Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-6
297 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 298 kodás útjára, de gondosan művelik a földet, igyekeznek jó eredményeket elérni a gazdálkodásban. A tervezettnél kedvezőbben alakult az idei év első felében külkereskedelmi helyzetünk is. A jelentősen megnövekedett mezőgazdasági gépes műtrágyaimport fedezetének biztosítása céljából intézkedések történtek az export terven felüli növelésére. Az intézkedések sikeresek voltak. 1959. első feléjben a kivitel 18 százalékkal., a behozatal 7 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Javult a kivitel áruösszetétele. Például a munkaigényes termékek közül a finommechanikai és híradástechnikai termékek kivitele egyharmaddal volt nagyobb, mint a múlt év első felében és ezzel arányuk az összes gépexporton belül a tavalyi 22 százalékról 27 százalékra emelkedett. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a tervezettnél nagyobb külkereskedelmi forgalmat az év második felében is a nemzetközi fizetési mérleg szilárd egyensúlya mellett bonyolítsuk le. Tisztelt Országgyűlés! A párt és a kormány politikájának fontos elve, hogy a szocialista építésben elért sikerekkel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság életszínvonalának rendszeres emelését.-Az 1958. évi terv eredményes túlteljesítése alapján ez év elején több, a lakosság jelentős rétegeit érintő intézkedés történt. Január 1-ével — a termelői árrendezéssel Összefüggésben — a fogyasztói árak szűk körét érintő rendezés történt. Ennek során többek között csökkent a zsír- és a szalonna ára, a nylon készítmények ára stb. A rendezés 350 millió forinttal növelte a lakosság jövedelmét. Ugyancsak január 1-én széleskörű —410 000 főt érintő — nyugdíj rendezést hajtottunk végre, mely éves kihatásában 690 millió forinttal, átlagosan 26 százalékkal emelte a nyugellátások öszszegét. Április 1-ével felemeltük a 3 és annál több gyermekes családok családi pótlékát. Három gyermeken felül gyermekenként havi 120 Ft lett a családi pótlék, ami éves összegben 500 millió forint többletet juttat, döntő részben a nehezebb körülmények között élő családoknak. Az év elején! intézkedések történtek egyes bérezésben elmaradt területeken a bérarányok javítására is. 84 000 pedagógus és 52 000 egészségügyi dolgozó bére emelkedett. Ez évi 356 millió forinttal emelte a vásárlóerőt. Ez év áprilisában és májusában került kifizetésre sok százezer dolgozó részére az egymilliárd forint összeget meghaladó nyereségrészesedés, ami ugyancsak széles körben emelte a reáljövedelmet. Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak. A munkások havi keresete 1959 első félévében 3 százalékkal haladta meg az 1958 első félévi átlagkereseteket. A bérből és fizetésből élőknél a jövedelmi viszonyokat jelentősen befolyásolja a foglalkoztatottság alakulása. A keresők száma az állami iparban az év júniusának végén 63 000-rel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. És ha a foglalkoztatottság terven felüli növekedése a termelékenység szempontjából nem is fogható fel egyértelműen pozitívnak, a lakosság jövedelmei növekedésében kétségtelenül számottevő tényezőként szerepelt. Mindezt egybevetve, az 1959. év első felében a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében. Ennél kisebb arányban, 6 százalékkal növekedett a parasztság vásárlóereje,, nagyobb részben a felvásárlási kifizetések, kisebb részben pedig a termelőszövetkezetekbe bevitt állatok és felszerelések, meghitelezése következtében. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan emelkedtek a lakosság kiadásai is. A lakosság széles rétegei többet költöttek vásárlásokra, mint tavaly és tovább növelték a betétállományt is. A kiskereskedelem első félévi forgalma 8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalomnövekedés — a pénzbevételek arányának megfelelően — az állami kiskereskedelemnél 9 százalékos, a szövetkezeti kiskereskedelemnél 7 százalékos volt. A kereskedelmi forgalom összetételének változása is a lakosság életszínvonala emelkedésére mutat. Az élelmiszerforgalom 4 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt évben. Az élelmiszerforgalmon belül a hús, a tej, a tojás, valamint a zöldség- és gyümölcsforgalom emelkedett nagyobb mértékben. A múlt évhez képest jelentős a ruházati cikkek forgalmának növekedése. Különösen nagy volt a forgalom a tavaszi ruházati cikkekből. A ruházati cikkek közül a divatos, az igényesebb cikkek iránt nőtt meg a kereslet. Mindez nagyobb feladatokat ró az iparra és a kereskedelemre egyaránt. Az igények jobb felmérésével, jobb áruterítéssel, és az ipar részéről a rendelések pontos és időben való teljesítésével kell elejét venni annak, hogy a tavaszi forgalom főidőszakában előfordult kisebb ellátási zavarok a jövőben ne ismétlődhessenek meg. A ruházati forgalom erőteljes emelkedése örvendetes jelenség; minden feltételünk — nyersanyag, termelőkapacitás, kitűnő szakmunkás- és szakembergárda — megvan ahhoz, hogy a növekvő igényeket az ipar és a kereskedelem -összefogása alapján zavartalanul kielégíthessük. A legnagyobb forgalomemelkedés ez évben az úgynevezett vegyesiparcikkeknél jelentkezett. Ide olyan termékek tartóznak, mint az építőanyagok, televízió, rádió, motorkerékpár, háztartási gépek., bútor stb. Ezekben a cikkekben 13 százalékos volt a forgalomemelkedés. Ez is arra mutat, hogy erőteljesen nő azoknak a családoknak a száma, ahol a jövedelem már nagyobb értékű cikkek vásárlására is elegendő. 115 000 mosógép, 12 000 hűtőszekrény, 9000. porszívó kerül ez évben forgalomba. Ez év első felében — csak az áruhitelakció keretében — 17 700 motorkerékpárt, 22 700 mosógépet és 26 000 rádiót vásároltak. A bútorforgalom két év alatt megduplázódott, és még így sem tudjuk az igényeket zavartalanul kielégíteni. A lakosság növekvő életszínvonala nemcsak a kereskedelmi forgalom növekedésében, hanem a betétállomány erőteljes gyarapodásában is kifejezésre jut. 1959-ben fél év alatt — 1 milliárd 36 millió forinttal nőtt a betétállomány. Van miből takarékoskodni és érdemes takarékos*
