Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-6
305 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 306 technológiát bírálják, sok esetben ellen javaslattal élnek. Hasznos tapasztalatok vannak ezen a területen, mert a témák több esetben az üzemekben már bevezetésre kerültek, s ezek eredményei minden vonatkozásban elősegítik költségvetésünk jó irányú teljesítését és természetesen a vállalatok eredményeit is. Ez a továbbképzési mód az eddigieknél jobbam biztosítja mérnökeink, technikusaink fejlődését, széleskörű tájékozottságát; önállóságban és magabiztosságban nagyot lépnek előbbre, ami alapvető iparunk számára. Még egyszer alá kívánom húzni, hogy igen fontos feladatnak tartom az ilyen, vagy ehhez hasonló módszerekkel történő továbbképzés széleskörű megszervezését. Meg kell mondanom őszintén, hogy e tekintetben különböző tudományos egyesületeink enyhén szólva, kezdeményezőbbek lehetnének. Tisztelt Országgyűlés! Ügy érzem, szólnom kell népi ellenőrzésünk költségvetést elősegítő munkájáról. Városi és megyei szinten dolgozó Népi Ellenőrzési Bizottságaink igen fontos népgazdasági érdekeket érintő, a társadalmi tulajdon védelmét célzó problémákat vizsgáltak felül idén és a múlt évben is. Ilyenek voltak a többi között, amiről itt szólni kívánok: a beruházások elhúzódása miatt, az állagmegóvások hiányossága, az állóeszközök selejtezése körüli lazaságok, a viszonylag nagy inkurrencia felszámolásának vontatottsága stb. Van egy általános észrevétel, amely több szót érdemel itt a parlamentben is, az, hogy az ipar fejlődésétől viszonylag elmarad a raktározás kultúrája és a szakszerű raktárkezelés. Több iparvállalatnál megállapítható, hogy ebből kifolyólag sok a kényszer selejtezés, nehézkes az anyagkezelési felügyelet és még ma is laza az anyaggazdálkodás. A nehéz áttekinthetőség miatt viszont anyagkeveredések fordulnak elő és ez selejtgyártással jár. Javasolom felülvizsgálni az idei költségvetésen belül és a jövőben raktározási kultúránk jelenlegi helyzetét; megfelelő intézkedésekkel — véleményem szerint — a viszonylagos elmaradást meg kell szüntetni, mert meggyőződésem, hogy több esetben milliós selejtezési károk és ugyanilyen nagyságrendű hiányok megszüntetésével lehet számolni. Javulni fog az anyaggazdálkodás, csökkenni fog a keveredés, a korrózió általi kár és ez kedvezően fogja befolyásolni a költségvetés teljesítését. Tisztelt Országgyűlés! Szólni kívánok kohászati nagyüzemeink orvos-ellátottságáról, az ipari megbetegedések megelőzését célzó orvosi munkáról. Az ide vonatkozó minisztertanácsi határozat 2000 főre egy üzemorvost engedélyez. Ugyanakkor különleges esetekben, ami főleg ipari megbetegedésekre vonatkozik, többlet létszámot irányoz elő. Â kohászat ipari megbetegedései közül — de ugyanez vonatkozik a bányászatra is — a legelterjedtebb a reumatikus bántalmak és esetleg különböző bőrfertőzéses megbetegedések. Jelenlegi helyzetünkben kiváló szakmunkásaink megelőző orvosi intézkedések alapján aktívab« ban tudnának részt venni a termelésben, ha a megelőző orvosi intézkedések tekintetében a minisztertanácsi rendeletnek megfelelő orvosi létszám rendelkezésre állna. Sajnos nem ez a helyzet a szilikózis megbetegedések területén. A szilikózis-megbetegedést megelőző intézkedések ugyanis a szilikózis-veszéllyel járó munkahelyeken jelenleg műszaki fejlesztési problémák. Az öntvénytisztítás, különböző őrlemények őrlésének zárt rendszerben történő műszaki megoldása a fő feladat bányáinkban, nagyobb kohászati üzemeinkben és téglagyárainkban, ahol a szilikózis veszélye fennáll.. A jövőben helyes biztosítani olyan orvosi létszámot, akik révén a dolgozók előzőleg a különleges ipari megbetegedések körülményeit és az elhárítás módját tanfolyamokon, vagy más módon jól megismerhetik. A sűrűbb és gyakoribb átvilágításos ellenőrzés viszont véleményeim szerint már ma biztosítható. Ezen a területen az a fontos feladat, hogy már kismértékű megbetegedés esetén, veszélyes munkahelyen megbetegedett dolgozókat dolgozni ne hagyjunk. Ez a probléma természetesen szociálpolitikai intézkedések megoldását is felveti. Javaslom az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy e problémákkal a jövőben mélyebben foglalkozzék és hathatósabb intézkedéseket tegyen. Tisztelt Országgyűlés! Szólni kívánok utoljára, de nem utolsó sorban vállalataink önállóságáról és arról a helyes intézkedésről, amelyet a kormány két évvel ezelőtt foganatosított a vállalati önállóság elősegítése érdekében. Gyorsan szinte fel sem mérhető ez az eredmény, ami a vállalatok önállóságából a népgazdaság részére adódott. Számos kezdeményezés és önálló fejlesztési program megvalósítása bizonyítja, hogy vállalataink vezetői ma már a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával, élve a részükre biztosított önállósággal, komoly mértékben elősegítik a népgazdaság előrehaladását. Vannak viszont területek, ahol az előrehalakás véleményem szerint nem kielégítő. Helyes volna, a minisztériumok vezetői részéről felülvizsgálni a vállalataik részére biztosított lehetőségeiket és az önállóság tekintetében bátrabban előre jutni. Helyes volna csak a fő tervszámok és mutatók alapján ellenőrizni a vállalatokat és év közben több operatív ellenőrzést, segítő jellegű revizori munkát folytatni úgy, ahogy azt jelenleg az új árak bevezetésével kapcsoltosan a Pénzügyminisztérium teszi. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési jelentésből kitűnik, hogy tervezett célunkat nemcsak hogy elértük, hanem sok tekintetben és területen előbbre vagyunk, mint ahogy azt terveztük. Meggyőződésem, hogy a március 6-i határozat alapján idén is hasonló eredményekkel lehet számolni. Az általam felvetett problémák megoldása idei költségvetésünk teljesítését elősegítheti; ezért kérem javaslataim megfelelő mérlegelését. Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi költségvetésről szóló jelentést a borsodi képviselőcsoport és a magam- nevében elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Szólásra következik Papp Károly képviselőtársunk. 14*
