Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

293 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 294 szilárdabb alapot teremtettek egy helyes fogyasztói árpolitika céljaira. A termékek milliós tömegére kiterjedő árrendezés bevezetése természetesen nem ment zökkenők nélkül. Nem kis fáradságot kellett fordítani arra, hogy a vállalati tervekben levő lazaságokat megszüntessük, és biztosítsuk, hogy lokális érdekek ne torzítsák el a népgazdaság egészének érdekeit. Az előkészítés és a végrehajtás nagy munkája azonban meghozza a maga gyümölcseit. Már ma el lehet mondani, hogy az új termelői árrendszer jelentős előrelépést jelent a gazdaságosság fokozása területén, és számottevő új tartalékok feltárását teszi lehetővé. Az új termelői árak anyag- és energiatakarékosságra ösztönöznek. A szénár jelentékeny emelkedése fokozza az energiatakarékossági intézkedéseket. Már több helyen tervbevették a tüzelőberendezések korszerűsítését, hogy a szén jobb hatásfokkal legyen elégethető. Számos vállalat módosítja meghatározott mennyiségű villamosenergia átvételére a múlt évben megkötött szerződéseit, minthogy takarékossági intézkedésekkel a szükségletet csökkenteni tudja. Megváltoztak a fekete fém, nehéz fém, könnyű fém és műanyagárarányok. Az új árak a könynyűfém és a műanyag javára tolják el a felhasználást. Egyes vállalatok már megkezdték gyártmánykonstrukcióik átszerkesztését, ez a folyamat a korszerű, könnyű konstrukciók bevezetését mozdítja elő. A vállalatok többségénél azonban az új árrendszer csak ezután érezteti hatását. Az 1959. e

vi műszaki-szervezési intézkedési tervek még a régi árrendszer alapján leszűrt tapasztalatokra támaszkodnak, pedig akkor még sok vállalat úgy gondolkodott, hogy nem érdemes takarékoskodni az anyaggal, a szénnel, a villanyárammal, nem érdemes rövidebb úton szállítani az anyagot, mert annak alig van hatása a költségekre. Pedig az új árrendszer legfontosabb következménye a vállalatokra éppen az, hogy a legtöbb iparágban növekedett az anyagköltség súlya az önköltségen belül. A fajlagos energiaés anyagmegtakarítás ilyen módon sokkal hatékonyabb, mint korábban. Ezért most, amikor a vállalatok részére már jóváhagyták az újáras terveket, át kell vizsgálni az új árrendszer alapján az önköltség csökkentésére, a takarékosság növelésére tervezett intézkedéseket. A második félévet az elsőnél jobban kell felhasználni a takarékosság új tartalékainak feltárására, amiben az új árrendszer hatásának elemzése igen nagy segítséget nyújt. Az 1959. január hó 1-én végrehajtott termelői árrendszer szükségessé tette az országgyűlés által törvényerőre emelt 1959. évi állami költségvetés átárazását. Az átárazás végrehajtására az országgyűlés a költségvetési törvényken felhatalmazta a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt. Bejelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az átárazás megtörtént, és ennek alapján az 1959. évi állami költségvetés 58 196 966 000 forint bevételt, 57 787 491000 forint kiadást és 409 millió forint felesleget mutat. A költségvetés kiadásai az átárazás folytán 5,7 millárd forinttal emelkedtek. Az emelkedés döntő részben az állóalapok bővítésével és karbantartásával kapcsolatos kiadási előirányzatoknál jelentkezik. Ennek megfelelően az új költségvetésben a felhalmozási célokra szolgáló kiadások a korábbi 23 százalékról 33 százalékra emelkedtek. Az átárazott költségvetés bevételei 5,3 milliárd forinttal magasabbak. A bevételi többlet döntő részben az állami vállalatoktól származó bevételeknél jelentkezik. Az állami vállalatok befizetéseinél jelentősen emelkedett a nyereségbefizetés, csökkent a .forgalmi adó, és új bevételi forrásként szerepel az illetményadó 4,2 milliárd forintos előirányzata. Az átárazott költségvetési alapokmányok a központi szervek és a tanácsok részére jóváhagyásra kerültek, és a gazdálkodás már ezek alapján folyik. Tisztelt Országgyűlés! . Rátérek ezután a folyó év gazdálkodásának ismertetésére. Az idei esztendő első félévének tervteljesítése kedvezően alakult. Különösen a II. negyedévben gyorsult meg a népgazdaság fejlődése. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata nyomán fellendült a munkaverseny mozgalom^ a dolgozók szorgalmas munkája, a szocialista építés meggyorsítása érdekében véghezvitt gyakorlati tettek újból jelentős, terven felüli erőforrásokkal gyarapították népgazdaságunkat. 1959 első félévében az állami ipar 9 százalékkal termelt többet, mint 1958 első félévében, és ezzel 3 százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. A jelentős tervtúlteljesítés a mezőgazdaság nagymértékben megnövekedett szocialista szektora szükségleteinek fokozott kielégítését, a lakosság ellátásának további javítását, végül az export növelését szolgálta. A"~*mezőgazdasági gépgyártás mintegy egyharmaddal termelt többet, mint az elmúlt félévben. Nitrogénműtrágyából több mint kétszer annyit termeltünk, mint egy évvel korábban. A téglatermelés 31 százalékos növekedése jelzi egyebek között az építőanyagipari vállalatok fokozott erőfeszítéseit a termelőszövetkezeti beruházások anyagszükségletének kielégítése érdekében. A könynyűiparon belül a bútoripar növelte termelését a legnagyobb mértékben. Abban, hogy az exporttervet az első félévben 18 százalékkal túlteljesítettük, ugyancsak döntő része volt az ipari termelés növekedésének. Az ipar kedvező irányú tervtúlteljesítése mellett némileg elmaradt a termelékenység növekedése. Az állami iparban az egy munkásra jutó termelés 3 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának a szintjét. Látni kell, hogy a termelékenység emelésében, az önköltség csökkentésében megvalósítandó program az év második félévében fokozott figyelmet, és még komoly erőfeszítést igényel. Az év első hónapjaiban hazánkban jelentősen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A tavaszi munkák megindulásakor már az ország szántóterületének 36,1 százaléka termelő-