Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1399 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1400 jellemez, s ennek következményeképpen népi demokratikus rendszerünk megszilárdulása és erősödése, fokozódó anyagi, kulturális gyarapodása és az életszínvonal fokozatos emelkedése. Belpolitikai sikereinkkel párhuzamosan nő hazánk megbecsülése és tekintélye a szocialista tábor és a haladó emberiség előtt. Politikai és gazdasági, kulturális fejlődésünk érezhetően gyorsul a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i ülésén hozott történelmi jelentőségű határozatok ismertetésének megkezdése, végrehajtásuk erőteljes megkezdése óta. Ebben az élénkülő, örvendetesen élénkülő politikai aktivitásban érthetően nagy várakozással tekintettek Borsod megye képviselői és választópolgárai az országgyűlés jelen tanácskozása és nem utolsósorban a minisztertanács beszámolója elé. Kimondva vagy kimondatlanul arra kértek választ a minisztertanácstól, hogy mit akar tenni a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége júliusi határozatainak szellemében, népi demokratikus munkás-paraszt államunk demokratizmusának további kibontakoztatása, dolgozó népünk jólétének további fokozatos emelése, békénk és biztonságunk megvédése, a nemzetközi helyzet további, számunkra kedvező alakítása érdekében. Úgy gondolom, hogy ez azonban nemcsak a borsodiak kérdése, hanem választ várt erre a kérdésre az egész ország, minden képviselő és minden választópolgár. Ez a kérdés — megítélésem szerint — jogos és indokolt kérdés. Láttuk, éreztük a minisztertanács egyre eredményesebb intézkedéseit, azok kezdeti pozitív hatását a szocialista demokrácia fejlődésére, a népjólét emelésére, külpolitikai helyzetünk megszilárdulására. A Központi Vezetőség júliusi határozatai után azonban azt is láttuk, hogy a minisztertanácsnak is az eddiginél hathatósabb, újabb és újabb intézkedéseket kell tenni e nemes célok valóra váltása érdekében. Felismertük, hogy a minisztertanács eddigi intézkedései, bár helyesek, szükségesek voltak, de még csak a kezdet kezdetét jelentik. A minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program — amelyet Hegedűs András elvtárs ismertetett — véleményem szerint és választóim véleményét ismerve, az ő véleményük szerint is — megfelelt az előzetes várakozásnak. A beszámolót — megítélésem szerint — a szerénység, a nyíltság és őszinteség, a határozottság és a józanság jellemzi. Hegedűs András elvtárs szerényen beszélt az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában, az életszínvonal emelésében, a szocialista demokrácia fejlesztésében, valamint a külpolitikában elért eredményeinkről. Nem értékelte túl komoly erőfeszítéseink gyümölcseit, de helyesen nem is hallgatott ezekről. Ezek a kezdeti szerény, de le nem Becsülhető eredmények bizonyítják a legfényesebben népi kormányunk helyes politikáját, igazi népi politikáját. A minisztertanács beszámolója nyíltan és őszintén, kendőzés nélkül tárta fel mai nehézségeinket, nem hallgatva el ezeket dolgozó népűnk előtt. Ügy cselekedett, ahogyan egy valóban népi kormánynak cselekednie kell. Azzal, hogy dolgozó népünk közvéleménye előtt nyíltan beszélt iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk, szocialista törvényességünk és a szocialista demokrácia továbbfejlődése előtt álló legfontosabb mai nehézségeinkről, egyben a legtöbbet is tette dolgozó népünk megnyerése érdekében is, hogy e nehézségeket nagy pártunkkal és népi kormányunkkal összefogva mielőbb leküzdje. Meggyőződésem, hogy Borsod megye bányászai, kohászai, építőipari munkásai, gépgyártói, vegyészei, könnyűipari dolgozói és dolgozó parasztjai — úgy mint eddig annyiszor — újabb és újabb munkasikerekkel fognak hozzájárulni e nehézségek leküzdéséhez is. Bizonyíthatják ezt a borsodi dolgozók olyan kiválóságai, példaképei is, mint az országgyűlésben helyet foglaló Loy Árpád, Mislóczki Mátyás, Suszter Sándor, Börcsök Ferenc, Gácsi Miklós képviselőtársaink. Hangsúlyozni szeretném azonban azt is, hogy ez nemcsak a Borsod megyei képviselők meggyőződése és véleménye. Ez a Központi Vezetőség júliusi határozatára adott válasza is a borsodi dolgozóknak, akik újabb sikereket akarnak elérni a termelőmunkában, a dolgozókról való elvtársi, szerető gondoskodásban, a szocialista demokrácia fejlesztésében — a Központi Vezetőség júliusi határozatai alapján. Ezt a véleményüket fejezik ki a Központi Vezetőség júliusi határozatainak megismerése óta a velük való tanácskozásokon és velük való beszélgetések alkalmával. S hogy mindez nemcsak üres szóbeszéd, azt azok a kétségbevonhatatlan tények bizonyítják, amelyek szerint a megye iparának és begyűjtési helyzetének áprilisi és májusi negatív jelenségei jórészt megszűntek júniusban és júliusban. A minisztertanács beszámolója határozottan, de józanul jelölte meg, hogy milyen további intézkedéseket akar tenni a Központi Vezetőség júliusi határozatai alapján a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és kibontakoztatása, a népjólét további emelése, politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk meggyorsítása érdekében. E határozottság és józanság bizonyítja, hogy a minisztertanács szilárdan és következetesen vezeti az államigazgatás munkáját pártunk helyes politikája alapján, s azt is bizonyítja, hogy kormányunk nem ígérget felelőtlenül. A beszámolóban foglalt feladatok azt is megmutatják, hogy a minisztertanács általában jól ismeri a munkások, dolgozó parasztok és az értelmiségiek mai legfontosabb gondjait, problémáit és gazdasági s más lehetőségeinkhez képest igyekszik is orvosolni azokat. Helyesen és példamutatóan jár el a minisztertanács akkor, amikor a dolgozó népünk által választott, népünk akaratát megtestesítő és képviselő országgyűlés elé terjeszti rendszeresen elbírálás és ellenőrzés céljából a tevékenységéről szóló beszámolóját. Ezzel is lehetőséget teremt a szocialista demokrácia, az alulról jövő népi bírálat és ellenőrzés kibontakoztatására, erősítve ezzel is népi kormányunk tekintélyét, befolyását és népünk bizalmát saját kormányában. Itt az ideje, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai is ilyen rendszeresen és következetesen számoljanak be tevékenységükről az őket megválasztó tanácsoknak, hogy kövessék ebben is a minisztertanács példáját.