Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-28

1373 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1374 egyszerű egyszerűsítése — a szocialista állam­vezetés helyes formáit és módszereit kell ki­alakítani, amelyben messzemenően érvényesül a szocialista demokratizmus, a dolgozók kezdemé­nyezése, ugyanakkor erős központi irányítás és fegyelem valósul meg, ami biztosítja az állam vezetésében az össznépi érdekek érvényesülését. Az ügymenet egyszerűsítése, a hatáskörök át­adása az alsóbb szerveknek természetesen a lét­szám csökkentésével jár és bizonyos szervezeti változtatásokat is szükségessé tesz, de a kor­mány, helyesen, nem a létszámcsökkentést tartja a legfontosabbnak, mert ez utóbbi a túlzott köz­pontosítás jelentős csökkentése, az ügyintézés egyszerűsítése és a párhuzamosságok felszámo­lása nélkül továbbra is magában hordja a lét­szám növelésének lehetőségét. Az elmúlt években nagyon gyakori volt az, hogy az átszervezés során végrehajtott létszám­csökkentés után két-három hónappal az átszer­vezett új szervekben tulajdonképpen több dol­gozó dolgozott, mint az átszervezés előtt. Ezt figyelembe véve, a minisztertanács — a Köz­ponti Vezetőség júliusi határozatának megfele­lően — az új szervezeti formák kialakítását és az apparátus létszámának csökkentését fokoza­tosan, az ügymenet egyszerűsítésével párhuza­mosan, igen megalapozottan, a tudomány és a gyakorlat tapasztalatainak felhasználásával fo­lyamatosan hajtja végre. Ez módot ad többek között arra is, hogy az állami és a vállalati szer­vek vezetői a létszámcsökkentést, az összes kö­rülményekre figyelemmel, emberségesen hajtsák végre, gondosan ügyelve arra, hogy azok a dol­gozók, akik becsületes munkájukkal, tudásuk­kal és tapasztalatukkal hozzájárultak a szocializ­mus építéséhez, ne részesüljenek méltánytalan eljárásban. A minisztertanács messzemenő és kö­rültekintő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés so­rán elkerülnek régi munkahelyükről, szervezet­len kerüljenek új munkahelyekre. Röviden szólni szeretnék a területrendezés­ről. Mint ismeretes, 1949-ben már területrende­zést hajtottunk végre, amikor is olyan területi egységeket hoztunk létre, melyekkel — úgy vél­tük — meg tudjuk valósítani a szocialista épí­tésben az államigazgatási szervekre háruló fel­adatokat. Ez a hét évvel ezelőtt végrehajtott te­rületrendezés valóban komoly lépés volt előre. Az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják — s ezt támasztják alá a többi népi demokráciák tapasztalatai is —, hogy könnyebb és egyszerűbb az igazgatás, ha nagyobb egységeken keresztül történik az irányítás és a felügyelet, ha a kiala­kított nagyobb egységekben képzettebb dolgozó­kat alkalmazunk. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének júliusi határozata értelmében behatóan foglalkozunk a területrendezés kérdéseivel, s az egyes érdekeltekkel történt alapos megvitatás után a minisztertanács ez év őszén az ország­gyűlés elé terjeszti ez irányú javaslatát azzal, hogy a területrendezést 1957. január l-ig végre tudja hajtani. Tisztelt Képviselőtársak! A helyi szervek hatáskörének növelése nagy feladatot ró mind a központi, mind a helyi szervekre. A szocialista demokrácia fejlesztését, a túlzott központosítás megszüntetését, az ügyintézés egyszerűsítését je­lentősen elősegíti az igazgatási apparátus veze­tőinek és dolgozóinak többsége, akik az elmúlt évek során tettekkel bizonyították be, hogy nem bürokraták — mint ahogyan egyes újságíróink szoktak róluk általánosítva írni —, hanem tehet­ségesek, szívükön viselik a dolgozó nép ügyét és méltók népünk bizalmára! Tisztelt Országgyűlés! A helyi szervek ha­táskörének növelésével tovább nő a szocialista törvényesség biztosítását szolgáló intézkedések jelentősége. Ezért az igazgatási apparátus min­den dolgozóját törvényeink tisztelétére és meg­tartására kell kötelezni és nevelni. Az elmúlt években, az 1953 júniusát megelőzően, állami szerveink és ezek között elsősorban az állam­védelmi szervek, valamint a rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági szervek sok becsületes dolgozót alaptalanul vádoltak meg és ítéltek el ártatlanul, vagy pedig túlságosan szigorú ítéle­teket hoztak olyan cselekményekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az utóbbi időben az igazságügyi szervek, a belügyi szervekkel és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve, sok igazságtalanságot tettek jóvá. Ezekről a kérdésekről a népköztársaság legfőbb ügyésze részletesen beszámol. Az elkövetkező időkben a minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tartja olyan to­vábbi rendelkezések kidolgozását, amelyek meg­akadályozzák, hogy a jövőben törvénytelenségek előfordulhassanak és amelyek biztosítják a szo­cialista törvényesség maradéktalan megvalósítá­sát az élet minden területén. E célkitűzés meg­követeli mindenekelőtt azt, hogy az állampolgá­rok és az állami szervek jogait és kötelességeit megfelelő, közérthető törvények és egyéb jog­szabályok állapítsák meg. Ennek érdekében a második Ötéves terv­időszak végéig rendezzük és egységesítjük mind a felszabadulás előtti, mind a felszabadulás utáni legfontosabb joganyagot. El kívánjuk érni, hogy 1960-ig szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei teljesen kiépüljenek. Jelenleg befejezés előtt áll a polgári törvénykönyv tervezetének készítése és a tervezet az országgyűlés legköze­lebbi ülésszakán benyújtásra kerül. A büntető törvénykönyv készítése viszont — meg kell mon­danunk — igen lassan halad. Ezt a munkát meg akarjuk gyorsítani, hogy a tervezetet legkésőbb egy éven belül az országgyűlés elé tudjuk ter­jeszteni. Ez év őszéig törvénytervezetet készítünk az államigazgatási szervek előtti eljárás szabályai­ról, amely pontosan megszabja az állampolgárok jogait és az állami szervek kötelességeit az ügyek intézése során. 1957 tavaszáig az országgyűlés elé terjesztjük az országgyűlési választást sza­bályozó törvénytervezetet, amely az eddigi lajst­romos választási rendszer helyett az egyéni, ke­rületek szerinti választás rendszerét javasolja be­vezetni. Az elkészült tervezeteket széles körben vita alá bocsátjuk, s csak ezt követően terjeszt­jük az országgyűlés elé. A jogalkotási munka megjavítása természe­tesen csak egyik feltétele a szocialista törvé­nyesség biztosításának, hiszen a korábbi törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom