Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1389 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1390 hogy népi demokratikus államunk a szocializmus építésének alapvető eszköze. Éppen ez adja a magyarázatát annak, hogy mind a kormány eddigi munkája, mind az elkövetkező tennivalók között igen nagy helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése és kibontakoztatása. A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak. A tanácsok útján vesznek részt a dolgozó tömegek közvetlenül is az állam ügyeinek intézésében. A tömegek aktív részvételével fejthetik ki eredményesen munkájukat az államhatalom és az államigazgatás központi szervei is, így az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a minisztertanács. A lakosság által demokratikusan megválasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak és állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn az őket megválasztó széles dolgozó tömegekkel és e kapcsolatot állandóan fejlesszék és erősítsék. Ennek segítségével vonják be a tanácsok, az államhatalom helyi szervei az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos célkitűzések kibontakoztatásának és megvalósításának útja az, ha a tanácstagok, a tanácsok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanulmányozzák a lakosság szükségleteit és ezek kielégítésének lehetőségeit, ha rendszeresen a tanácsülések napirendjére tűzik azokat a fontos feladatokat, amelyek mind az állampolgári kötelezettségek teljesítéséből, mind a lakosság helyi szükségleteinek kielégítéséből fakadnak. Ha a tanácsok ilyen kérdéseket tűznek napirendre, akkor a tanács számíthat nemcsak a tanácstagok aktivitására, hanem a tanácstagok aktivitása és példamutató szervező munkája következtében azt is biztosítani lehet, hogy a lakosság széles tömegeit vonják be a feladatok gyakorlati végrehajtásába. A tanácsok eredményes munkájának fontos eszköze a jó községpolitikai munka. Az eredményes községpolitikai munkához gondosan fel kell használni az ehhea már rendelkezésre álló lehetőségeket. Ilyenek: a községfejlesztési hozzájárulás, a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének egy része, az adóprémium, a terv keretén belül előirányzott helyi beruházások megvalósítása során elért megtakarítások, a költségvetési többletbevételek, a rejtett tartalékok, helyi anyagok feltárása. Mindezek mellett különös jelentőséggel bír a lakosság társadalmi munkával való hozzájárulása. A községpolitikai tervek valóraváltására tehát már most is jelentős anyagi alap van. E lehetőségeket segítik elő kormányunk nagy jelentőségű intézkedései, mint például a tervezési rendszer és a pénzgazdálkodás egyszerűsítése és ezzel összefüggésben a tanácsok hatáskörének és jogainak kibővítése, a helyi szükségletek kielégítésére dolgozó vállalatok további átadása. Hogy ezekkel a lehetőségekkel helyesen tudjunk élni, annak egyre jobb feltételét teremtik meg az állami munkában mind több tapasztalattal rendelkező tanácstagok, a tanácsok végrehajtó bizottságaiban és szakapparátusában működő derék és mind nagyobb feladatok megvalósítására képes tanácsi dolgozók. A tanácsi munka minden szinten való megjavításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok se tartsanak meg maguknál olyan eszközöket és olyan hatásköröket, amelyeknek az alsóbb tanácsi szervekhez való leadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. A helyes intézkedések nyomán a felső és közép irányító szerveknek, a szakminisztériumoknak, a megyei és járási tanácsoknak — megszabadulva a sok felesleges részfeladat végzésétől — sokkal nagyobb lehetőségük lesz az érdemi, irányító, ellenőrző és segítő munkára. Ennek megvalósítása esetén kapnak majd az alsóbb szervek tényleges segítséget ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat képesek legyenek jól megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Az oly fontos községpolitikai munka terén még jelentős hiányosságok vannak, a biztató eredmények mellett. Az élet azt bizonyítja, hogv a lakosság hazafiasságából, államunk iránti szeretetéből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam által megteremtett feltételeket és erőforrásokat. Ügy gondolom, hogy erre valamennyi képviselőtársam számos megnyilvánulást ismer saját választókerületéből. Megyémben, Pest megye sok községében, ahol a tanácstagok felismerték törvényben biztosított jogaikat és kötelességeiket, helyesen szervezték meg a munkát, megismerték a lakosság szükségleteit és összekapcsolva az állami eszközöket a helyi erőforrásokkal, sikeresen mozgósítottak a közösen kitűzött feladatok megvalósítására. Régi vágya és kívánsága volt Jászkaraj enő község lakosságának, hogy kultúrháza legyen. E kívánság teljesítésének helyesen állt az élére a községi tanács. Számba vette a megvalósítás lehetőségeit s ennek eredményeként helyi erőforrások mozgósításával biztosítani tudta egy hatszázezer forintos építkezés anyagi szükségletének 90 százalékát. Nagykőrösön a város fejlesztéséhez tartozó számos fontos létesítmény — így többek között a szabadtéri színpad — felépítéséhez a lakosság jelentős társadalmi munkával járult hozzá. Ennek értéke ebben az évben már eddig is meghaladta a kétszázezer forintot. A megye más községeiben is a lakosság közös erőfeszítésének a községfejlesztési terv keretén belül komoly eredményei mutatkoznak. így Budaőrsön 2 kilométer hosszú gyalogjárót, több mint egykilométeres vízvezetéket, Gyomron orvosi rendelőt, Maglódon iskolát és szolgálati lakást építettek. Alig van olyan község, ahol az elmúlt évi községfejlesztési terv eredményeit egyegy megépített útszakasz, iskola, kút, vagy más létesítmény ne jelezné. Az ily módon megoldott feladatok jelentősége nem korlátozódik csupán arra, hogy megépül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri színpad, orvosi rendelő, vagy tanítólakás — bár ezek a tények önmagukban is jelentősek. A társadalmi aktivitás felkeltésén keresztül a tanács tanítja, neveli az állampolgárokat arra,