Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-46

2411 Az Országgyűlés 46, ülése 1958. évi április 16-án, szerdán. 2412 les rétegeivel, az értelmiség jelentős köreivel, növelték a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség élén küzdő munkásosztály vezető szerepének tudatát, s a munkásosztály hivatásérzetének, öntudatának, felelősségének erősödését tapasztalhattuk a találkozások során. A gyűlések hangulatában, a dolgozók megnyilatkozásaiban kifejezésre jutott, hogy a magyar nép — az ellenforradalom leckéiből is tanulva — tudja, hogy a néphatalmat, a dolgozó nép kivívott jogait, a szocializmus építésének elért eredményeit éberen és a nép egész hatalmával kell őrizni minden belső és külső ellenséggel szemben. Hálatelt szívvel mondtuk meg szovjet vendégeinknek, hogy a magyar nép szabadságát kétszeresen köszöni a Szovjetunió hősies erejének. Magyarországon a Szovjetuniónak a fasiszta seregek felett aratott diadalával nyílt meg a népi hatalom megteremtésének lehetősége felé vezető út. Az ellenforradalom ellen nyújtott segítséggel pedig a Szovjetunió áldozatvállalása a magyar nép hatalmát mentette meg, s megszabadította Közép-Európát attól a veszélytől, hogy egy új világháború tűzfészkévé váljék. A Szovjetutnió párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása az egész szocialista tábor nevében figyelmeztette a nemzetközi reakciót és az agreszszív köröket, hogy minden kísérletük, amely a keleteurópai népi demokráciák életének megzavarására akarna törni, az egész szocialista tábor közös erejébe ütközik, s a leghatározottabb visszautasításra talál. Itt, az Országgyűlés színe előtt is kifejezem a forradalmi munkás-paraszt kormány köszönetét azért, hogy a Szovjetunió elfogadta ímeghívasunkat, s kommunista pártjának és kormányának képviselői, Hruscsov elvtárs vezetésével meglátogattak bennünket, s felejthetetlen élményekkel gyarapították a magyar nép és a Szovjetunió népei barátságának történetét. {Nagy taps.) Rendkívül értékes és fontos számunkra az" «az értékelés, amelyet Hruscsov elvtárs, a delegáció vezetője, közvetlenül Moszkvába való viszszaérkezésük után adott arról, amit látott és hallott országunkban. Hruscsov elvtárs közvetlenül a küldöttség hazaérkezése uitán, a moszkvai Sportcsarnokban részletesen beszámolt a partes kormányküldöttség magyarországi útjáról. Beszédében ismertette a küldöttség tapasztalatait, s többi között ezeket mondotta: „Küldöttségünk találkozásai a magyar dolgozókkal, lelkes tüntetéssé változtak Magyarország és a Szovjetunió népeinek törhetetlen barátsága mellett. A magyar munkások, dolgozó parasztok és az értelmiségiek nagy érdeklődése nyilvánult meg minden iránt, ami a Szovjetunióban történik. Magyarországon rendkívül nagy a Szovjetunió tekintélye. A magyarok ma megbízható barátaink és testvéreink. Mindent meg kell tennünk, hogy tovább erősítsük a barátságot és az együttműködést a szovjet és a macvar nép között, mert az érdeke mindkét országnak, s az egész szocialista tábornak, az egész világ forradalmi munkásosztályának javára válik. A Magyar Népköztársaság sikereket ért el a szocializmus építésében. Az ellenforradalmi vérontás következményeit az ország életének minden területén, népgazdaságában is felszámolták ..," — Természetesen — mondotta a továbbiakban Hruscsov elvtárs — a népi Magyarországnak segítségre van szüksége. S valóban szükséges is, hogy a Szovjetunió továbbra is segítse nemcsak Magyarországot, hanem minden testvéri szocialista országot, hooy a mi táborunk mindig erős legyen, s fejlett iparra, szilárd népgazdaságra támaszkodjék. Akkor a mi közös ügyünk még szilárdabbá válik! Ezután Hruscsov elvtárs így folytatta beszédét: — A magyar elvtársak már igen határozottan elindultak a párt és az ország korábbi vezetői által elkövetett hibák és torzítások kijavításának útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetői állhatatos forradalmárok, kommunisták, akik hűek a munkásosztály és a szocializmus ügyéhez és készek minden erejükkel népüket szolgálni. Igaz barátaink ők — folytatta Hruscsov elvtárs —, akiik a nemzetköziség marxistaleninista elvei alapján szilárdan harcolnák az imperializmus ellen, s az árulás ellen. Nem kenik el az osztályharc kérdéseit. Nem alázkodnak meg azok előtt, akik megkísérelték összeveszíteni a magyar és a szovjet népet. Ezeket az elvtársakat a forradalmi eszmék és a marxista-leninista tanok vezérlik, s jól tudják, hogy aki forradalmár akar lenni, annak mindent meg kell tenni a munkásosztály, a dolgozó nép és a kommunizmus győzelméért, annak soha, semmikor nem szabad az imperialistákhoz igazodnia. Senki sem ülhet egyszerre két széken, s ha valaki ezt megpróbálja, két szék közt a földre esik. Két nappal a látogatás kezdete előtt hozta meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa azt a döntést, amelylyel példát mutatott az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező két nyugati nagyhatalomnak, és egyoldalúan megszüntette az atom- és - hídrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket. A szovjet delegáció, mindenekelőtt Hruscsov elvtárs megnyilatkozásai a magyarországi látogatás során, jelentős magyarázatokkal kísérték ezt az elhatározást, s erőteljes felhívást jelentettek a nyugati hatalmak számára. Az egész világsajtó mint „Hruscsov budapesti beszédéről" emlékezett meg, amikor hírül adta Hruscsov elvtársnak azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió kész a megegyezésre az ellenőrzés kérdésében is. A magyar nép úgy értékelte a Legfelsőbb Tanács határozatát, mint az erőpolitika hívei felett aratott nagy erkölcsi és politikai győzelmet. A szovjet vezetők ezzel kapcsolatos magyarországi megnyilatkozásai, elsősorban Hruscsov elvtársnak az a bejelentése, hogy a Szovjetunió kész a megegyezésre az ellenőrzés kérdésében, a Szovjetuniónak ezt a történelmi jelentőségű elhatározását a magyar nép történetének szerves részévé is tették. Az elnöki bejelentésből és az Országgyűlés tagjainak rendelkezésére bocsátott •iratokból ismeretes, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ezzel a döntéssel kapcsolatban Országgyűlésünkhöz is üzenettel fordult. Azt is bejelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy mint a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, személyesen levelet kaptam Hruscsov elvtárstól, i mint a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké-