sok prob­lémát okoznak a bíróságoknak. Elég gyakori, hogy rokonok vagy ismerősök vállalkoznak arra, hogy eltartanak öregeket a vagyonuk fejében, ami rendszerint a családi ház. Nem hosszú idő múlva aztán, amikor a vagyont már megszerez­ték, az eltartók kezdenek nem megfelelően gon­doskodni az öregekről, sőt nem egy esetben arra törekszenek, hogy kiüldözzék őket a vagyonból. Ezután következik az, hogy az öregek eltartását az államra akarják hárítani. Ügy hiszem, világos, hogy ilyen jelenségek ellen csak a társadalom új erkölcsiségének álta­lánossá tételével lehet küzdeni. Nagyon hasznos segédeszköz ehhez ez az új Polgári Törvény­könyv, s itt külön szeretném megköszönni készí­tőinek, hogy az évjáradéki és tartási szerződé­sekre vonatkozó részbe beiktatták a Magyar Nők Országos Tanácsának azt a javaslatát, hogy a jö­vőben a szerződő felek magatartását az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve illetékes osztályai ellenőrizzék. A törvénykönyv egyik-másik szabályának elolvasása alapján úgy gondolom, e szabályok betartása tulajdonképpen könnyen lehetséges minden becsületes ember számára. Mindössze annak az egynek a felismerése szükséges hozzá, hogy az én egyéni érdekem azonos a másik em­°RSZAGGYÜLES1 ÉRTESÍTŐ 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom