Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1597 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1598 országszerte. Legnevezetesebb a Zala megyei, ahol a belvízrendezés érdekében felhasználva az állami eszközöket, felhasználva a vízügyi szervek műszaki munkáját, tervező és irányító tevékenységét, az érdekelt községek lakossága — sok esetben a Népfront-bizottságok szervezésével — igen hatásos és kitűnő munkát tudott végezni a belvízcsatornák rendbehozatalában és ezzel a ráfordított állami eszközöket messze meghaladó eredményt ért el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság összegyűjtötte ezeket a tapasztalatokat. Ezek feldolgozása most folyik, s ennek alapján kidolgozás alatt van olyan szervezeti forma kialakítása, amely a leghasznosabban, leggazdaságosabban teszi lehetővé, hogy a társadalmi erő segítségül siessen ezeknek a kérdéseknek a megoldására. Egyébként ezeket a terveket a megyékkel is tárgyalja a vízügyi főigazgatóság és a területi bizottságok, amelyeket már az előbb említettem, igen hatékonyan, sok kezdeményezéssel és módosító javaslatokkal működnek közre. Ezek kialakítása a legközelebbi időben, még ebben az évben tető alá juthat. Addig is különösebb szervezeti megkötés, vagy forma nélkül máris hatékonyan segít sokhelyütt a társadalmi munka. Ismétlem, Zala megye a legtanulságosabb és a legpéldamutatóbb e tekintetben. Erre tehát a Békés megyeiek figyelmét, Nagy Károly képviselőtársam figyelmét is felhívom. A következő kérdés a víztárolók ügye. A víztárolók tekintetében kétféle célról van szó Békés megyében. Az e^vik a belvizek visszatartása arra az esetre, amikor az összegyűlt belvizeket a jelenlegi csatornahálózat nem képes kellő időben levezetni. Ez a Békés megyei belvízrendezésnek igen fontos része. Ez az összes tervekben, mind a távlati tervekben, mind a második ötéves tervhez tartozó tervekben szerepel, és ennek első láncszeme már meg is van, a begécsi tároló, ahol négy-öt millió köbméteres kapacitással ilyen legelői vízgyűjtő működik. A továbbiakban benne vannak tervben. A 15 éves távlati fejlesztési terv további ilyen tárolók megépítését is tartalmazza. A tárolók másik formája, amely az öntözővíz biztosítását szolgálja, minthogy a Körösök mentén, Békés megye területén már eddig kialakult öntözőkultúrához képest bizonyos időszakokban vízszűke van. Itt az a helyzet, hogy az öntözővíz tárolására a megyében kedvező lehetőséget nyújtanak a holtágak. Ezeket ki is használják, valamint a Keleti Főcsatornának éppen az elmúlt hetekben történt megnyitása egész hosszában lehetővé teszi, hogy a Tisza-víz éspedig a Tiszalöknél duzzasztott Tisza-víz táplálja a Körösök vízrendszerét, és szűkös időben az öntözés szükségletéhez képest biztosítsa a vízellátást. Éppen ezért úgy lehet a helyzetet megítélni — és ez az illetékes műszaki és hatósági szervek megítélése —, hogy e téren nincs sürgető szükség. Békés megyében az öntözési kultúra egyéb viszonyok folytán lehető fejlesztését most már a Keleti Főcsatorna bekapcsolásával és a holtágak víztárolásával elláthatjuk vízzel, nem kell tehát szorgalmaznunk sem a második, sem a harmadik ötéves tervben, hogy az öntözéshez szükséges víz tárolása érdekében épüljön tároló, annál inkább a belvizek összegyűjtésére, mert azok levezetése ezekben az években még nem gyorsul meg annyira, hogy tárolók nélkül meg lenne oldható a belvízveszély csökkentése. Végül a duzzasztók kérdését vetette fel Nagy Károly képviselőtársam, éspedig abban a formában, hogy a Békés község melletti duzzasztó építéséről intézett kérdést, hogy mit szándékszunk e tekintetben tenni. Az illetékes vízügyi szervek, a helyi vízügyi vezetők, de a helyi tanácsi vezetők véleménye szerint is, a körösladányi duzzasztót kell a sürgősebbnek ítélni, nempedig a békésit, amelyet Nagy Károly elvtárs felvetett. Azért tudniillik, mert ez függ öszsze a Keleti Főcsatornával, és ez az a duzzasztó, ahol a Keleti Főcsatornából átfolyó Tiszavízzel helyesen lehet gazdálkodni, a szükséges mennyiségben összegyűjteni és a veszélyes, vízszűkös nyári öntözési időszakokban az öntözővíz menynyiségét biztosítani. Ezért tehát úgy ítéljük, és bár ez még nincs jóváhagyva, de az összes tervekben így szerepel, hogy előbb a körösladányi duzzasztó megépítésére van szükség. Erre a második ötéves tervben nincs lehetőség, de ez nem is jár nagyobb veszéllyel, mert a Keleti Főcsatorna közvetlenül is el tudja látni a vízszükségletet, a harmadik ötéves tervben viszont ennek megépítése szükséges. A békési megépítése, amelyet Nagy elvtárs felvetett, szintén nem céltalan, ez azonban ráér későbbi időszakban is, erre a harmadik ötéves terv utáni időszakban kerülhet sor, mert a többiek fontosságban, sürgősségben megelőzik. Végül és összefoglalva a Nagy Károly elvtárs által felvetett kérdéseket, csak arra szeretnék röviden utalni, hogy vízgazdálkodásunkban olyan jellegű hibák, nehézségek, amelyek mulasztások, vagy helytelen intézkedések következményei, valóban vannak, de bizonyosan Nagy Károly elvtárs is tapasztalta, hogy az elmúlt években lassan kibontakozott vízgazdálkodásunkban egy határozott fordulat, amely a vízkárok elhárítása, a belvizek elvezetése tekintetében máris bizonyos eredményeket szült. Mindenesetre a második ötéves tervben ez az irány határozottan ki van tűzve és úgy gondolom Nagy Károly elvtárs is egyetért a második ötéves tervben kitűzött vízgazdálkodási irányelvekkel Ezek keretében a mondott mértékben és olyan időben, ahogyan kérdésenként elmondottam, a tervet Bekes megyére nézve meg fogjuk valósítani, ha pedig a társadalmi munkát és a helyi szervek tevékenységét jól sikerül megszervezni, akkor meg messzemenően túl is tudjuk teljesíteni. Kérem a válasz tudomásul vételét. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Nagy Károly képviselőtársunkat, tudomásul veszi-e a választ? NAGY KÁROLY: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette; az országgyűlés is tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy több irányból olyan panasz érkezett az elnökséghez, hogy mivel az országgyűlés tanácsterme-