Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-2

35 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 36 univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak. Már is látjuk, hogy ennek az összehangolt munkának meg van az eredménye, a termelőszövetkezetek nagy fejlődés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma, akik a közös gazdálkodás útját választják. Ez egész népünk érdeke, az egységes szocialista adalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. Azt hiszem, hogy a szocializmus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyeket az ország különböző részeiből a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsulásával kapcsolatban hallhatnak. Mindenekelőtt azt láthatjuk belőlük, hogy különösen Győr és Veszprém megyében, de Szabolcs, Szolnok, Komárom, Fejér és más megyékben is gyors ütemben érnek a feltételei falun az egyéni kisárutermelő parasztgazdaságok rendszeréről a szocialista, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok rendszerére való egyre tömegesebb áttérésnek. E megyékben az utóbbi hetekben nagyszámú paraszt döntött véglegesen: a több árut termelő, magasabb életszínvonalat biztosító, emberibb, kulturáltabb életkörülményeket jelentő közös szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás útjára lép. Üdvözöljük őket. Jellemző azonban a termelőszövetkezeti mozgalom meggyorsuló fejlődésére az is, hogy az ország néhány részén a középparasztok is tömegesen megindultak a termelőszövetkezetekbe. Ez pedig rendkívül jelentős dolog. Mindent meg kell tennünk azért, |iogy e folyamat fokozódjék. A győri, veszprémi, komáromi és más példák sok egyéb mellett azt a különösen fontos tanulságot nyújtották számunkra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom sikeres fejlődésére azokon a helyeken lehet számítani, ahol a mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítése társadalmi üggyé válik. Azokon a helyeken tehát, ahol a munkásosztály megérti, hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése érdeke, hiszen az életszínvonal további jelentős emelkedése, az ipar fontos, a mezőgazdaságból eredő nyersanyagszükségletének fokozása, exportunk növelése csak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével válik lehetővé. Elő kell segíteni, hogy munkásosztályunk ezt mindenhol világosan megértse és saját ügyének tekintse a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, aktívan részt vegyen abban. Meg kell azonban ezt értetni dolgozó parasztságunkkal is. Értelmiségi d< lgozóink előtt is világosan kell állnia annak, hogy a szocialista, nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése saját ügyük, személyes érdekük. Hiszen a szövetkezeti nagyüzerriek ezernyi munkalehetőséget jelentenek számukra, a kistulajdonosi szemlélet megszüntetésével számtalan gát leomlik a falusi tömegek kultúrszínvonalának ( melkedése előtt; a falusi nép kulturáltabb, egészségesebb életkörülményei örömmé teszik az értelmiség munkáját is, Nincs dolgozó társadalmunknak olyan rétege tehát, amelynek ne lenne a legközvetlenebb érdeke a mezőgazdaság szocialista átalakítása. El lehetünk készülve arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségeink dühös acsarkodását váltja ki. Az ellenséges elemek mindannyian felcsapnak dolgozó parasztjaink „szabadságának" hithű védőivé és ijesztgetésekkel, fenyegetésekkel, rémhírterjesztéssel, túlzásokkal, s minden módon igyekeznek fékezni a fejlődést. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk — amely az ellenforradalom idején is bebizonyította politikai érettségét — ilyen körülmények között is helyesen fog dönteni, s egyre nagyobb számban követi az élenjárók példáját. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk a termelés frontján is helytáll, s gondosan felkészül a tavaszi munkákra. Az idei kedvezőtlen tél után fokozottabb szükség van erre. Termelőink, egyéni és termelőszövetkezeti parasztok, állami gazdasági dolgozók idejében való hengerezéssel, boronálással, fej trágyázással ápolják az őszi vetéseket, hogy jobb gabonatermést érhessünk el. Az elkövetkező hetekben egyéni gazdáink is bátran vegyék igénybe a hibridkukorica vetőmagcserét, hogy tavasszal kukorica vetésterületüknek legalább egyharmadát már e bővebben termő vetőmaggal vethessük be, s e nagyon fontos takarmánynövényünkből is nagyobb termésünk legyen az idén. Termelőszövetkezeti fejlődésünk ez évi ütemét csak néhány számadattal ábrázolom: Január 1-től február 15-ig 47 000 család 59 000 taggal, 370 000 hold földdel — ez 100 000 holddal több, mint tavaly egész évben —, alakított termelőszövetkezetet, vagy lépett be a meglevő szövetkezetekbe. Az új szövetkezeti községek száma 200, ebből több mint 100 Győr, 60 pedig Veszprém megyében alakult meg. (Taps.) Nyilvánvaló, hogy nagy feladatok állnak előttünk az iparban, a mezőgazdaságban és az egész népgazdaságban. E feladatok minél jobb végrehajtása a dolgozók, a munkások, a parasztok, értelmiségiek munkájának lendületétől, a közvetlen vezetőket a dolgozókkal szorosan öszszefogó jó kapcsolatoktól, a közvetlen vezetők átgondolt, céltudatos tevékenységétől függ. Terveink megfontoltak, adva vannak a túlteljesítés feltételei. Ennek azonban arra kell irányulnia, hogy a népgazdaság erőforrásai gyarapodjanak. Ezért a tervteljesítést elsősorban exporttermékek, belföldi hiánycikkek termelésére, valamint a beruházások határidő előtti megvalósulását szolgáló termékek előállítására kell ösztönözni. Különösen fontos, hogy mozgósítsuk az építőanyagipar tartalékait, szervezettebbé tegyük és műszakilag fejlesszük az építőipar kivitelező vállalatainak tevékenységét. Nemkülönben kívánatos a tervtúlteljesítés a terv gazdaságossági előírásai tekintetében is, ezért a dolgozók figyelmét állandóan a takarékosságra, a terven felüli önköltségcsökkentésre, a termelékenység emelésére kell összpontosítani. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a kormány külpolitikájáról beszéljek. Korunk egyik legfontosabb eseménye zajlott le néhány héttel ezelőtt: az SZKP XXI. kongresszusa. A kongresszus megszabta a Szovjetunió fejlődésének irányát az elkövetkezendő hét esz-