Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-42

2217 Az országgyűlés 42. ülése 1957. évi december 21-én, szombaton. 2218 lakáskérdést kifejezetten súlyosbította, jelentős I mértékben fokozta a nehézségeket az önkényes j lakásfoglalók magatartása, akik között számos spekuláns, lakásra nem jogosult, vagy csak a .jobb lakást zug úton értékesíteni szándékozó elem akadt. Feltétlenül helyesnek tartom, ha az önkényes lakásfoglalásokat felülvizsgálják és a nem jogosult, korrupt úton lakáshoz jutott ellenséges elemektől, a törvény rendelkezésének beisával a lakásokat mielőbb megvonják. Ezzel is elégtételt szolgáltattunk a törvénytisztelő állampolgároknak az ellenforradalom zavarosában halászókkal szemben. Még ma is tapasztalható szórványosan, hogy egyesek — joggyakorlatnak értelmezve az ellenforradalom alatti lakásfoglalást. — ma is arra vetemednek, hogy üressé vált lakásról a hatósági zárt letörve, behatolnak. Ezzel a banditizmussal szemben nincs helye semmiféle türelemnek és elnézésnek, tehát a rendőrség akkor jár el helyesen, ha rövid úton .megtisztítja a lakást, és a tetteseket letartóztatja. Az önkényes lakásügyeken túl e téren több esetben kellett tapasztalni, hogy tanácsaink nem fordítanak kellő figyelmet a törvény megtartására és a lakásgazdálkodási irányító osztályok feletti felügyeletre. így fordulhatott elő, hogy Lajosmizsén a vb. elnök, aki eddigi lakását egy másik funkcionáriusnak adta, a maga részére akként gondoskodott egy jobb lakásról, hogy két családot, amely egy kis háznak egy-egy szobáját lakta, egyszerűen megfosztotta lakásuktól, és állami költségen, minden engedély nélkül, egy kétszobás-fürdőszobás lakást alakíttatott magának. E törvénysértő intézkedések során a BáosKiskun megyei ügyészséget nem csupán óvás benyújtására utasítottam, de gondoskodtunk arról is, hogy a kiskirály tanács vb. elnököt büntető úton is felelősségre vonják. (Helyeslés.) Komárom megyében a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezetője részére az állam pénzét ugyancsak nem kímélve szereztek törvénytelenül lakást. Tatabánya belterületén az egyik személyi tulajdonban álló lakást kívánták az említett osztályvezető részére juttatni. Ennek azonban több akadálya volt. Így többek között az. hogy a lakással, mint személyi tulajdonban álló ingatlannal, a tanács nem rendelkezett, miután az szabadrendelkezésű volt. De gátolta i kiutalást az is, hogy nem a tulajdonos lakott a lakásban és a bérlőnek eszeágában sem volt elköltözni. A megyei tanács azt a megoldást választotta, hogy a házat az állam pénzén egyszerűen kisajátíttatta, hem törődve azzal a tiltó rendelkezéssel, hogy szolgálati lakás céljára egyrészt ingatlant kisajátítani nem lehet, más- * Í. hogy a kisajátított ingatlanért az államnak súlyos tízezreket kell kártalanításként fizetni. A tanács annak ellenére, hogy a Komárom megyei ügyészség figyelmeztette előre eljárása törvénytelenségére, a bérlőt minden további nélkül kilakoltatta. Ez ügyben is a benyújtott óváson kívül a törvénysértést elkövető személyek ellen a büntető eljárást megindítottuk. A munkaügyi panaszok 1957. év során két fŐ irányi mutattak. Először az ellenforradalom hatásaként a párthoz hű, a népi demokráciát támogató, a sztrájkban való részvételt elutasító dolgozók törvénytelen racionalizálásával kellett I foglalkozni és tudomására hozni a megbúvó, de I nem egyszer nyíltan is fellépő — különösen a munkástanácsokban szerephez jutott ellenforradalmároknak, — hogy az üzemek átszervezésének ez a módja nemcsak nem törvényes, de részükre nem is racionális. A Munka Törvény rendelkezésével történő visszaéléseket óvással támadtuk meg és minden esetben biztosítottuk az ügyész közreműködését, ha az ellenforradalom törvénytelen intézkedésének hatálytalanításáról, megsemmisítéséről volt szó. Ez is elősegítette, hogy az üzemekben folytatott pártszervezés zavartalanul haladjon és a dolgozók a tényleges és törvényes hatalmi helyzetet ezen intézkedésen keresztül is mielőbb felismerjék. A Budapesti Lenfonógyár és a Goldberger Textilművek igazgatóját éppen az ügyészi vizsgálat eredményeké it váltották le, mert csoportosan küldtek el a )j demokráciához hű dolgozókat. A másik munkaügyi jelenség, amely a pacokra okot adott: a túllendülés volt. Szükségessé vált, hogy megtévedt, vagy félrevezetett, de egyébként jóhiszemű dolgozók eltávolítása miatt került ügyészi közbelépéere sor, biztosítva ezzel is a párt azon álláspontját, hogy kisebb súlyú és nyilván csak az ellenséges befolyás hatására megingott dolgozókat a nevelés eszközével kell megnyerni. , Felmerült azon intézkedés szükségessége is, hegy a politikai okból állásuk betöltésére alkalmatlanná vált és emiatt elbocsátott személyek más munkahelyen történő alkalmazását lehetővé kell tenni. Jelentkezett ugyanis az a túlzó nézet, hogy az ez okból elbocsátott személyek már sehol sem alkalmazhatók. E téves és az alkotmánnyal is szemben álló törvénytelen álláspont megszüntetése végett a munkaügyi miniszterhez fordultam, kifejtve, hogy a politikai okból történő elbocsátás elsősorban az ott betöltött állás ellátására tette alkalmatlanná az elbocsátottakat, de egyébként más, a politikai körülményeket is figyelembevevő munkakör betöltését nem zárja ki. Javaslatom folytán a munkaügyi miniszter elvtárs álláspontomat elfogadva, az érdekelt tárcáknál a szükséges intézkedés megtette. A közbiztonsági őrizet a munkajog terület Én / Is felvetett megoldásra váró kérdéseket. A Munka Törvény a közbiztonsági őrizetről, amely kivételes idők intézménye, érthetően nem tartalmaz rendelkezést. Ennek következményeként vált vitássá, hogy a közbiztonsági őrizetbe helyezettnél az ugyanabból az okból kezdeményezett fegyelmi eljárás hogyan folytatható le és az esetleges közbiztonsági őrizetből később kikerült munkavállaló munkajogi helyzete hogvan bírálandó el. Kezdeményezésünkre a Legfelsőbb P>íróság polgári kollégiuma kimondotta, hogy a legfőbb ügyész által a közbiztonsági eljárá" során jóváhagyott tényállás a munkavállalóval szemben folytatott fegyelmi eljárás során irányadó és azt a bíróság a fegyelmi határozat hatálvntása iránt indított perben nem vizsgálhatja. De kimondotta a Legfőbb Bíróság kollégiuma azt is. hogy az őrizet tartama alatt közbiztonsági Őrizetek részére bér nem fizethető. E körbe tartozik az az intézkedés is, amelv biz1 «síi ja, hogy a törvényes alap nélkül őrizetbe vett. ennek folytán szabadlábra helyezett munka-