Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-7

377 Az országgyűlés 7. ülése 1959. szabad megengedni, hogy egyesek a maguk javára meg nem engedett módon kihasználják a törvényjavaslatnak azokat a tételeit, amelyek az állam részéről a még egyénileg gazdálkodó parasztok felé megnyilvánuló jóindulatot mutatják. Éppen ezért helyeslem a javaslatban, hogy a földforgalom kereteit megszabó jogszabályi rendelkezésre kifejezett utalás van, amely kimondja, hogy a magántulajdon, így a föld magántulajdona sem sértheti a köz érdekeit. A Polgári Tör vénykönyv-javaslatnak a mezőgazdasági termelőszövetkezettel kapcsolatom rendelkezései teljesen összhangban vannak a már érvényben levő jogszabályokkal. Bár a javaslat valamennyi szövetkezeti fajtára vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, figyelemmel van a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sajátosságaira. Ha az általános szabály ezekre nem alkalmazható, akkor külön jogszabályokat tartalmaz. Helyes a javaslatnak az a része, amely kimondja, hogy a szövetkezeteknek elsősorban a j gazdasági termelés a céljuk, de ezen túlmenően feladatuk az is, hogy fokozottan hozzájáruljanak tagjaik szociális és kulturális felemelkedéséhez, a tagok szocialista neveléséhez. A Polgári Törvénykönyv, mely hosszú időre készült, megnyugtatóan rögzíti a szövetkezetek szerveinek, a közgyűlésnek, a vezetőségnek és az ellenőrző bizottságnak a jogkörét. A szövetkezeti demokrácia elvével összhangban a tagságon alapuló és nem vagyoni természetű jogok teljes egyenlőségét mondja ki. Amikor a tervezet a szövetkezetek jogi eljárásával, szervezetével, létrejöttével és működésével kapcsolatos legfontosabb és alapvető jelentőségű keretjogszabályokat összefoglalja, helyesen a részletek megoldását külön jogszabályokra bízza, és kiemeli a mintaalapszabályoknak, illetve az alapszabálymintáknak a jelentőségét. Igen nagy jelentőséggel bír a tervezetnek a szövetkezeti szocialista tulajdonjogról való rendelkezése, amely külön kiemeli, hogy annak kezelése a szövetkezeti terven kell hogy alapuljon, mely viszont összhangban kell, hogy legyen népgazdaságunk tervével. Helyesen úgy rendelkezik, hogy szövetkezeti tulajdonban lehetnek olyan tárgyak is, amelyek tulajdonára a szövetkezet tervszerű gazdálkodása érdekében szükség van. Ide vonatkozóan csak azt a korlátot szabja, hogy az állami tulajdon kizárólagos tárgyai szövetkezeti tulajdonban nem lehetnek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztése és megerősítése érdekében ez a jogszabályi rendelkezés különösen fontos, mivel jogilag is rögzíti, hogy bizonyos gépek, fontos termelési eszközök nem csupán állami, hanem szövetkezeti tulajdonban is lehetnek. A miniszter elvtárs már érintette, hogy a törvénytervezet részletesen intézkedik a földhasználati jogról. Igen helyes, hogy földhasználaton csupán a szocialista földtulajdon jogi viszonyainak megfelelő földhasználatot kell érteni, lényegében azokat az eseteket, amikor a földhasználati jogcím a juttatás, melyre az jellemző, hogy társadalmi tulajdonban, vagy társadalmi kezelésben levő földön áll fenn, általában ingyenes, és határidő nélküli. évi július 30-án, csütörtökön 378 Ilyen földhasználati jogokat gyakorolnak már a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti tagok a háztáji földeken, ilyen jog illeti meg a munkásokat és alkalmazottakat is a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott illetményföldeken. Nem tárgyalja a tervezet a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek v a belépő tagok által bevitt földön érvényesülő földhasználatát, mert ez sajátosan termelőszövetkezeti jogviszony és jogcíme sem a juttatás. Helyesen és intézményesen rendezi a föld rendeltetés szerinti használatát, a rendes gazdálkodás szabályainak betartását. Eszerint a földet csak arra a célra lehet használni, amire juttatták, például termelésre, vagy házépítésre. A tervezet a földhasználó és a tulajdonos jogi helyzetét igen közel hozza egymáshoz. Ebben a vonatkozásban biztosítja a földhasználónak a földön az épület, a berendezés, felszerelés, s a termények tulajdonjogát, mely a földhasználó termelése eredményeként jött létre. Ugyanakkor a szocialista tulajdon védelmére kötelességévé teszi, hogy a használat során megfelelő gondossággal járjon el, megakadályozza ezzel a föld termőképességének kimerítését, a felszerelések tönkretételét. A földhasználó jogi helyzetét a tulajdonosétól azzal is megkülönbözteti, hogy a földhasználatot a használó kivételes esetektől eltekintve, másra nem ruházhatja át, bérbe sem adhatja. Ugyanis a tervezet által szabályozott földhasználat szocialista intézmény, mint ilyen személyes jellegű, csak a jogosult szükségletének kielégítésére szolgál. A tervezet ezt annyira lényegesnek tartja, hogy a földhasználati jog jogosulatlan átruházásához nem cs-'ik érvénytelenséget fűz, hanem ilyen esetekben feljogosítja a juttatót arra, hogy a használati jogot •> föld használójától megvonja. A. merevség feloldásáról is rendelkezik: kifejezetten indokolt esetekben, lia a földhasználó személyes körülményei ezt indokolják, lehetséges a föld haszonbérbe adása. Például esetleg pedagógusoknál, munkaképteleneknél, ideiglenesen távollevőknél stb. A javaslatnak az a része, mely felsorolja, hogy a földhasználati jogot milyen esetekben lehet és kell megvonni, kizárja, hogy önkényeskedésre kerüljön sor és ez a termelést zavarja. A most felsorolt, egész fejezeteket kitöltő szabályok mellett számos olyan részletrendelkezést találunk, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekeire van különc s figyelemmel. A termelőszövetkezel eket védi az a rendelkezés, amoty a szocialista szervezetekre vonatkozó szigorú elévülési szabályok alól részben ki-, veszi őket. A rendelkezésnek az a része is a termelőszövetkezetek eredményes, és főfeladataikkal összhangban álló működésük biztosítását segíti, mely egyrészt közvetett úton kizárja, hogy a tsz. tervszerződést kössön, másrészt, hogy termelési szerződések körében termeltetőként szerepeljen. Helyesen a melléküzemek működéséhez szükséges nyersanyagot is saját termelésükkel kell biztosítaniuk, megakadályozva ezzel, hogy a mezőgazdasági termelésről a melléküzemekben folytatott, lényegében ipari tevékenységre tolódjon át termelési irányuk.