Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-51
• 2743 Az Országgyűlés 51. ülése 1951 magyar irodalmi művekre, ezen belül is a mai tematikára helyezte a fősúlyt. Az ünnepi könyvhétre megjelent 80 mű közül 28 mai író alkotása volt. Könyvkiadásunk fejlődését a számszerű növekedés" is dokumentálja. 1957 első fél évében 5371 művet adtunk ki, 19 millió 193 ezer 500 példányban, ez év első felében viszont már 7895 mű kiadására került sor 25 millió 66 ezer 800 példányban. Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésére és a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai tevékenységének ismertetésére, szükségesnek tartom néhány általános jellegű megállapítás megtételét. A második világháborút követő erőeltolódás a szocialista és a kapitalista világrendszer között az elmúlt években olyan gyors üteművé és méreteiben olyan jelentőssé vált, hogy ma már elmondhatjuk: a két rendszer közötti erőviszonyok alakulása az elmúlt években minőségi változást eredményezett a szocializmus javára. Az erőviszonyok eltolódásában a szocialista országok gazdasági erejének megnövekedése mellett igen nagy szerepet játszanak a szocialista országoknak és elsősorban a Szovjetuniónak a technika és a tudomány terén elért hatalmas eredményei. Az erőviszonyok eltolódásában jelentős szerepet játszott továbbá az a tény, hogy leleplezek, lek és kudarcot vallottak az imperializmus szolgálatában álló, a szocialista tábor egységének megbontására irányuló revizionista kísérie- I tek. Ezek között fontos szerepet szántak azok- j nak a törekvéseknek, amelyek az úgynevezett j nemzeti kommunizmus leple alatt a szocialista országok egységének és összefogásának megbontására irányultak. A többi között ide sorolható a magyarországi ellenforradalom eszmei előkészítése és szervezeti vezetése. A revizionizmusnak ez a próbálkozása — bár kétségtelenül okozott károkat a szocialista tábornak és a nemzetközi munkásmozgalomnak — teljes kudarcot vallott. A kommunista pártok és a szocialista országok egységes fellépése megakadályozta és egyszer s mindenkorra lehetetlenné tette a revizionisták számára hasonló romboló, bomlasztó tevékenység folytatását. A bekövetkezett erőeltolódást a fentieken kívül igen szemléltetően bizonyítják azok a kudarcok, amelyek az imperialistákat egymás után érik gyarmati politikájukban. A szocialista tábor világméretekben mind nagyobb népszerűséget kiváltó ismert kezdeményezései és béketörekvései mellett a volt gyarmati országok és a függetlenségükért még jelenleg harcoló népek imperialistaellenes küzdelme igen jelentős szerepet játszik a béke megőrzésért vívott harcban. Az a pozitív semlegességi politika, amelyet ezek az országok folytatnak, megfelel mind ezen országok érdekeinek, mind a világ békéje érdekeinek. A Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt fél évben minden tőle telhetőt megtett, hogy erejéhez és lehetőségeihez képest a legnagyobb mértékben hozzájáruljon a szocialista tábor politikájának támogatásához, a béke meg. szeptember 26-án, pénteken 2744 szilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a baráti szocialista országokkal szilárdítsuk meg és szélesítsük ki kapcsolatainkat. Ezt szolgálták azok a kétoldalú kormányszintű tárgyalások, amelyeket ez év elejétől a Szovjetunió, a Román Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság vezetőivel folytattunk. Ezek a tárgyalások a megértés, a kölcsönös segíteni akarás szellemében zajlottak le. Népünk békeszerető törekvéseit szem előtt tartva, kormányunk határozott formában állást foglalt a béke megszilárdítását célzó, a békés együttélést elősegítő kezdeményezések mellett, így az április 17-i országgyűlésen melegen üdvözöltük a Szovjetunió nagy jelentőségű tettét, az atomfegyverekkel folytatott kísérletek egyoldalú és azonnali felfüggesztésére vonatkozó elhatározását. A kormány ez év július 26-án nyilatkozatot adott ki az európai államok közötti barátsági és együttműködési szerződéssel kapcsolatos szovjet javaslatra, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a kezdeményezést igen nagy jelentőségűnek tartja mind a magyar nép érdekei, mind az európai béke biztosítása szempontjából. Részt vettünk a Varsói Szerződés államai Politikai Tanácskozó Bizottságának Moszkvában ez év májusában tartott értekezletén. Amint ismeretes, ez az értekezlet hivatalos formában javasolta, hogy a NATO-hoz tartozó országok kössenek megnemtámadási egyezményt a Varsói Szerződés tagállamaival. A nyugati hatalmak eddig mereven elzárkóztak ennek a vitathatatlanul békés kezdeményezésnek megtárgyalása elől és a békéről hangoztatott szólamaik ellenére ismét lelepleződött, hogy ha konkrét formában ténylegesen tenni is kellene valamit a nemzetközi feszültség enyhítése-érdekében, akkor korántsem olyan tevékenyek, mint a más országok belügyeibe történő beavatkozásnál, vagy más, a feszültséget fokozó akcióknál. Különös veszélyt jelent a magyar nép számára a német militarizmus, amelyet az imperializmus erői oly serényen élesztettek újjá Nyugat-Németországban. Nem mulasztottunk el egy alkalmat sem a veszély tudatosítására. A leghatározottabban támogattuk és a jövőben is támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely csapást mér az imperialistáknak a német militarizmust erősítő politikájára. Ettől a törekvésünktől vezérelve biztosítottuk Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK kormányát arról, hogy lehetőségeinkhez mérten a legnagyobb készséggel, messzemenően támogatjuk a német militarizmus elleni harcukat. A béke és a haladás erőinek megerősítésére irányuló erőfeszítésekhez csatlakoztunk akkor is, amikor kormányunk — az elsők között — ismerte el a forradalmi Iraki Köztársaságot és létesített vele diplomáciai kapcsolatot. A baráti országokkal való szoros együttműködés mellett a békés egymás mellett élés alapelvéből kiindulva, arra törekszünk, hogy rendezzük és fejlesszük kapcsolatainkat a világ minden országával. E kapcsolatok rendezésénél azonban szigorúan ragaszkodunk a teljes egyen-