Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

289 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 290 vetélt gazdaságossági számítások, melyek, ha nem is adnak abszolút értékű eligazítást, de le­hetővé teszik a beruházások gazdaságosságának az eddiginél sokkal megalapozottabb elbírá­lását. A beruházások mellett a tervezettnél töb­bet fordítottak az 1958. évi költségvetésből a központi készletek növelésére is. A 370 milliós előirányzattal szemben ennél a tételnél 710 mil­lió forintos a teljesítés. A tervezettnél nagyobb kiadások — mint­hogy azok döntő részben a beruházásokkal és a központi készlettartalékokkal kapcsolatban je­lentkeztek — a felhalmozás bővítését szolgál­ták. Ez teljes mértékben indokolt volt, hiszen még így is viszonylag kevés jutott a nemzeti jövedelemből beruházási célokra. A költségvetési szervek kiadásai általában az előirányzatnak megfelelően alakultak. A köz­ponti költségvetési szervek és a tanácsi szervek — kereken 100—100 millió forint híján — az előirányzott kiadásokat használták fel. Ez 99,3 százalékos teljesítésnek felel meg. A költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést értünk el az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén. Az intézmények hálózata számos új létesítménnyel bővült. Emellett javult az intézmények által nyújtott ellátás, amit elsősorban az alkalmazottak lét­számának növelése segített elő. A korszerűbb betegellátást az új gyógyászati eljárások alkal­mazása és az egészségügyi intézmények jobb gyógyszerellátása biztosította. Előrehaladás tör­tént az állóeszközök bővítése, a szükséges fel­szerelések beszerzése és az állagmegóvás tekin­tetében. A társadalombiztosításban részt vevők számának növekedése következtében emelked­tek az e célra szolgáló kiadások is. A tanácsok gazdálkodásában eredményes­nek bizonyulták a gazdasági önállóság növelé­sére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott hatá­rozatok. A tanácsok 1958-ban a saját bevételek­nél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A be­vételi többletet nagyobb részben községfejlesz­tési célokra, kisebb részben pedig az év folya­mán felmerült új szükségletekre fordították. A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfej elesztési alap, melynek bevételei or­szágosan 831 millió forintot, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. A kiadások azért ma­radtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési tervek kidolgozása elhúzódott, a szerződések megkötésére és azok vállalatba adására a leg­több helyen csak az év derekán került sor. így számos létesítmény befejezése 1959. évre húzó­dott át. A községfejlesztési alap segítségével a ta­nácsok az év folyamán, egyebek közt, 1,2 mil­lió négyzetméter járdát, 189 kilométer utat épí­tettek, 30 fürdőt és strandot létesítettek, 400 törpe vízierőművet és kutat helyeztek üzemibe, 250 kultúrotthont adtak át rendeltetésének. 1958-ban a lakosság életszínvonala a terv­nek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalék­kal fordított többet vásárlásokra, mint 1957­ben. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adtai azt bizonyítják, hogy 1958-ban a nép­gazdaság és a társadalmi élet minden területén igen eredményes tevékenység folyt. Az 1958. évi gazdasági célkitűzéseknek még kettős jellegük volt. Ennek az esztendőnek a gazdasági tevékenysége egyfelől az ellenforra­dalom utáni helyreállítási szakasz befejezését szolgálta. 1958-ban azt kellett elérni, hogy az 1957. évben már kialakult szilárd egyensúlyt, melyet akkor a baráti hitelek is alátámasztot­tak, 1958-ban már teljes egészében, saját erőnkre építsük. Másfelől azonban az 1958. évi gazdasági célkitűzések már előre is mutattak; ez az év a népgazdaság fejlődésének, a dolgozó nép anyagi jóléte emelésének céljait szolgáló hároméves terv első esztendeje volt. Az 1058-as év gazdasági eredményei mindkét célkitűzés szempontjából igen kedvezőek. A gazdasági egyensúly és a bővített újratermelés 1958-ban már teljes egészében saját erőre támaszkodott; a külföldi adósságállomány nem nőtt, hanem csökkent. Ugyaniakkor az 1958-as év, a három­éves terv első éve, jól alapozta meg a fejlődést, már az első esztendőben meggyorsult a szocia­lista építés, és kedvező feltételek teremtődtek a 'második esztendő számára a tervezettnél na­gyobb ütemben történő előrehaladáshoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a for­radalmi munkás-paraszt kormány olyan politi­kát folytatott, amely a dolgozó nép ügyét, a szocialista építést az adott körülmények között a legeredményesebben szolgálta. Ez a politika megnyerte a tömegek támogatását, milliók akti­vitását váltotta ki a gazdasági építő munkában, azért születtek ilyen kedvező eredmények. Az ellenforradalom után a párt és a kor­mán kidolgozta azokat a gazdaságpolitikai irányelveket, amelyek figyelembe-veszik a szo­cialista építés korábbi pozitív tapasztalatait, ugyanakkor elvetik azok hibáit. Ez a gazdaság­politika az ország erőforrásainak lehető teljes kihasználására, a tömegek alkotó erejének ki­bontatkoztatására, a szocialista országok fejlöd«") gazdasági együttműködésére épül. Reális terv­célkitűzések, a minisztériumok, a tanácsok és a vállalatok nagyobb önállósága — ugyanakkor szigorú centralizmus a tervgazdálkodás legfon­fontosabb kérdéseiben, továbbá az anyagi ösz­tönzés széleskörű kiterjesztése jellemzik ezt a gazdaságpolitikát. Az elért kedvező eredmények indokolttá teszik, hogy a továbbiakban is alkalmazzuk azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, ame­lyek hozzájárultak az 1958-as év eredményei­nek eléréséhez. Érdemes ezek közül a lefonto­sabbakat külön is megemlíteni. 1. A gazdasági vezetés a mennyiségi ered­mények túlhajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyártmányösszetétel kialakítását, a gyártmány- és gyártáskorszerűsítést, a helyes termelési szerkezet kialakítását helyezte elő­térbe. 2. A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk a termelés gazdaságosságának fo­kozására. A kormány takarékossági felhívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom