Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-51

2775 Az Országgyűlés 51. ülése 1958 Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a Minisztertanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul veszi-e (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a Minisztertanács beszámolóját tudomásul vette. Napirendünk szerint következik az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választására vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Pongrácz Kálmán képviselőtársunkat, a jogi és igazságügyi bizottság előadóját illeti ta szó. DR. PONGRÁCZ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A múlt év tavaszán az Országgyűlés törvényt hozott, amelyben mandátumát 1959. évi május 17-ig meghosszabbította. Nem tartottunk választásokat abban az időben, mert gátolták volna az erők összpontosítását. Erőnket ugyanis az ellenforradalom káros következményeinek felszámolására, a politikai, gazdasági és társadalmi élet minden területéről való kiküszöbölésére kellett összpontosítanunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, igaz barátaink segítségével, népünk alkotó erejével alig másfél év alatt sikerült a konszolidáció oly magas fokára jutnunk, mely immár megengedi, sőt megkívánja új választások megtartását. Indokolja ezt az elhatározást az a körülmény ;-;, hogy a tanácsok tagjainak megbízatása ez év november 28-án jár le. November hónapban tehát tanácstagi választások esedékesek. Az országgyűlési választások a jövő év májusában kerültek volna sorra. Semmiképpen sem lenne célszerű néhány hónapi időközzel két választást tartani. Az a helyes, ha az országgyűlési és a tanácsi választásokat ebben az évben, egyidőben tartjuk meg. Nyugodtan lemondhatunk arról a félévről, mely az Országgyűlés meghosszabbított mandátumának lejártáig terjed. Hiszen ez a választás mintegy befejezése lesz annak a folyamatnak, amellyel az ellenforradalom után életünk minden területén helyreállítottuk a törvényes rendet, eltűntettük a károkat, megteremtettük a további fejlődés szilárd alapját. E választás majd ismételten bebizonyítja ország-világ előtt, hogy hazánkban megszilárdult a politikai, a társadalmi és a gazdasági helyzet és ráirányítja a figyelmet arra, hogy mind nagyobb és nagyobb eredményeket érünk el a békés építő munkában. A kétféle választás egyidőben való megtartása egységes jogszabályi rendezést igényel. Az országgyűlési, illetve a tanácstagi választások eddig külön-külön más és más jogszabályokkal nyertek szabályozást. Meg kellett vizsgálnunk tehát, hogy milyen módon lehetséges az érvényes jogszabályok minél kisebb módosításával a kétféle választásnak egyidőben való megtartását lehetővé tenni. A választásokra új törvényt hozni nem szükséges, mert az 1954. évi IX. törvény, mint sorrendben a legutolsó, választójogi rendelkezéseket tartalmazó jogszabály, megfelelő intézkedéseket tartalmaz, amelyek az országgyűlési választásokra is alkalmazhatók. Figyelemmel kel- i szeptember 26-án, pénteken 2776 lett lenni arra is, hogy az országgyűlési választás továbbra is lajstromra, a tanácsok tagjainak a választása pedig személyi jelöltekre történhessék. I i Ezt a feladatot kívánjuk megoldani a most benyújtott törvényjavaslattal, melynek az a célja, hogy elősegítse az országgyűlési és a tanácsi választások rendezésére vonatkozó jogszabályok összhangba hozatalát, biztosítsa a választások tisztaságát és gördülékeny lebonyolítását, tovább fokozva annak demokratizmusát. A régi jogszabályok összehangolásának apró részleteivel nem kell foglalkoznunk e törvény megalkotása során. Elegendő felhatalmazást adnunk az Elnöki Tanácsnak, hogy a törvényjavaslat szellemében végezze el ezt a munkát és adjon ki hivatalos összeállítást az érvényes rendelkezések egységes felsorolásával. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben részleteiben, szakaszonként foglalkozom a törvényjavaslattal. A törvényjavaslat mindenekelőtt kimondja, hogy az országgyűlési képviselők és a különböző fokú tanácsok tagjainak a választása ugyanazon választói névjegyzék alapján történik és a választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak az országgyűlési képviselők lajstromára és a különböző fokú tanácsokba jelölt személyekre. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szeptember 14-én kiadott rendeletében már inr tézkedett a választók névjegyzékének az összeál-' litásáról. Ez a lmunka megkezdődött, országosan rendben folyik és rövidesen elkészül a választók végleges névjegyzéke. Legfontosabb rendelkezése a törvényjavaslatnak a 2. szakasz a) pontja, amely a kétféle választás szabályainak összhangba hozatalát rendeli el. Ehhez kapcsolódik a 8. szakasz, amely a feladatnak részletes végrehajtását az Elnöki Tanács hatáskörébe utalj a,-kimondva ezzel, hogy az Országgyűlés nem vonja szabályzási körébe az összhangba hozatal részleteit. Ennél a munkánál az Elnöki Tanács természetesen már figyelembe fogja venni a most tárgyalt törvényjavaslat rendelkezéseit is. Az előkészítő munkálatokat erre vonatkozólag már megtették és a hivatalos összeállítás időben meg fog jelenni. A tanácsok tagjainak választásáról szóló törvény kimondja: „Ha valamely választókerületben a jelölt nem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki..." Ugyancsak pótválasztást kell kitűzni, ha a választójogosultak felénél kevesebb szavazott le. A törvényjavaslat 2. szakaszának b) pontja kimondja, hogy az 1954. évi IX. törvénynek a pótválasztásra vonatkozó rendelkezéseit az országgyűlési képviselők választásánál is alkalmazni kell. Ebből folyóan az Elnöki Tanács által kiadásra kerülő hivatalos összeállítás az országgyűlési képviselők választására vonatkozóan tartalmazni fogja a pótválasztásról szóló rendelkezéseket is. Az országgyűlési választásról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló jogszabályok nem teljesen egyformán szabályozzák a választó jogosultság kérdését. Eddig a képviselő választásoknál csak azoknak volt választójoguk, akik a 18.