Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-51
2733 Az Országgyűlés 51. ülése 1958. szeptember 26-án, pénteken 2734 Igazságügyi szerveink megérdemelt, igazságos büntetést mértek a hazaárulókra. Az ítélet nagy megnyugvást keltett hazánk lakosai körében, mert beigazolta az egyszerű emberek követelését, azt tudniillik, hogy büntetlenül senki se támadhat a dolgozó nép hatalmára és vívmányaira. Bár az ellenforradalmi erők felszámolásával annak belső erői jelentősen meggyengültek, szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó tevékenységük folytatásáról nem mondtak le, ezért hatóságaink a szocialista törvényesség betartásával a jövőben is kérlelhetetlen szigorral, csírájában fojtanak el minden, a Magvar Népköztársaság, a munkás-paraszt hatalom elleni támadást. Az ellenforradalom felszámolása lehetővé tette, hogv igazságügyi szerveink munkájuk közéooontiába a szocialista társadalmi rend gazdaseeri megerősödését célzó büntetőjogi feladatokat ámíthassanak. A rendőrségi és igazságügyi szervek erélyesen leptek és lépnek fel a gazdasági élet egvéb kártékony elemeivel, az üzérkedőkkel, spekulánsokkal szemben is. Hozzáláttunk ahhoz is, hogy véget vessünk a közéletben jelentkező korrupciós jelenségeknek. Rendőri és igazságügyi szerveink állandó követelménvként tartják szem előtt azt, hogy m'nden bűncselekmény elbírálásánál különbséget kell tenni egvrészt a tudatos ellenséges elemek, a rendszeres és visszaeső bűnözők, a huligánok, másrészt a megtévesztett, az állam törvénvei ellen először vétő. kisebb ielentősérrű és sűWú bűncselekményt elkövető dolgozók ügyeinek e^írálása között. Bíróságaink eliárását is a törvénvess ó g elveinek legszigorúbb tiszteletbentartása iellemzi. Az eliárások során a legteliesebb törvényszerű lehetőség nyílik a szabad védekezésre. Annak ellenére, hogv a bűnügvi nyomozás feilődése folvtán a bírósági eljárásban a nyomozás által megál tanított tények kerülnek elbírálásra, bíróságaink következetesen ragaszkodnak a perrendszerű bizonvítékok legszélesebb körű beszerzéséhez, pusztán a beismerő vallomás önmagában bizonyításul nem szolgál, s mint egyedüli körülmény a bűnösség megállapítására nem alkalmas. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezek után röviden beszámoljak az Országgyűlésnek a Minisztertanács ez év januárja óta végzett további munkájáról. A kormány az Országgyűlés áprilisi ülésszakára benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről, maid az Országgyűlés júliusi ülésszakára az 1958/60. évi hároméves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által kezdeményezett és hozott zabályok nagy csoportját azoknak a jogszabályoknak a megalkotása képezi, amelyeknek célja a lakosság életkörülményeinek megjavítása, a dolgozók zavartalan élete előfeltételeinek fokozott biztosítása. A kormány megvizsgálta az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. sz. törvényerejű rendelet intézkedéseit és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak a rendelkezés végrehajtása során tapasztalt visszásságok megszüntetésére. Tovább fejlesztette a kormány a hivatali helyiségek lakássá történő visszaállításáról szóló további rendelkezéseket. A kormány másik nagy jelentőségű lakásügyi intézkedése az április 15-én kibocsátott rendelet, amely védelmet biztosított a személyi tulajdonban álló házak bérlőinek. A gyakorlat mutatja, hogy ez a rendelet még kiegészítésre szorul. Április 15-i rendeletében a kormány szabályozta a magánszemélyek gépkocsi-használatát, lehetővé téve, hogv magánszemélv külön engedély nélkül vásárolion és üzemeltessen belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit. A kormány kezdeményezésére megalkotott 1958. évi 9. sz. törvényereiü rendelet a kis' iparosok ioargvakorlását szabályozza. A Minisztertanács módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi rendelkezéseket. Ennek értelmében az egyedülálló dolgozó nő részére egy gyermek esetén is biztosítja a családi pótlékot. A rendelet a gvermek 19 éves koráig meghosszabbítia a családi pótlékra való igényt, ha a fiatal ezalatt az idő alatt középiskolai tanulmányait folytatja. A kormány leszállította kilogrammonként 10 forinttal a vaj fogyasztói árát. A Minisztertanács ez év januárja óta az if~ íúság nevelésével és képzésével kapcsolatban több vonatkozásban is hozott jogszabályi rendelkezést. Elhatároztuk a politechnikai oktatás bevezetését. Az Elnöki Tanács a kormány javaslata alapján bevezette a középiskolai és egyetemi tanulmányaik folyamán mindenkor kiváló eredményt felmutató doktorjelöltek kitüntetéses doktorrá avatását. Az ifjúság nevelésével függ össze a tanitóés óvónőképzés átszervezése is. A kormány kiterjesztette a gyermekbénulás elleni védekezést. 1959-től a két éven aluli gyermekek védőoltása kötelező, de lehetővé tettük azt is, hogy a múltban valamilyen okból védőoltásban nem részesített magasabb korosztályokhoz tartozó gyerekek is megkapják a gyermekbénulás elleni védőoltást. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a múlt esztendőben világszerte fellépett gyermekbénulásos járvány Magyarországon a védőoltások következtében alapjában megszűnt, a megbetegedések száma az oltások bevezetésétől kezdve állandóan csökkent. A jogszolgáltatással kapcsolatosak a kormánynak azok a rendelkezései is, amelyek a vállalati jogtanácsosok és az ügyvédek működését szabályozták. Egyes helveken ezeket a rendelkezéseket nem elég körültekintően vitték keresztül, számos panasz merült fel, melyek felülvizsgálata folyamatban van. Tisztelt Országgyűl és ! E vázlatos felsorolásból is látható, hogy a Minisztertanács az elmúlt időszakban nagy aktivitással és a magyar közélet szinte valamennyi területére kiterjedően dolgozott. Engedjék meg, hogy ezek után röviden rátérjek hazánk népgazdasági helyzetének ismertetésére. A magyar népgazdaság az 1958-as év első 8 hónapjában az ellenforradalmat követő gazda-
