Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-51

2735 Az Országgyűlés 52. ülése 1958. szeptember 26-án, pénteken 2736 sági konszolidáció után is tovább • fejlődött és eredményesen halad tovább a megkezdett úton. Az 1958-as évet több olyan vonás jellemzi, amelyek a korábbi években nem, vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesültek. Ilyen például az egyenletesebb termelés, a megalapozottabb beruházási politika, a termelés szerkezetének átalakulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. Egészében véve 1958-ban a termelés gazdaságossági szempontjai jobban érvényesültek, mint a korábbi években. Népgazdaságunk fejlődését 1958 eddig eltelt hónapjaiban összefoglalóan a következők jellemzik: Az ipari termelés egyenletesen, zökkenőmentesen fejlődött. Kedvező volt az ipar nyersanyagés energiaellátása. A mezőgazdaságban a gabonaneműek termése — a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb volt, mint az előző években, az állatállomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagyobb volt, mint 1957 megfelelő időszakában és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A külkereskedelmi forgalom, elsősorban a kivitel jelentős növekedése folytán, az előző évvel szemben már csak kismértékben volt passzív. Az átlagos bérszínvonal nagvjából a múlt évi srinten stabilizálódott, de a béreken felül kifizetett nyereségrészesedés, valamint a foglalkoztatottság növekedése következtében a lakosság iövedelme meghaladta a múlt évit. A növekvő iövödelmpVnek megfelelően nőtt a lakosság vásárlása, elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből. Tisztelt Országgyűlés! Ez után az általános értékelés után szeretnék szólni néogazdaságunk néhány ágazatáról. Az ipart veszem elsőnek. * 1958 első hét hónaniában az állami inar teljes termelése — az idénviellegű élelmiszerioart nem számítva — 12 százalékkal volt több. mint 1957 egészének havi átlaga és 17 százalékkal több. mint az előző év azonos időszakában. Az e^ő évnél nagvobb termelést az egyes hónanokban általában egyenletesen, zökkenő nélkül érték el. A termelés emelkedéséhez, egvpnletesebbé váláshoz naevnvVtékben hozzáiárult az ipar vezetéknek, a tervezési munkának iavulá^a. örvendetes, hogv a széntermelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavartalan szénellátását, továbbá azt, hogy nagvobb erőket lehetett az előkészítő munkák, elsősorban a iobb minőségű szenek termelésére fordítani. Az év folyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos a^oanvag, a kőolai termelése, de így történt ez a gazdaságunk egész területén is. A termelés mennviségi növekedése esvütt járt. a termelés műszaki színvonalának javulásával, a kereslethez iobban igazodó áruválaszték kialakításával. A műszaki színvonal fejődésére. v*Í»mtnt az ir>ar bizonyos mértékű strukturális átalakulására u+al. hogv a munkaigénvesebb termékeket gvártó ágazatok — mint például a gépgyártás, villamosgépipar, műszeripar •>— termelése 1958 első hét hónapjában a többi ágazatnál nagyobb ütemben emelkedett. Az állami építőipar termelése 1958 első felében egy százalékkal haladta meg az 1957. első félévi termelését. Az állami építőipar 1958 első felében eredményeket ért el az erők koncentrálása tekintetében. Az első fél évben közel 250 millió forinttal — tíz százalékkal — kevesebb építkezést kezdtek meg és 365 millió forinttal — 23 százalékkal — több építményt fejeztek be, mint az elmúlt év első felében. Tisztelt Országgyűlés! Áttérek a mezőgazdaság helyzetének ismertetésére. A vetésterület szerkezetében az elmúlt években megindult átalakulás 1958-ban folytatódott, tovább csökkent a kenyérgabona és nőtt az eervéb. főleg takarmánvgabona- és a szálastakarmány-növénvek vetésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,7 millió kataszteri hold volt a kenvérgabona vetésterülete, a múlt évinél 173 Onn kataszteri holddal — hat százalékkal — kevesebb. Az aratási munkákat és a behordást orsz-írrszerte időben és rendben végezték el és augusztus 15-re általában befejezték. A gabonaneműek termésátlagai a kedvezőtlen időiárás következtében az előzetes becslések alánján — a végleges cséplési eredménvek még nem állnak rendelkezésre —, nem érik el az 1957. évit. A mezőgazdaság szocialista szektorában, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a termésered mén vek általában magasabbak, mint az etfvéni gazdaságokban. Az állatállomány 1958 tavaszán — a szarvasmarha kivitelével — nagvobb volt. mint egv évvel korábban. Az állománvnövekedés különösen az anvaállatoknál volt nacvaránvú. ami a várható szanorulat szemoontiából igen kedvező. 1Q5P» iúniusábnn az egvéni gTrzdasácfok sertócállománva 5 millió 47«s ez^r volt. körülbelül 400 000rel több, mint 1957 közepén. Külön is szeretnév szólni, tisztelt 0r<?7ággvűlés. termelőszövetkezeti mozgalmunk ielenlegi helyzetéről. Pártunk és kormánvunk kiemelkedően fontos kérdésnek tartia a termelőszövetkezeti mozgalom feilesztését, ennen ezért, szükséges, hogv ez alkalommal is elemezzük a jelenlegi helvzetet. Ez évben a termelőszövetkezeti mozga^m számszerű feilesztésének sok kedvező feltételét teremtettük meg. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti helvzete ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt. Jobban érvényesül a szövetkezeti demokrácia, javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányításában. A jelenleg működő 2714 mezőgazdasági termelőszövetkezetnek körülbelül fele igen jól gazdálkodik, de — velük együtt — az ország összes termelőszövetkezeteinek a főbb növényeknél elért termésátlagai — amint azt az imént említettem — meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. A további feilődésre reális lehetőséget nyújtanak a termelőszövetkezetek állandóan javuló eredményei, a parasztság kedvező hangulata. Az előrehaladásban az egyik legfontosabb mozgató erő a termelőszövetkezetek gazdasági