Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

277 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 278 vagyoni jogaikat illetően az állam saját államPolgáraival azonos jogvédelemben részesülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a szerződések a baráti szocialista államok között Jogi téren az együttműködést fokozzák és meszszemenően szolgálják az állampolgárok érdekeit. Ez év júniusában került sor például a magyar— csehszlovák jogsegély szerződés végrehajtása során szerzett tapasztalatok megtárgyalására is. A két igazságügyminiszter vezetésével Prágában tartott tárgyalások során a szerződés értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos több kérdés nyert tisztázást. Az elmúlt hónapokban az Elnöki Tanács több olyan nemzetközi szerződést erősített meg, amelyek a szerződő felek között az egészségügyterén hivatottak az együttműködést szolgálni. Ilyenek: a Német Demokratikus Köztársasággal Berlinben, valamint a Lengyel Népköztársasággal Budapesten kötött egyezmény. Ugyancsak a

z egészségügy terén való együttműködést szolSalja a Jugoszláviával a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése tárgyában Belgrádban kötött egyezmény. Az ország állatállományának fejlesztése és • védelme érdekében jelentősek azok a nemzetközi szerződéseink is, amelyeket az állattenyésztés előmozdítására, az állategészségügy továbbfejlesztésére kötöttünk. Említésre méltó ezek közül a Német Demokratikus Köztársasággal és a Csehszlovák Köztársasággal, valamint a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal kötött egyezmény. Aláírásra került ezen kívül a Bolgár Népköztársasággal hasonló tárgyú szerződés kötése, azonban ennek kihirdetése még most van f

olyamatban. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 20. paragrafusának 1. bekezdése h) pontjában foglalt hatásköre alapján fogadta az új budapesti szovjet, rnongol és román nagykövetet, valamint az an^°1- az argentin, az izraeli és a norvég követet, es megbízólevelüket átvette. A fogadásokat minden esetben az államok közötti jó viszony kialakítására irányuló készség jellemezte és ezen államokkal való viszonyunk elmélyítését szolgálta. Ugyanez a kívánság vezérelte az Elnöki Takácsot, amikor a Magyar Népköztársaság egyes követségeinek vezetésénél — a forradalmi munkás-paraszt kormány javaslatára — személyeseit rendelt el. A beszámolómban kiterjedő időSz

ak alatt az Elnöki Tanács Földes Pált felmentette a londoni követség vezetése alól és helyette Szilágyi Bélát bízta meg; felmentette Marjai Józsefet a berni követség vezetése alól és kinevezte prágai nagykövetté; felmentette Tamás Aladárt az Új Delhi-i követség vezetése alól és J^egbízta a berni követség vezetésével és végül Vincze Józsefet kinevezte rendkívüli követté és 'Megbízta a Magyar Népköztársaság párizsi követségének vezetésével. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az impefialisták által kizsákmányolt és önállóságukért küzdő volt gyarmati államok elismerésén túl, v

.elük a diplomáciai .kapcsolatok felvételét határozta el. A diplomáciai kapcsolat felvételére került sor a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság, valamint az Etiópiai Császárság és Yemen Királyság, továbbá Ceylon Brit Nemzetközösségi Dqminium között. A diplomáciai kapcsolatok újabb kiszélesítése is matatja, hogy a Magyar Népköztársaság a külállamokkal való békés együttélés politikáját folytatja. Reméljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele csak kezdet, melyet a gazdasági, kulturális együttműködés fog követni. Mi őszintén kívánjuk, hogy országunk kapcsolatai a világ minden táján egyre szélesedjenek és ezen keresztül is elősegítsük a békés egymás mellett élés politikáját. Tisztelt Országgyűlés! Belpolitikai életünk területén igen fontos kérdés az állam és egyházak viszonyának alakulása. Pártunk politikájának megfelelően állami szerveink legmesszebbmenőén igyekeznek is az egyházakkal a barátságos viszonyt kialakítani anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt is tennének. A különböző egyházakkal való viszonyunkban ennek megfelelően javulás tapasztalható. Az ellenforradalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapokban jogszabályainknak megfelelően úgy a legfelsőbb fokon az Elnöki Tanács előtt, mint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai előtt eleget tettek eskütételi kötelezettségüknek. Az Elnöki Tanács — a forradalmi munkásparaszt kormány javaslata alapján — az egyházi ügyek fontosságának kiemelése céljából az Egyházügyi Hivatalt közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és önálló országos hatósági jogkörrel ruházta fel és vezetőjévé Olt Károly elvtársat nevezte ki. Tisztelt Országgyűlés ! Az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendeletek részletes felsorolását mellőzöm, mivel! az Alkotmány előírásának megfelelően az országgyűlés tisztelt tagjainak minden alkalommal kiosztottuk. A felsorolás helyett szükségesnek tartom azonban, hogy néhány fontos törvényerejű rendelettel röviden foglalkozzam. A termelőszövetkezeti mozgalomnak az év első negyedében bekövetkezett nagyarányú fellendülése szükségessé tette, hogy a termelőszövetkezetekben kialakuló új szocialista társadalmi és termelési viszonyok megfelelő jogi szabályozást kapjanak. A termelőszövetkezetek működésére vonatkozóan érvényben volt mintaalapszabály és az azt kiegészítő és módosító jogszabályok egyrészt hiányosak voltak, másrészt pedig nem adtak kellő áttekintést a termelőszövetkezeti jogviszonyok szabályozása tekintetében. Ennek alapján alkotta meg az Elnöki Tanács a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a termelőszövetkezeti csoportokról az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendeletét. A termelőszövetkezeti mozgalom elősegítését célozza az Elnöki Tanács 1959. évi 22. számú törvényerejű rendelete is, amely a termelőszövetkezeti pártoló tagság kérdését szabályozza. A termelőszövetkezetek segítésének eddig is szokásos módja volt, hogy a párt- és állami funkcionáriusok, továbbá más munkaterületen dolgozók politikai vagy szakmai, gazdasági segítséget nyújtanak egy-egy termelőszövetkezetnek.