Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1599 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1604 nek akusztikája nem tökéletes, nehezen lehet hallani a felszólalásokat. Ez a panasz különösképpen a nagy érdeklődést mutató karzaton jelentkezik. Azt gondolom, hogy az országgyűlés egységesen nagyra értékeli azt az érdeklődést, amely tanácskozásával kapcsolatban megnyilvánul, ezért egyetértünk abban, hogy az elnökség tegyen olyan műszaki intézkedést, hogy a legközelebbi ülésszakunkon az érdeklődést teljesen ki tudjuk elégíteni és mindenütt jól lehessen hallani a beszédeket. (Taps. VAS ZOLTÁN: Addig is beszéljenek hangosabban!) Addig is, míg ezt meg tudjuk valósítani, nagyon kérem a felszólaló képviselőtársaimat, szíveskedjenek hangosabban beszélni. Én most próbálok hangosan beszélni, nem tudom, hallják-e? (Derültség.) Következik Nagy Károly képviselőtársunk második interpellációja — a pénzügyminiszter- hez — a Békés megyei vízkárt szenvedők adómérséklése ügyében. Nagy Károly képviselőtársunké a szó. NAGY KAROLY: Tisztelt Országgyűlés! Békés megyében a felhőszakadások folytán súlyos vízkárok vannak, különösen a békési, szeghalmi, gyulai és gyomai járások alacsonyabban fekvő községeinél, mint Füzesgyarmat. Bucsa, Kertészsziget, Endrőd, Doboz, Bélmegyer, Tarhos és Dévaványa községekben, de a mezőkovácsházi és az orosházi járások kivételével — ahol a legkevesebb a vízkár —, a megye többi járásában is számottevő vízkárok vannak. A megyei, járási tanácsok a vízkárok helyszínen történő megállapítására több mint 30* szakbizottságot állítottak össze. Ezek megállapítása szerint a július 4-i állapotoknak megfelelően a megyében, különösen a felsorolt községekben 22 322 dolgozó parasztnál és 35 termelőszövetkezetnél a kenyérgabonából és egyéb kalászosokból mintegy 43 583 katasztrális hold különböző mennyiségű vízkár van. A kapásnövényeknél becslésük szerint több mint 60 000 katasztrális hold vízkár van. A súlyosabb vízkárt szenvedett termelőszövetkezetek terméskiesése mintegy 9—10 millió forint. A bélmegyeri „Rákóczi" mezőgazdasági termelőszövetkezetnél például 556 706 forint, a mezőberényi „Vörös Csillag" termelőszövetkezetnél 35 800 forint, a dévaváriyai „Gábor Áron" termelőszövetkezetnél 624 260 forint kiesés, illetve vízkár van. A vízkárok rossz hatása különösen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknál súlyos. A termelőszövetkezetek közös területein — ha komoly vízkárt szenvedtek is — a kárt könynyebben viselik el, mert az az ő közös területükön, ha csökken is a bevételük, másként oszlik meg. Az egyénileg gazdálkodó parasztok most a vízkár esetében is láthatják, mennyivel hátrányosabb az ő gazdálkodásuk, hogy az elemi csapásokat mennyivel könnyebben viselhetnék el, ha termelőszövetkezetbe léptek volna, vagy új termelőszövetkezetet alakítanának. A fenti indokok alapján kérdezem a pénzügyminisztertől, hogy a Békés megyében vízkárt szenvedett dolgozó parasztok és termelőszövetORSZAGGYOLÊSI ÉRTESÍTŐ kezetek segítésére milyen arányú adómérséklés! kíván nyújtani? (Taps.) ELNÖK:' Az interpellációra a pénzügymi* niszter válaszol. OLT KÁROLY pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Azok a károk, amelyek Békés megye gazdálkodóit, a termelőszövetkezeti parasztságot és az egyéni gazdálkodókat egyaránt sújtották, ismeretesek. Ezekről a károkról az előző interpellációban a vízkárok nagyságára vonatkozólag most tájékoztatást is kapott az országgyűlés. A kárbecslő bizottságok — mihelyt ez lehetővé vált, a víz letakarodása után — az egész megyében megkezdték munkájukat. Azok az adatok, amelyeket Nagy Károly képviselőtársunk itt elmondott, a valóságnak megfelelnél!» de hozzá kell tennem azt is, hogy nemcsak Békés megyében keletkeztek károk, hanem hasonló károk keletkeztek Csongrád megye területén is. Ugyanabban az időszakban felhőszakadás sújtotta ezt a területet is, de az ország más részén, Borsod megyében is jelentkeztek súlyos károk a felhőszakadások következtében. Ezeken a területeken a kárbecslő bizottságok munkája alapján a tanácsok pénzügyi osztályai mindenütt elvégezték a kár arányának megfelelő adómérséklést, s ez a munka befejezés előtt áll. Közölhetem azt, hogy Békés megye területén az adómérséklési munka augusztus 10ével befejeződik, s a kárt szenvedett.gazdáknál így mintegy 10 millió forint adómérséklést hajtunk végre. Ezzel kapcsolatban szeretném azonban felhívni az interpelláció alapján a tisztelt Országgyűlés figyelmét és az ország mezőgazdasági lakosságának a figyelmét arra is, hogy a károk elbírálásánál az egyéni gazdálkodók kárait éppen olyan mértékkel bíráljuk el, mint a termelőszövetkezetbe lépett parasztság kárát. Éppen ezért hangsúlyozni kívánom azt, hogy a kárbecslő eljárások alapján megállapított károknál — a károk mértéke szerint — az adómérséklés országszerte — amennyiben ilyen károk fellépnek — a tanácsok pénzügyi osztályai által gyorsan, s azt hiszem, a lakosság megnyugvására mindenütt megtörténnek. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Taps.) ' ELNÖK: Kérdem Nagy Károly képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? NAGY KÁROLY: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette; az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Rigó János képviselőtársunk interpellációja — a közlekedés- és postaügyi miniszterhez — a dunapataj—bajai vasútvonal építése tárgyában. Rigó János képviselőtársunké a szó. RIGÓ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Dunapataj—Kalocsa—Baja vasúthálózatának építése 1952-ben kezdődött, mely járásunk lakosságának egyetértésével, rokonszenvével találkozott, annál is inkább, mivel több évtizedes vágyának megvalósulását látta ebben az építkezésben. A dolgozók örömmel és büszkeséggel be119