Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-7

377 Az országgyűlés 7. ülése 1959. szabad megengedni, hogy egyesek a maguk ja­vára meg nem engedett módon kihasználják a törvényjavaslatnak azokat a tételeit, amelyek az állam részéről a még egyénileg gazdálkodó pa­rasztok felé megnyilvánuló jóindulatot mutatják. Éppen ezért helyeslem a javaslatban, hogy a föld­forgalom kereteit megszabó jogszabályi rendel­kezésre kifejezett utalás van, amely kimondja, hogy a magántulajdon, így a föld magántulaj­dona sem sértheti a köz érdekeit. A Polgári Tör vénykönyv-javaslatnak a me­zőgazdasági termelőszövetkezettel kapcsolatom rendelkezései teljesen összhangban vannak a már érvényben levő jogszabályokkal. Bár a ja­vaslat valamennyi szövetkezeti fajtára vonatko­zóan tartalmaz rendelkezéseket, figyelemmel van a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sajátos­ságaira. Ha az általános szabály ezekre nem al­kalmazható, akkor külön jogszabályokat tartal­maz. Helyes a javaslatnak az a része, amely ki­mondja, hogy a szövetkezeteknek elsősorban a j gazdasági termelés a céljuk, de ezen túlmenően feladatuk az is, hogy fokozottan hozzájáruljanak tagjaik szociális és kulturális felemelkedéséhez, a tagok szocialista neveléséhez. A Polgári Törvénykönyv, mely hosszú időre készült, megnyugtatóan rögzíti a szövetkezetek szerveinek, a közgyűlésnek, a vezetőségnek és az ellenőrző bizottságnak a jogkörét. A szövetkezeti demokrácia elvével összhangban a tagságon ala­puló és nem vagyoni természetű jogok teljes egyenlőségét mondja ki. Amikor a tervezet a szövetkezetek jogi eljárásával, szervezetével, létrejöttével és működésével kapcsolatos legfon­tosabb és alapvető jelentőségű keretjogszabá­lyokat összefoglalja, helyesen a részletek megol­dását külön jogszabályokra bízza, és kiemeli a mintaalapszabályoknak, illetve az alapszabály­mintáknak a jelentőségét. Igen nagy jelentőséggel bír a tervezetnek a szövetkezeti szocialista tulajdonjogról való ren­delkezése, amely külön kiemeli, hogy annak ke­zelése a szövetkezeti terven kell hogy alapuljon, mely viszont összhangban kell, hogy legyen nép­gazdaságunk tervével. Helyesen úgy rendelkezik, hogy szövetke­zeti tulajdonban lehetnek olyan tárgyak is, ame­lyek tulajdonára a szövetkezet tervszerű gazdál­kodása érdekében szükség van. Ide vonatkozóan csak azt a korlátot szabja, hogy az állami tulaj­don kizárólagos tárgyai szövetkezeti tulajdonban nem lehetnek. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek fejlesztése és megerősítése érdekében ez a jogszabályi rendelkezés különösen fontos, mi­vel jogilag is rögzíti, hogy bizonyos gépek, fon­tos termelési eszközök nem csupán állami, ha­nem szövetkezeti tulajdonban is lehetnek. A miniszter elvtárs már érintette, hogy a törvénytervezet részletesen intézkedik a földhasz­nálati jogról. Igen helyes, hogy földhasználaton csupán a szocialista földtulajdon jogi viszonyai­nak megfelelő földhasználatot kell érteni, lénye­gében azokat az eseteket, amikor a földhaszná­lati jogcím a juttatás, melyre az jellemző, hogy társadalmi tulajdonban, vagy társadalmi keze­lésben levő földön áll fenn, általában ingyenes, és határidő nélküli. évi július 30-án, csütörtökön 378 Ilyen földhasználati jogokat gyakorolnak már a termelőszövetkezetek, a termelőszövetke­zeti tagok a háztáji földeken, ilyen jog illeti meg a munkásokat és alkalmazottakat is a munkál­tató által rendelkezésükre bocsátott illetmény­földeken. Nem tárgyalja a tervezet a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek v a belépő tagok által bevitt földön érvényesülő földhasználatát, mert ez sajátosan termelőszövetkezeti jogviszony és jogcíme sem a juttatás. Helyesen és intézménye­sen rendezi a föld rendeltetés szerinti használa­tát, a rendes gazdálkodás szabályainak betartá­sát. Eszerint a földet csak arra a célra lehet használni, amire juttatták, például termelésre, vagy házépítésre. A tervezet a földhasználó és a tulajdonos jogi helyzetét igen közel hozza egy­máshoz. Ebben a vonatkozásban biztosítja a föld­használónak a földön az épület, a berendezés, felszerelés, s a termények tulajdonjogát, mely a földhasználó termelése eredményeként jött lét­re. Ugyanakkor a szocialista tulajdon védelmé­re kötelességévé teszi, hogy a használat során megfelelő gondossággal járjon el, megakadályoz­za ezzel a föld termőképességének kimerítését, a felszerelések tönkretételét. A földhasználó jogi helyzetét a tulajdono­sétól azzal is megkülönbözteti, hogy a földhasz­nálatot a használó kivételes esetektől eltekintve, másra nem ruházhatja át, bérbe sem adhatja. Ugyanis a tervezet által szabályozott földhasz­nálat szocialista intézmény, mint ilyen szemé­lyes jellegű, csak a jogosult szükségletének ki­elégítésére szolgál. A tervezet ezt annyira lénye­gesnek tartja, hogy a földhasználati jog jogosu­latlan átruházásához nem cs-'ik érvénytelenséget fűz, hanem ilyen esetekben feljogosítja a jutta­tót arra, hogy a használati jogot •> föld haszná­lójától megvonja. A. merevség feloldásáról is rendelkezik: kifejezetten indokolt esetekben, lia a földhasználó személyes körülményei ezt indo­kolják, lehetséges a föld haszonbérbe adása. Pél­dául esetleg pedagógusoknál, munkaképtelenek­nél, ideiglenesen távollevőknél stb. A javaslat­nak az a része, mely felsorolja, hogy a földhasz­nálati jogot milyen esetekben lehet és kell meg­vonni, kizárja, hogy önkényeskedésre kerüljön sor és ez a termelést zavarja. A most felsorolt, egész fejezeteket kitöltő szabályok mellett számos olyan részletrendelke­zést találunk, amely a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek érdekeire van különc s figyelem­mel. A termelőszövetkezel eket védi az a rendel­kezés, amoty a szocialista szervezetekre vonat­kozó szigorú elévülési szabályok alól részben ki-, veszi őket. A rendelkezésnek az a része is a ter­melőszövetkezetek eredményes, és főfeladataik­kal összhangban álló működésük biztosítását se­gíti, mely egyrészt közvetett úton kizárja, hogy a tsz. tervszerződést kössön, másrészt, hogy ter­melési szerződések körében termeltetőként sze­repeljen. Helyesen a melléküzemek működésé­hez szükséges nyersanyagot is saját termelé­sükkel kell biztosítaniuk, megakadályozva ezzel, hogy a mezőgazdasági termelésről a melléküze­mekben folytatott, lényegében ipari tevékeny­ségre tolódjon át termelési irányuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom