Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-2
33 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 34 lembe veszik az egész szocialista tábor szükségleteit és fejlődését. Ennek természetesen hatása van az egyes országok termelési arányainak és szerkezetének további kialakítására. Á Szovjetunióval való forgalmunk az egész külkereskedelmi forgalomnak mintegy 40—45 százalékát teszi majd ki. A Szovjetunió a legfontosabb nyersanyagok és gépi berendezések szállítását vállalta. így válik lehetővé távlati terveink megvalósítása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST-ben tömörült valamennyi népi demokratikus országgal is. A kétoldalú tárgyalások megalapozták a magyar népgazdaság fejlesztésére kialakított távlati elképzeléseinket és a szocialista nemzetközi munkamegosztás további fejlesztése jelentékenyen hozzájárult a szocializmus erőinek gyarapításához. Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is tovább fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat. Már eddig is kereskedelmi kapcsolatot létesítettünk néhány olyan kapitalista országgal, amellyel előzetesen egyáltalán nem volt kapcsolatunk, vagy az csak nagyon gyenge volt. 1959ben a külkereskedelemben tíz százalékkal magasabb forgalmat irányoztunk elő, mint amekkorát hároméves tervünk 1959-re előirányzott. Ebben az esztendőben tovább akarjuk javítani iparunk nyersanyagellátását, bár hosszú évek nehézségei után tavaly már jó volt a nyersanyagellátás. Egyre nagyobb erőt kell fordítani lövendő fejlődésünk megalapozására, más szóval a beruházások fokozására. Ebben különösen nagy szerepe van a gépimportnak, amely megkönnyíti iparunk, mezőgazdaságunk korszerűsítését. Egyik legnagyobb és legfontosabb feladatunk ebben és a következő esztendőben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Az a véleményünk, hogy a párt és a kormány politikája a termelőszövetkezeti mozgalomban is helyesnek bizonyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezeteket politikailag, szervezetiig és gazdaságilag meg kellett szilárdítani. 1957-ben és még inkább 1958-^ban pedig már Megteremtődtek a feltételek a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésére is. A számszerű fejlesztést a kormány 1958 elején a 3004-es kormányhatározattal és más intézkedésekkel is elősegítette. Ennek következményeképpen a termelőszövetkezetekben nőttek a termésátlagok, f z °sszes főbb növényeknél a termelőszövetkezetek magasabb átlagot értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Sokat javult a munkafegyelem is- jo szakemberek bekapcsolódásával, jó f z °y^tke Ze ti vezetők megválasztásával mindinkább láthatóvá válik a nagyüzemi gazdálkodás előnye a mezőgazdasági kisüzemek, az egyéni gazdák felett. Nőtt a munkaegység, nőtt a termelőszövetkezetek vagyona, nőttek az egy katasztrális hold szántóra eső állóeszközök. A termelőszövetkezetek a közös beruházásokhoz saját eszközeikkel 170 millió forinttal járultak nozza. Fejlődött a közös állattenyésztés is, bár ez meg mindig a termelőszövetkezetek legelmaradottabb üzemága. Az elmúlt évben a termelőSi tek földterülete 250 000 katasztrális noiüdal növekedett. 1958 végén 3560 mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működött 175 000 taggal, 1 647 000 katasztrális holdon. Ez a szántóterületeknek körülbelül 13,5 százaléka. A párt és a kormány úgy látja, hogy 1959-ben az eddiginél gyorsabban lehet előre haladni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Erre minden feltétel és lehetőség megvan. Rendkívül fontos ma is és ez lesz a jövőben is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világos dolog, hogy a szocializmus építése megköveteli, hogy mindennapos, szívós, szervező propagandamunkát végezzünk és népszerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét. A munkásosztálynak és szövetségesének, a dolgozó parasztságnak, az egész népnek alapvető érdeke, hogy a falun is uralkodóvá váljék a szocialista termelési forma. Kormányunk úgy határozott, hogy anyagi eszközökkel is fokozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelőszövetkezetek minél gyorsabban példamutató üzemek legyenek. Ebben az évben 400 millió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt rendeletet fogadott el a 3004-es kormányrendelet módosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott. A termelőszövetkezetek vezetésének megjavítására állami támogatást biztosít ahhoz, hogy több száz jó szakembert irányítson a termelőszövetkezetekbe. Ezek az emberek saját kérésükre vagy a termelőszövetkezetek kérésére kerülnek a szövetkezetekbe, olyan emberek, akik ismerik a falu életét és megvan minden képességük ahhoz, hogy nagyüzemekben dolgozzanak. A termelőszövetkezeteknek, különösen az újonnan alakultaknak, vagy a területileg megnő vekedetteknek biztosítjuk elsősorban az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fedezett termelési alapok után középlejáratú hiteleket folyósítunk és kiterjesztjük a gépállomások munkája után fizetendő díjkedvezményeket is. Bekötő utat, kórházat, villamosítást és egyéb kommunális létesítményeket, elsősorban azok a községek kapnak, ahol a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elősegítésére a községekben már eddig issok, úgyneveztt fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt szeretnénk, ha ilyen bizottságok minél több helyen alakulnának. Azt szeretnénk, hogy azokban a termelőszövetkezeti tagokon kívül tekintélyes, a szövetkezeti utat választó egyéni parasztok, pedagógusok, traktorosok, állami gazdasági, termelőszövetkezeti dolgozók vegyenek részt. Ezek a bizottságok fogják vezetni a termelőszövetkezetek szervezésére irányuló agitációs munkát. Az ő feladatuk, hogy elkészítsék saját községük fejlesztési tervét, hogy ezzel világos perspektívát adjanak a még szövetkezeten kívül állók számára is. Továbbra is erősíteni akarjuk a gépállomásokat, de ugyanakkor a termelőszövetkezetek munkájának megkönnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodó termelőszövetekezeteknek arra, hogy
