Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

295 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 296 szövetkezeti földterület volt, az állami gazdaságokkal, kísérleti gazdaságokkal együtt a szocialista szektor az összes szántóterület 50,3 százalékát tette ki. Az idei termelőszövetkezeti fejlődésnek figyelemre méltó vonása, hogy nagyszámú község parasztsága együttesen választotta a termelőszövetkezeti utat, és így március végén már 1363 termelőszövetkezeti község volt hazánkban. A termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődése, az új termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államhatalom központi és helyi szerveitől. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ez ideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot. A szakemberektől az építkezésekig, a vetőmagtól a gépekig minden lehetséges segítséget megadott a falunak ahhoz, hogy a szövetkezetek minél gyorsabban kihasználhassák az összefogás előnyeit. A termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1500 millió forintot biztosítottunk, ezen belül több mint egymilliárd forintot építkezésekre. Ebből az építési hitelkeretből 1 kh tsz szántóterületre az idén kereken 380 Ft jut, az 1958. évi 300 forinttal szemben. Májusi adatok szerint a termelőszövetkezetek 135 000 szarvasmarha részére létesítenek istállót. 73 000 szarvasmarha új istállóban, a többi átalakított épületekben lesz elhelyezhető. Ezenkívül 14 000 sertés részére fiaztató, 44 000 sertés részére sertésól, 89 000 juh részére korszerű juhhodály és 200 000 baromfi részére megfelelő nagyüzemi baromfiól épül. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek legfontosabb állatférőhelyszükségletét általában ki lehet elégíteni. A közös állatállományt — elsősorban a szarvasmarhaállományt — a termelőszövetkezetek még a tél beállta előtt nagyüzemi épületekben helyezhetik el. A termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy a közös állatállományt minél előbb megteremtsék. A belépő parasztok nagy számban vittek be a szövetkezetekbe állatokat. Június 30-ig mintegy 80 000 szarvasmarhát, 65 000 lovat . és 25 000 juhot vittek be a közös gazdaságba. Ahogy az istállók elkészülnek, a közös állomány természetesen tovább fog gyarapodni. A közös állatállomány megteremtése érdekében a termelőszövetkezetek és a helyi szervek elsősoriban a szarvasmarhaférőhelyeket igyekeznek biztosítani. Ezt a törekvést csak helyeselni lehet. Nem helyeselhető azonban, hogy egyes megyékben a közös szarvasmarhaállomány megteremtése mellett szem elől tévesztették a közös sertésállomány megalapozását. Viszonylag kevés sertést vittek be a közösbe a belépők. Éppen ezért valamennyi termelőszövetkezetnek, helyi államhatalmi szervnek fontos feladata, hogy az elkövetkező időben a közös sertésállomány megteremtésén az eddiginél eredményesebben munkálkodjék. Az idei jó takarmány termés és a nagyüzemi férőhelyek megfelelő ütemben való elkészítése kedvező körülményeket teremtett a termelőszövetkezetek nagyüzemi állattenyésztésének fejlődéséhez. Az 1959 januári 100 katasztrális holdra eső 17,4 számosállattal szembén az év folyamán 18,9-re növelik a szövetkezetek az állatsűrűséget. Ennek a tervnek maradéktalan teljesítése kedvező körülmények mellett is nagy erőfeszítéseket követel a termelőszövetkezetektől. Mindenki számára érthető, hogy az új szövetkezetek egy részénél az első időben még- szükség van arra, hogy hitelből megfelelő tenyészállat törzsállományt vásároljanak. Az ilyen igényeket államunk a lehetőségekhez képest ezután is igyekszik kielégíteni. A fejlődésnek azonban az az egészséges útja, ha a közös állatállomány további számszerű és minőségi fejlesztése elsősorban a termelőszövetkezetek saját erejéből, a tenyésztési munka megjavítása és kiszélesítése útján történik. Egyre nő azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek tényleges tenyésztői munkát végeznek, jó minőségű szarvasmarha- és sertésállományuk ivadékait gondosan felnevelik és így növelik állatállományukat. Ezt az egészséges fejlődést állami eszközökkel is elő kell segíteni. A termelőszövetkezetek állami támogatását oly módon kell szabályozni, hogy kifizetődő lçgyen a saját tenyésztés. El kell érnünk, hogy rövid időn belül a termelőszövetkezetek nagy többsége gondos tenyésztő munkával növelje állatállományát és javítsa annak minőségét. • Az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek földterülete az idén több mint kétmillió , holddal növekedett, nagymértékben fokozta a mezőgazdaság gépszükségletét. Csupán traktorból 3600-at kellett terven felül biztosítani. A jelentősen megnövekedett igényt a belföldi mezőgazdasági gépipar csak kis részben tudja fedezni, ezért barátainkhoz fordultunk, nyújtsanak részünkre segítséget terven felüli gépszállításokkal. Döntő részben a Szovjetunió, kisebb részben a Csehszlovák és a Német Demokratikus Köztársaság sietett segítségünkre. 500 szovjet gabonakombájn már részt is vett az aratási munkákban, 1000 Belorusz traktor már végzi a tarlóhántást és a megvásárolt többi gép is folyamatosan érkezik az országba. A belső erők mozgósítása és a baráti segítség együttesen biztosítia a megnövekedett gépi munkaigény zavartalan ellátását. Ismeretes, hogy az idén jó termésre számíthatunk. A parasztság szorgalmas munkája, a jelentősen nagyobb műtrágyamennyiség, a nagy mennyiségben juttatott minőségi vetőmag, végül a kedvező időjárás eredményeképpen már ma biztosra lehet mondani, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében az idén sikerül a kettős feladatot végrehajtani: szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát és ugyanakkor dolgozó népünk növekvő szükségleteinek fedezése céljából növelni a mezőgazdasági termelés mennyiségét is. Az idei év emellett azt is bizonyítja, hogy lehet olyan politikát folytatni, úgy haladni a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útján, hogy ezalatt az egyéni parasztgazdaságok termelése is kedvezően alakuljon. A még egyénileg gazdálkodó parasztok idei munkája azt bizonyítja, hogy megértették a párt politikáját, bíznak a pártban. Még töprengenek, még nem döntötték el, mikor lépnek a nagyüzemi gazdál-