Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-49

2579 Az Országgyűlés 49. ülése 1958. évi június 19-én, csütörtökön 2580 hogy a hengerelt áru termelésen belül a finomlemez aránya növekszik. A szomszédos Ausztriában például az elmúlt időben az összes lemeztermelés 27 százalékát kitevő finomlemez termelése két év alatt megkétszereződött. A finomlemez-termelés fejlesztésén kívül az alapanyagokat előállító iparágak más ágazatait is fejlesztjük. A Lenin Kohászati Művekben fokozzuk az ötvözött acélok termelését, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével növeljük a mezőgazdaság műtrágya ellátását. Jelentős öszszegeket fordítunk a cellulózé, papír- és farosttermelő kapacitások bővítésére. Az ipari termelés rendjének zavartalansága, a fejlődés megalapozottsága, a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében szükséges, hogy országunk energiabázisa nagyobb ütemben növekedjék az ipari termelés átlagánál. Az energiahelyzet megjavítása érdekében évek óta folyamatosan lépéseket teszünk és vállalunk áldozatokat is. Ezek az intézkedések kezdik meghozni a kívánt eredményt. A hároméves terv végrehajtása során — az iparban bevezetett tervszerű és célszerű energiavételezési menetrend fenntartása mellett — nem lesz szükség a szén, vagy villamasenergia-fogyasztás korlátozására. 1960-ban 1957-hez képest 40 százalékkal nő a villamosenergia-termelés. A nagyipari termelés növekedésének indexe ugyanezen idő alatt — mint már mondottam — 25 százalék lesz. A "illamosenergia-termelés fejlesztésének gyors ütemét szükségessé teszi az is, hogy jelentősen meg akarjuk javítani a lakosság villamosenergia-ellátását. Ma még jelentősen el vagyunk maradva a fejlett országokhoz képest, az egy -főre eső villamosenergia-fogyasztásban. A tervidőszak során 53 százalékkal nő a lakosság rendelkezésére bocsátott villamosenergia mennyisége. A széntermelés a tavalyi mélypontról gyors ütemben kiemelkedve, a vártnál kedvezőbben alakult. A szénbányászat munkaerő ellátása megfelelőnek mondható. Ezt az is lehetővé tette, hogy aránylag rövid idő alatt 10 000 bányászlakást építettünk fel. A szénbányászatban a korábban csaknem kizárólagos mélyművelés mellett fokozódott a könnyen gépesíthető külszíni művelés is. A szénbányászat ma már mennyiségileg kielégíti az igényeket. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a széntermelés minőségi öszszetétele a szükségletnek megfelelően alakuljon. Másik fontos energiahordozónk, a kőolajtermelése a korábbi számításokhoz képest kedvezőbben alakul. A nagylengyeli olaj mező pontos körülhatárolása során új olajkincset tártunk fel és a mező szélein lemélyített kutak új termelési lehetőségeinket növelték. Biztonságossá teszi energiahelyzetünket, hogy az elmúlt években már számottevő összeget fordítottunk a szénfelhasználás szempontjából különösen gazdaságos ipari erőművek építésére, a tüzelőberendezések korszerűsítésére és egyéb energiatakarékossági intézkedésekre. A hároméves tervben nemcsak folytatjuk, hanem fokozzuk is az ilyen irányú beruházásokat. Három év alatt az ipari erőművek létesítésére 450 millió, energiatakarékosságra 212 millió forint beruházást fordítunk. Ezek üzembe lépésével jelentékeny mennyiségű szenet fogunk ismét megtakarítani. „ Az energiahelyzet kedvező alakulása a hároméves terv időszakában csak 'akkor várható, ha szigorúan az előírt program sze- , rint valósítjuk meg. A szénbányászati, kőolajbányászati, villamosenergia ipari beruházásokat és továbbra is a legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával és energiahordozókkal egyaránt. A feldolgozó iparágak közül elsősorban azokat fejlesztjük, amelyek nemzetközi fizetési mérlegünket javítják, gazdaságosak és technikai színvonalunk emelését tapasztalt szakmunkás és műszaki kádereink biztosítják. Elsősorban az erősáramú ipar, a híradástechnika, a Dieselmotor és járműgyártás, a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeket, mert e területen vannak kedvező lehetőségeink a korszerű technika és gazdaságossági szint elérésére. Jórészt ezeknek az iparágaknak a fejlesztésére használjuk fel a Szovjetuniótól kapót beruházási hitelnek a hároméves terv során folyósításra kerülő részét, s ezzel már az elkövetkező években előrehaladunk ipari struktúránk átalakításában. Természetesen az e területekre kidolgozott komplex fejlesztési tervek nem valósulnak meg teljes egészében a hároméves tervidőszak alatt, hanem áthúzódnak a következő tervidőszakra, is. A tervbevett fejelsztés eredményeképpen a gépipar egészének mintegy 35 százalékos felfutásán belül az erősáramú ipar termelése 41 százalékkal, a műszeripar termelése körülbelül 60 százalékkal, a híradástechnikai ipar termelése pedig körülbelül 70 százalékkal növekszik. A gépipar exportjából pedig a felsorolt iparágak részesedése 23 százalékról 33 százalékra emelkedik. A híradástechnikai iparban elsősorban a vákuumtechnikát, a mikrohullámú technikát, a televízió- és rádiótechnikát fejlesztjük. Megvalósítjuk az elektroncsöveket helyettesítő különböző típusú tranzisztorok, germanium és szilícium alapú diódák termelését. A televíziós képcsőgyártás fejlesztésében célkitűzésünk az ernyőméret növelése. A mikrohullámú technika terén tervezzük a televíziós jelek és több száz beszédcsatorna átvitelére alkalmas berendezések kifejlesztését. A rádió és vevőkészülékek gyártásában lépést fogunk tartani a legmodernebb technikai fejlesztéssel. A magyar járműipar a Diesel-járművek gyártásában évtizedek óta szerzett bőséges tapasztalatok alapján a Diesel-járművek továbbfejlesztését tűzte ki céljául. A jelenlegi 130-, 400 és 600 LE-s tolatómozdony-típusokat a versenyképesség megóvása érdekében folyamatosan a legmodernebb színvonalon tartjuk. A Diesel-jármű vek és Diesel-motorok előirányzott mértékű fejlesztése kedvezően változtatja meg a járműipar termelésének szerkezetét. A Diesel-motorok és járművek termelésének részaránya az egész járműiparban az 1957. évi 13 százalékról 1960-ra 35 százalékra emelkedik. A hároméves tervidőszak során megkezd-