Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-51

2777 Az Országgyűlés 51. ülése 1958. életévüket a választás évének január hó 1. napja előtt (betöltötték. A tanácsok tagjainak a válasz­tásáról szóló törvény pedig minden nagykorú ál­lampolgárnak megadja a választójogot, tehát an­nak is, aki a választás évében, de legkésőbb a választás napján a 18. életévét betöltötte. Az eltérő két rendelkezés helyébe lép most a törvényjavaslat 3. szakaszának 1. bekezdése, amely az utóbb említett szabályozást alkalmazza a képviselőválasztásokra is. Ezzel az intézkedés­sel az ország lakosságának többsége jogosult a választásra. Mutatja ezt az, hogy az 1954. évi tanácstagi választáson 6 millió 595 ezer 736 ál­lampolgár — tehát az ország lakosságának a na­gyobb része — volt választásra jogosult. Ennek a választási rendszernek demokratikus volta sok­kal szembeötlőbb akkor, ha a régi választásokkal hasonlítjuk össze. 1900-»ban például a választójo­gosultak a fővárosban — ahol ebből a szempont­ból a helyzet kedvezőbb volt — a lakosság 3,6 százalékát, 1903-foan 4 százalékát tették ki.. A burzsoázia egyik akkori képviselője, maga Bárczy István polgármester is elismerte: „. .. a 800 ezer lakosú főváros képviselőit egy néhány száz em­ber által leszavaztatott 20—25 ezer választó vá­lasztja meg ...". Nem volt jobb a helyzet a Horthy-rendszer­ben sem. Az 193l-es választásnál az előkészítés során egymásután derültek ki a visszaélések. 25 eztír embert ütöttek el a fővárosban a választás­tól csak azzal, hogy az adminisztráció szándékos hibákat okozott. A postán például a szavazóje­gyek többezer szelvénye elveszett. A mi választási jogszabályaink csak azokat rekeszti ki a választójogból, akik a dolgozó nép ellenségei vagy elmebetegek. A törvényjavaslat 3. szakaszának 2. bekezdése ezeknek a körét pon­tosan felsorolja. A választójogosultságot korlátozó rendelke­zés az állampolgároknak egészen szűk körét zárja ki a választásból. Csupán azokat, akik nyílt ellenségei a dolgozó népnek, vagy bűncselek­ményt követtek el és az elmebetegeket, akik nem képesek állampolgári jogaikat gyakorolni. Választójogi jogszabályaink nem ismerik azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek a felszabadulást megelőzően e tekintetben fennáll­tak és a kapitalista államokban ma is léteznek. Nálunk a nők is éppen úgy szavaznak, mint a lei fiak, nincs vagyoni cenzushoz, magas életkor­hoz, bizonyos fokú iskolai végzettséghez, több évi helybenlakáshoz, családi állapothoz vagy más egyéb ilyen követelményhez kötve a választójo­gosultság. Szavazati jogot adunk sok olyan embernek, aki nem mindenben ért egyet politikánkkal, sőt talán magában ellenséges érzelmeket is táplál a népi demokratikus rendszer iránt. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezt megengedhessük ma­gunknak, tudjuk, hogy az ország döntő többsége a mi politikánkra adja le szavazatát. A törvényjavaslat 5. szakasza a választási elnökségekről rendelkezik. Az 1953. évi II. tör­vény a választási bizottságok alakítását írja elő. Az 1954. évi IX. törvény pedig a választási el­nökségek feladatköréibe utalja a választás lebo­nyolítására és a törvényesség biztosítására szük­séges teendők elvégzését. Most egységesen vá~ szeptember 26-án, pénteken 2778 lasztási elnökségek fognak alakulni. Az Orszá­gos Választási Elnökség tagjainak létszáma a régi országos választási bizottság tagjainak szá­mával szemben az 1954. évi 31. törvényerejű ren­deletnek megfelelően 11 fő lesz. Szocialista jogrendszerünkből következik, hogy ilyen nagy fontosságú, az egész ország éle­tére kiható politikai esemény tekintetében a leg­felsőbb döntés az Országgyűlést illeti. Az Országgyűlés az országos választási elnök­ségtől kap tájékoztatást a választások lefolyásá­ról és az egyes országgyűlési választókerületek­ben lefolytatott választások érvényessége felett — panasz esetén — az Országgyűlés határoz. A 6. paragrafus a választások kiírásának a határidejét szabályozza. A 30 napos határidő, amelyet az 1945. évi VIII. törvénycikk a válasz­tásokra előír, túl rövid, a 60 napos határidő pe­dig, amely a tanácstagok választásának a kiírá­sára vonatkozik, túl hosszú. Ezért a törvényja­vaslat a választások kiírására 45 napi határidőt állapít meg. Egyébként a választás kitűzését a 45-ös jogszabály a belügyminiszter hatáskörébe utalja, a mostani szabályozás már egyöntetűen az Elnöki Tanács hatáskörét állapítja meg. A 7. szakasz rendelkezése a megyei jogú vá­rosok létesítésével függ össze. A törvényjavaslat végül rendelkezik azok­ról a feladatokról, amelyeket a régebbi jogsza­bályok a belügyminiszter hatáskörébe utaltak. Tekintettel arra, hogy a belügyminiszternek ré­gebbi általános igazgatási feladatköre megszűnt, államjogi szempontból az a megoldás látszik he­lyesnek, hogy ezeket a feladatokat a törvény a legmagasabb államigazgatási szerv, a Miniszter­tanács hatáskörébe utalja. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiek során már hangsúlyoztam, hogy új választójogi törvény létrehozását nem tartjuk indokoltnak és az érdemi módosításokat a leg­kisebbre szükséges csökkenteni. Ezért ez a tör­vényjavaslat csak azokat a legszükségesebb és i nélkülözhetetlen rendelkezéseket tartalmazza, j amelyek kimondásához törvényalkotói tevékeny­j ség, tehát az Országgyűlés által ímeghozott tör­| vény szükséges. Az Elnöki Tanács által kibocsátandó hivata­i los összeállítás és a kormány által kiadandó vég­I rehajtási rendelet a most tárgyalt törvényjavas­. lat alapján minden kérdést rendezni fog, amely j a választások rendben történő, zökkenőmentes le­! bonyolításához szükséges. Ügy gondolom, hogy j ezekkel a' jogszabályi intézkedésekkel megte­j remtjük annak előfeltételét, hogy az ország la­! kossága szocialista rendszerünkből folyó demo­! kratikus módon nyilváníthassa véleményét pár­tunk és kormányunk politikájáról és adja meg azt a bizalmat és felhatalmazást, amely a to­vábbi munkánkhoz szükséges. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a be­nyújtott törvényjavaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. (Taps.) . ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután hoz­zászólásra senki sem jelentkezett, kérdem a tisz­telt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfo­! gadja-e? (Igen.) Aki elfogadja, szíveskedjék kéz­I felemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom