Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-51

2777 Az Országgyűlés 51. ülése 1958. életévüket a választás évének január hó 1. napja előtt (betöltötték. A tanácsok tagjainak a választásáról szóló törvény pedig minden nagykorú állampolgárnak megadja a választójogot, tehát annak is, aki a választás évében, de legkésőbb a választás napján a 18. életévét betöltötte. Az eltérő két rendelkezés helyébe lép most a törvényjavaslat 3. szakaszának 1. bekezdése, amely az utóbb említett szabályozást alkalmazza a képviselőválasztásokra is. Ezzel az intézkedéssel az ország lakosságának többsége jogosult a választásra. Mutatja ezt az, hogy az 1954. évi tanácstagi választáson 6 millió 595 ezer 736 állampolgár — tehát az ország lakosságának a nagyobb része — volt választásra jogosult. Ennek a választási rendszernek demokratikus volta sokkal szembeötlőbb akkor, ha a régi választásokkal hasonlítjuk össze. 1900-»ban például a választójogosultak a fővárosban — ahol ebből a szempontból a helyzet kedvezőbb volt — a lakosság 3,6 százalékát, 1903-foan 4 százalékát tették ki.. A burzsoázia egyik akkori képviselője, maga Bárczy István polgármester is elismerte: „. .. a 800 ezer lakosú főváros képviselőit egy néhány száz ember által leszavaztatott 20—25 ezer választó választja meg ...". Nem volt jobb a helyzet a Horthy-rendszerben sem. Az 193l-es választásnál az előkészítés során egymásután derültek ki a visszaélések. 25 eztír embert ütöttek el a fővárosban a választástól csak azzal, hogy az adminisztráció szándékos hibákat okozott. A postán például a szavazójegyek többezer szelvénye elveszett. A mi választási jogszabályaink csak azokat rekeszti ki a választójogból, akik a dolgozó nép ellenségei vagy elmebetegek. A törvényjavaslat 3. szakaszának 2. bekezdése ezeknek a körét pontosan felsorolja. A választójogosultságot korlátozó rendelkezés az állampolgároknak egészen szűk körét zárja ki a választásból. Csupán azokat, akik nyílt ellenségei a dolgozó népnek, vagy bűncselekményt követtek el és az elmebetegeket, akik nem képesek állampolgári jogaikat gyakorolni. Választójogi jogszabályaink nem ismerik azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek a felszabadulást megelőzően e tekintetben fennálltak és a kapitalista államokban ma is léteznek. Nálunk a nők is éppen úgy szavaznak, mint a lei fiak, nincs vagyoni cenzushoz, magas életkorhoz, bizonyos fokú iskolai végzettséghez, több évi helybenlakáshoz, családi állapothoz vagy más egyéb ilyen követelményhez kötve a választójogosultság. Szavazati jogot adunk sok olyan embernek, aki nem mindenben ért egyet politikánkkal, sőt talán magában ellenséges érzelmeket is táplál a népi demokratikus rendszer iránt. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezt megengedhessük magunknak, tudjuk, hogy az ország döntő többsége a mi politikánkra adja le szavazatát. A törvényjavaslat 5. szakasza a választási elnökségekről rendelkezik. Az 1953. évi II. törvény a választási bizottságok alakítását írja elő. Az 1954. évi IX. törvény pedig a választási elnökségek feladatköréibe utalja a választás lebonyolítására és a törvényesség biztosítására szükséges teendők elvégzését. Most egységesen vá~ szeptember 26-án, pénteken 2778 lasztási elnökségek fognak alakulni. Az Országos Választási Elnökség tagjainak létszáma a régi országos választási bizottság tagjainak számával szemben az 1954. évi 31. törvényerejű rendeletnek megfelelően 11 fő lesz. Szocialista jogrendszerünkből következik, hogy ilyen nagy fontosságú, az egész ország életére kiható politikai esemény tekintetében a legfelsőbb döntés az Országgyűlést illeti. Az Országgyűlés az országos választási elnökségtől kap tájékoztatást a választások lefolyásáról és az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényessége felett — panasz esetén — az Országgyűlés határoz. A 6. paragrafus a választások kiírásának a határidejét szabályozza. A 30 napos határidő, amelyet az 1945. évi VIII. törvénycikk a választásokra előír, túl rövid, a 60 napos határidő pedig, amely a tanácstagok választásának a kiírására vonatkozik, túl hosszú. Ezért a törvényjavaslat a választások kiírására 45 napi határidőt állapít meg. Egyébként a választás kitűzését a 45-ös jogszabály a belügyminiszter hatáskörébe utalja, a mostani szabályozás már egyöntetűen az Elnöki Tanács hatáskörét állapítja meg. A 7. szakasz rendelkezése a megyei jogú városok létesítésével függ össze. A törvényjavaslat végül rendelkezik azokról a feladatokról, amelyeket a régebbi jogszabályok a belügyminiszter hatáskörébe utaltak. Tekintettel arra, hogy a belügyminiszternek régebbi általános igazgatási feladatköre megszűnt, államjogi szempontból az a megoldás látszik helyesnek, hogy ezeket a feladatokat a törvény a legmagasabb államigazgatási szerv, a Minisztertanács hatáskörébe utalja. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiek során már hangsúlyoztam, hogy új választójogi törvény létrehozását nem tartjuk indokoltnak és az érdemi módosításokat a legkisebbre szükséges csökkenteni. Ezért ez a törvényjavaslat csak azokat a legszükségesebb és i nélkülözhetetlen rendelkezéseket tartalmazza, j amelyek kimondásához törvényalkotói tevékenyj ség, tehát az Országgyűlés által ímeghozott tör| vény szükséges. Az Elnöki Tanács által kibocsátandó hivatai los összeállítás és a kormány által kiadandó végI rehajtási rendelet a most tárgyalt törvényjavas. lat alapján minden kérdést rendezni fog, amely j a választások rendben történő, zökkenőmentes le! bonyolításához szükséges. Ügy gondolom, hogy j ezekkel a' jogszabályi intézkedésekkel megtej remtjük annak előfeltételét, hogy az ország la! kossága szocialista rendszerünkből folyó demo! kratikus módon nyilváníthassa véleményét pártunk és kormányunk politikájáról és adja meg azt a bizalmat és felhatalmazást, amely a további munkánkhoz szükséges. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. (Taps.) . ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután hozzászólásra senki sem jelentkezett, kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfo! gadja-e? (Igen.) Aki elfogadja, szíveskedjék kézI felemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm.