Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-28

1375 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1376 telenségek is nagy részben az érvényben levő törvényeink megszegésével állottak elő. Ezért intézményesen biztosítani kívánjuk törvényeink betartását. Ennek során intézkedtünk az állam­védelmi és rendőrségi szervek fokozott ellen­őrzésére. A minisztertanács úgy rendelkezett, hogy megszünteti a külön bíróságok különböző felügyeleti szerveit és valamennyi bíróság műkö­dése feletti szakfelügyeletet az igazságügyminisz­terre bízza. Előkészületben van a büntetésvégre­hajtás — azaz a börtönök — átadása az igaz­ságügyminiszter felügyelete alá a belügyminisz­tériumtól. Ezzel biztosítjuk, hogy ne az a mi­nisztérium gyakorolja a börtönök felügyeletét, amelynek szervei a nyomozást végzik. A minisztertanács fontos feladatának tartja a helyes bírói ítélkezési gyakorlat kialakításá­nak biztosítását is. Bíróságainknak úgy kell ítél­kezniük, hogy a kiszabott büntetés egyezzék a dolgozók igazságérzetével, mindig arányban áll­jon a cselekménnyel, hogy ne kerüljenek bör­tönbe olyan, először megtévedt, kisebb törvény­telenséget elkövető dolgozók, akikkel szemben a pénzbüntetés, a javító-nevelő munka, vagy más nevelő hatású intézkedés is elegendő. Viszont az államunk biztonsága ellen támadó ellenséges elemek, a megrögzött bűnözők példás büntetést kapjanak. E cél megvalósításában vannak már eredmények, de további intézkedések szüksé­gesek. A területrendezés és egyéb szervezeti kérdé­sek megoldása után a jövő év tavaszán, az Alkotmány rendelkezéseinek végrehajtásaként, a bírákat a tanácsoknak meg kell választaniuk. A bírák eddig ugyanis csak kinevezve voltak. Intézkedést készítünk elő, a Központi Veze­tőség határozata értelmében, a rendes bíróságok hatáskörének kiterjesztésére olyan ügyekben, amelyekben eddig államigazgatási szervek jár­tak el. Így egyes munkaügyi, nyugdíjügyi, eset­leg lakásügyi viták elbírálását már ebben az év­ben a bíróságok hatáskörébe utaljuk. A szocialista törvényesség biztosítása érde­kében növelni akarjuk a védelem szerepét az igazságszolgáltatásban. Ezért tervezetet készí­tünk a védelem munkájának érdemibbé tétele érdekében és színvonalának emelésére. A szo­cialista törvényesség további szilárdítását szol­gálják a közeljövőben megszervezésre kerülő szabálysértési bizottságok is — amennyiben az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadja. A törvények és rendeletek betartása és be­tartatása azonban korántsem csak az igazságszol­gáltatás és a bűnüldözés szervein, vagy a sza­bálysértési bizottságokon múlik, hanem az állam­hatalom és az államigazgatás minden szervén, a tanácsokon, a tanácsok végrehajtó bizottságain, a szakigazgatási szerveken, a begyűjtési hivata­lok vezetőin, ideértve a gazdasági irányító szer­veket, a vállalatok igazgatóit és az ipari irányító szervek vezetőit, akik naponta döntenek az ál­lampolgárokat érintő sok fontos kérdésben. A kormány alapvető feladatának tartja a szocialista törvényesség maradéktalan érvénye­sítését, az állampolgárok törvényes jogainak tiszteletben tartását. A minisztertanács messze­menő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek törvénytelen intézkedései el­len. Ugyanakkor felhívja a dolgozókat arra, hogy magatartásukkal, a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével járul­janak hozzá az előbb említett célok megvalósí­tásához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyarországról reánk maradt terhes örökség, a kijárás, a protekciózás, a rész­rehajlás ellen. A legsúlyosabban el kell ítélni az olyan eseteket, amikor állami funkcionáriusok, hatalmukkal visszaélve, személyes ismeretség, rokoni vagy baráti kapcsolatok alapján elfogul­tan döntenek az eléjük kerülő ügyekben. Ugyan­úgy el kell ítélni azokat is, akik beosztásukkal visszaélve, ki járóként lépnek közbe egyéni ügyekben. A szocialista demokratizmus kiszélesítése, az alsó szervek hatáskörének növelése segíti a népi, nemzeti egység további megerősödését. Ehhez hozzájárulnak azok az intézkedések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata értelmében a minisztertanács tenni kíván, felülvizsgálva mindazokat az intézkedé­seket, amelyeket az osztályharc kiélezett szaka­szában foganatosított. A minisztertanács e munka során úgy határozott, hogy mindazokban a vá­rosokban, tehát Budapesten, Miskolcon, Sztálin­városban, Várpalotán és Komlón, ahol eddig csak külön engedéllyel lehetett letelepedni, a le­telepedés, illetve állandó lakosként való bejelent­kezés engedélyhez kötését eltörli. Mindez azon­ban nem jelenti azt természetesen, hogy célszerű ezekben a városokban a lakosság növelése, azon­ban ezt nem adminisztratív eszközökkel akarjuk megakadályozni, hanem azzal, hogy ezekben a' városokban elsősorban a régi lakosságot juttat­juk munkához. Tisztelt Országgyűlés! A népi-nemzeti egy­ség megteremtését elősegíti, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt kedvezően alakult az állam és az egyházak közötti viszony. Jelentős szerepet ját­szott ebben a javulásban az a körülmény, hogy az utóbbi időben a katolikus egyház felelős ve­zetőinek túlnyomó többsége is meggyőződött az állam és az egyház közötti jóviszony kialakítá­sának szükségességéről. Látjuk természetesen azt is, hogy vannak még a katolikus egyházon belül is olyan tényezők, akik a kákán is csomót keresnek és nem értik, hogy az állam és az egy­ház között időnként felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös jóindulaton alapuló megbeszélések út­ján rendezni lehet, mint ahogy ezt eddig is tet­tük. Ezekben a napokban kezdődött meg hazánk­ban az Egyházak Világtanácsa Központi Bizott­ságának ülésszaka, amelyen közel 200 külföldi egyházi személy, a protestáns egyházak legki­válóbb képviselői és sok újságíró vesz részt. Ez is bizonyítja, hogy Magyarországon szabad a vallásgyakorlás, mint ahogy ezt Grősz József kalocsai érsek úr legutóbbi nyilatkozatában le­szögezte és ahogy ezt a protestáns egyházak ve­zetői több ízben is megerősítették. Tisztelt Országgyűlés! Országunk belpoliti­kai helyzete ma olyan, hogy kedvező lehetősé­gek vannak népi demokratikus rendszerünk to­vábbi megszilárdítására, arra, hogy minden be­csületes dolgozót tehetségéhez és tudásához mér­ten bevonjunk a szocializmus építésébe. A kor­103*

Next

/
Oldalképek
Tartalom