Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

287 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 288 szörnyű, nyomorban sínylődnek, megtudják majd, melyik utat kell választaniuk. A romantikus francia költő és történetíró, Lamartine mondja el a következőket. Párizsban a royalista országgyűlés együtt ült, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy Napóleon, a polgári forradalom képviselője, Elbáról partra szállt, és közeledik Párizs felé. A bejelentést dermedt csend fogadta. A csendben — írja Lamartine — szinte hallani lehetett a közelgő Napóleon dübörgő lépéseit. így hallgatják most Nyugaton a kínai százmilliós tömegek dübörgő menetelését a kommunizmus felé, a dermedt csendiben, * amely megüli a kapitalizmus képviselőit, ha olykorszembe néznek a valósággal. De a mi számunkra a kínai tömegek törhetetlen menetelése a kommunizmus felé nem lidércnyomás — mint a .kapitalistáknak —, hanem biztos záloga ügyünk győzelmének. A tőt vényjavafiatot elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, következik a határozathozatal. Kérdem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot elfogadja-e? (Igen.) Aki a törvényjavaslatot elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van ellene szavazat? (Nincs.) Kimondom a határozatot: az országgy a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Az ülést 15 percre felfüggesztem. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket folytatjuk. Napirend szerint következik az 1958. évi /költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. . Bejelentim, hogy a törvényjavaslathoz Gácsi Miklós, Papp Károly, Bondor József, Mészöly Gyula, Fodróczi Lajos és Straub Gyula képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. An tos István pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. ANTOS ISTVÁN .pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! A napirenden lévő — az 1958. évi költséges végrehajtásáról szóló jelentés — arról tanúskodik, hogy a népgazdasági terv kedv irányú túlteljesítése folytán egészségesen alakultak az áliami pénzügyek is. Az 1958. évi költségvetés — a tervezettnél nagyobb feladatok megvalósítása mellett — az egész év folyamán szilárd egyensúlyiban volt. A bevételek kereken 2.3 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. A kiadások több mint 2,6 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Mindezek alapján az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be. Az állami vállalatoktól származó -tiszta jövedelem — a vállalati mérlegek összesített adatai szerint — 4,2 millárd forinttal volt nagyobb a tervezettnél. Ebből 2,2 milliárd forint a vállalatokat, 2 milliárd forint pedig — terven felül — a költségvetést illette. Az állami vállalatok kedvező eredményeit > több tényező idézte elő. Az állami iparban — a dolgozók szorgalmas munkája nyomán — 5 százalékos tervtúlteljesítés jelentkezett. A tervezettnél nagyobb termelés természetesen kedvezően befolyásolta az önköltség alakulását. 1958 elején a kormány takarékossági felhívást bocsátott ki, és ennek nyomán a vállalatok vezetői és dolgozói igen aktívan tevékenykedtek azon, hogy a tervezettnél nagyobb megtakarításokat érjenek el a termelés költségeinél. A termelési költségek csökkentését emellett eredményesen ösztönözte a nyereségrészesedés rendszere. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy az állami iparban a költségek színvonala a tervezettnél 2,6 százalékkal alacsonyabb volt. A jövedelmezőség javulása főként a kohászatban, az építőiparban, a vegyiparban, a bányászatban és a gépgyártásban volt jelentős, de kedvező eredmények jelentkeztek a népgazdaság többi ágaiban is. Így vált lehetővé, hogy 1959. márciusában és áprilisában az állami vállalatok 1 milliárd forintot meghaladó nyereségrészesedést fizettek ki dolgozóiknak, és további egymilliárd forintot tarthattak vissza az elért többletnyereségből vállalatfejlesztési alapra és más vállalati célokra. A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- és illetékbevétel is. Az élénk ingatlanforgalom miatt az előirányzottnál több illetéket fizettek be, emellett a kedvező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyidejűleg — növelte a borforgalmi adó befizetési eredményeit. A bevételek már az év első felében nagyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a népgazdaságban terven felüli erőforrások jöttek létre, amelyeket fel lehet használni a ífő célkitűzések jobb alátámasztására. A kormány az év derekán 1600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet. A beruházási keretek felemelése döntő részben a már folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezését volt hivatva biztosítani. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy 1958. óv folyamán 13,1 milliárd forint értékű beruházást helyezhettek üzembe, és így 1958-ban csökkent a befejezetlen beruházások állománya. 1958 folyamán több, a beruházások hatékonyságát kedvező irányban befolyásoló intézkedés történt. Ezek közül a legfontosabb a beruházások alaposabb előkészítését, gazdaságosabb megvalósítását és a beruházási eszközök koncentrált felhasználását biztosító új jóváhagyási rendszer. Az új engedélyezési eljárás lényeges reszet képezik a jóváhagyáshoz megkö-