Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-48
2559 Az Országgyűlés 48. ülése 1958. évi április 18-án, pénteken 2560 arra kell, hogy kötelezzék a tárca dolgozóit, hogy a beruházásra biztosított keretekkel célszerűen es takarékosan gazdálkodjanak. Szeretnék megemlíteni néhány fontosabD beruházást a tárca területén. A vasút területén folytatjuk a Hatvan—miskolci vonal villamosítását, a debreceni és győri felvételi épület építését, a kiskörei Tisza híd újjáépítését az Északi Járműjavító motoros javítóműhelyének epiteset és elkezdjük a dunakeszi járműjavítóban a kocsiszerelő csarnok építését. Ez utóbbi beruházás a megvalósítás után évenként mintegy 77 miuio forinttal növeli a műhely termelési kapacitását. Gördülőanyag vonalán a legfontosabb beruházások: 17 db 375-ös sorozatú g^^ny, g db 424-es sorozatú gőzmozdony, 5 db bOU loeros Diesel elektromos mozdony, 200 darab négytengelyu tartálykocsi, 70 darab négytengelyu személykocsi, 230 darab hűtőkocsi, 12 darab otten• gelyű motorkocsi. , , A 32 mozdony beszerzése az előzetes számítások szerint évente mintegy egymillió nyolcszázezer forint megtakarítást eredményez: a gazdaságosabb üzemeltetés miatt. A tartály es nutokocsik beszerzésével a népgazdaságnak évente mintegy 880 000 forint üzemi költséget taKan^ATfsúti beruházások közül kiemelkedik a Budapest Déli pályaudvar—Kelenfold kozott megépülő második vágány, a * üz f/*°nyi J* a kiskunhalasi állomás bővítése. Ezenkívül állomás rakodóvágányok építésével évi 2,3 nuIUó fonnt önköltségcsökkentést, pályafenntartási es epitesi gép beszerzésével pedig évi 40 millió fonnt ter melésnövekedést kívánunk elérni. Bár az anyagi fedezet nem a közlekedési tárca költségvetésében van eloir ^P zva \^ r ^. ponti gépkocsikeretből a tárca részére eloirany zott 500 darab tehergépkocsiról, 270 távolsági autóbuszról és 100 taxiról is szükséges említést '""A gépjárműközlekedést «gäfl*£^2 létesítmények között legjelentősebb, a dorogi es a salgótarjáni forgalmi telep e ? üe "f & f Jettes tása. Folytatjuk Cinkotán a mar megkezdett részben üzemben levő korszerű ^í^rűüzem építését. A közúti közlekedés korszerű sítését részben új utak építésével «^ruhazasi keretből, részben a meglevő utak pointeszí lárd burkolattal való ellátásával az útfenntartási keretekből igyekszünk megvalósítani. A beruházásokból megépítjük 44,' k ^e_ hosszúságban a Hatvan-Salgo^ tonutat, amellyel hazánk jelentós; ipari c "tm elsőrendű úttal kapcsolódik ma] b a fokozle kedési úthálózatba. Tovább folytatjuk a tokaji közúti Tisza híd építését. + rt „„ ác Hajóparkunk többek között egy 1 00 tonna folyami tengerjáró hajóvá , három 80»loeros folyami vontatóval, e^^^^^ í 1958-ban öt nagy, ^ V P-W,M rpniflőtér szerzünk be, s folytatjuk a Ferihegyi repülőtér A és B szárnyának epiteset. A oosta beruházásai közül mar üzembe helyezte a 30 kilowattos nagyadót, a további fejlesztés érdekében pedig a szélessávú televíziós műsor továbbítására alkalmas, kelet-nyugati irányú mikrohullámú összeköttetés-lánc kiépítését hajtjuk végre. Budapesten elsősorban a Teréz- és Józsefvárosi távbeszélő központot, összesen 10 000 állomással bővítjük. Vidéki automata központokat 5000, a kézikapcsolású állomásokat szintén 5000 állomással emeljük. Az 1958. évi költségvetés közutak és közúti hidak fenntartására 765 milliót irányoz elő, 23 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Ez az útfenntartási dotáció' nem biztosíthatja a követelményeknek megfelelő állagmegóvást, de anyagi erőinkhez képest jelentős lépés a leromlott úthálózat felszámolása szempontjából. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy úthálózatunk mintegy 85 százaléka vizes makadámburkolatú, amely gépjárműforgalomra nem alkalmas. Ennek eredménye az, hogy a gépjárművek üzemeltetési költségei országos átlagban 30 százalékkal nagyobbak, mint volnának jókarban levő utakon. Ez a 30 százalékos többletköltség évente mintegy 1300 millió forintot tesz ki. Az útállapot meghatározza a fenntartási költségek nagyságát is. Minél jobb burkolatú az út, annál nagyobb a teherbírása, fenntartási költsége pedig annál kisebb. Jellemzésül néhány példával kívánom ezt alátámasztani. Amig a betonutak fenntartási költsége négyzetméterenként 50 fillért tesz ki, az aszfaltutaké négyzetméterenként 2,50—3 forintot, addig a vizesmakadámé négyzetméterenként 8—9 forintig terjed évente. Mindezek parancsolólag írják elő az útpályák korszerűsítését. Ezt a követelményt az adott gazdasági feltételek csak részben elégíthetik ki. Ezt figyelembe véve a költségvetés 260 kilométer makadám út korszerűsítését irányozza elő, azon felül, hogy a "folyékony bitumennel készülő hengerlések is öt-hatszáz kilométerrel apasztják évente a gépkocsiforgalomra alkalmatlan makadám utak hosszát. Közúti hidakra a költségvetésben a fenntartási keret 42 millió forint, amely túlnyomórészben 150 vidéki híd korszerűsítését célozza. Közúti hídjaink egyrésze ugyanis fahíd és provizórium. A költségvetési előirányzatból ki kell emelni azt a részt, amely a vasút dolgozóinak egészségvédelmét kívánja fokozni. Ez évben lehetőség nyílik a MÁV kórháznál a kórházi ágyak emelésére, a budakeszi tüdőszanatóriumban új műtő beállítására, és a péceli továbbkezelő kórház korszerűsítésére. A kulturális előirányzatok biztosítják a közlekedés dolgozóinak továbbképzését, erre a célra együttesen több mint 58 millió forintot irányoznak elő. A közlekedés növekvő feladatainak tudományos kidolgozását is elősegíti az, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kutatóintézetei részére 13 millió forint lesz biztosítva 1958-ban. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedés- és postaügyi tárca 1958. évi költségvetése népgazdaságunk felemelkedésének és egészséges fejlődésének érdekeit szolgálja, és pártunk és kormányunk célkitűzéseit, a szocializmus építését segíti elő. Meg vagyok győződve, hogy közlekedési dolgozóink ezen feladat következetes végre-
