Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1595 Az országgyűlés 32. ülése 1956 vízügyi szervek és az egyéb érintett szervek képviselve vannak. Ez kétségtelenül segített és az országban több helyen ezek igen jól működnek, lényegében meg tudják oldani az összehangolás nem könnyű munkáját. Ha tehát Békés megyében most a nyári záporok után, vagy nagy csapadékmennyiség lehullása után nem ment rendben a vizek elvezetése, abban szerepe lehet annak is, hogy ez az összehangolás nem működött jól. Ezzel a területi bizottsággal lehetőség van arra, hogy még ilyen bonyolult földrajzi viszonyok között is jó együttműködést lehessen teremteni. Itt tehát alapjában véve nem ez a szervezeti hiba, hanem maga a területi bizottság működése — beleértve a végrehajtó bizottságot és a gyulai vízügyi igazgatóságot is —, nem tudta a helyes együttműködést megvalósítani. De teljesen tisztában vagyunk azzal is, hogy maga a területi bizottság és ez az összehangoló szerep nem tud minden kérdést megoldani és lehet helyesebb igazgatási szervezetet is kialakítani. Ez kerül most sorra a területrendezés kapcsán. A területrendezéssel kapcsolatban az előkészítő munka során most folyik a vízügyi szervekkel és a megyei végrehajtó bizottságokkal ezeknek a területi problémáknak a tisztázása. A leghelyesebb megoldás keresése éppen ezekben a hetekben folyik. Az én véleményem az, hogy a négy vízügyi igazgatósághoz való tartozáson lényegesen lehet javítani, de teljesen megszüntetni nem lehet a vízfolyások természeténél fogva. A javítás azonban olyan mértékű lehet, hogy ha ezt kiegészítjük a területi bizottság működésének mind több és több tapasztalatával, akkor teljesen megnyugtatóan lehet a vízgazdálkodás szervezetét, igazgatásának az egységét a megyében biztosítani. Ehhez a szükséges jogszabályok és minisztertanácsi határozatok részben megvannak, részben majd kiegészülnek a területrendezéssel kapcsolatos elhatározással, amit az országgyűlés fog meghozni. Mindezek alapján már a helyi szervek operatív jó munkáján múlik, hogy olyan viszonyok ne következzenek be, amilyenekről Nagy Károly képviselőtársam beszélt. A következő kérdés a belvízlevezető csatornák elhanyagoltsága és a lefolyás lassúsága. Ennek okait ismertette Nagy Károly képviselőtársam, én még csak azt teszem hozzá, hogy az öntözés fejlesztése mellett a korábbi években a belvízlevezetés vízgazdálkodásunkban kétségkívül valamelyest háttérbe szorult. És még elkövettünk olyan hibát is, hogy belvízlevezető csatornákra építettünk rizstelepeket, abból kiindulva, hogy a rizstermelés évről évre kedvezően alakult, szép eredményt értünk el és természetesen — helyesen — a rizsterület növelését szorgalmaztuk. Ez a növelés azonban néhány helyen meggondolatlanul belvízlevezető csatornákra való telepítés útján is történt, ami egyik előidézője olyan bajoknak, amilyeneket képviselőtársam elmondott. Ezen azonban már túl vagyunk és ezeknek a részben mulasztásoknak, részben helytelen irányú vízgazdálkodási intézési augusztus 3-án, pénteken. 1596 kedéseknek a helyesbítése, kijavítása már néhány éve folyik. Mindenekelőtt a szivattyú-kapacitást emeltük igen nagy mértékben a megyében. Például ma az ország 332 köbméter másodpercenkénti szivattyúkapacitásából 65 köbméter esik a megyére s éppen azért, mert Békés megyében különösen nehezen működnek a levezetőcsatornák, lassú esésük és elhanyagoltságuk miatt, tehát ez a nagyarányú szivattyúkapacitás segíteni tud azon, hogy a levezetés mégis tűrhető időben megtörténjék. Egyébként a tapasztalat az, hogy az idei belvíz időszakában is viszonylag rövid idő alatt sikerült a vizet elvezetni. Ugyancsak tavaly a minisztertanács olyan határozatot hozott, hogy a belvízcsatornákra rizstelepet építeni nem lehet. Nem rövid idő alatt tudjuk végigvezetni azt, hogy minden ilyen rizstelepet lekapcsoljunk a belvízcsatornákról, de ez megkezdődött. Tavaly ilyen értelemben határozott a minisztertanács s néhány év alatt a második ötéves terv időszakában nagy részében mentesíteni tudjuk ezeket a belvízcsatornákat a rizsöntözéstől. A második ötéves tervben és vízgazdálkodásunk távlati tervében természetesen azt jóval meghaladó további intézkedések is vannak. Mindenekelőtt el kell mondanom a tisztelt Országgyűlés tájékoztatására, hogy a minisztertanács ez év tavaszán határozatot hozott, hogy távlati vízgazdálkodási tervet kell készíteni, mégpedig 15 éves időszakra, amelynek első öt éve a második ötéves terv időszaka. Ez a munka folyik, az év végéig kell készen lenni, szinte már az összes részletmunkák elkészültek, az év végéig meg fog történni ezek összeegyeztetése, a műszaki tervek felülvizsgálata és végül az öszszesített tervnek az elbírálása és jóváhagyása. Ez ez év végéig kitűzött program. A második ötéves terven belüli öt év időszakára azonban az irányelvek alapján máris igen messzemenő belvízelnarítási, levezetési intézkedések vannak. A legfőbb az, hogy lényegesen több anyagi eszközt fogunk és akarunk fordítani Békés megyében is a belvízlevezetésre. Míg az első ötéves terv időszakában összesen 25 millió forint állami eszközt fordítottunk belvízlevezetésre, és a belvízvédekezés fejlesztésére, addig ez az összeg a második ötéves tervben kereken 50 millió forintot tesz ki, amelynek keretében megfelelő arányban épülnek csatornák és szivattyúművek. De hozzá kell tennem ehhez valamit. Ez az ötvenmillió forint is, amely tehát pontosan a kétszerese az első ötéves tervben erre a célra fordított összegnek, Békés megye vonatkozásában kétségtelenül kevés. Nem elegendő ahhoz, hogy mindazokat a kérdéseket megoldjuk, amelyeket Nagy Károly képviselőtársam felvetett. Nem kell azonban belenyugodnunk abba, hogy nem tudjuk ezt a munkát fokozni azokon az állami eszközökön túl is, amelyek az első ötéves tervhez képest a második ötéves tervben kétszeresen vannak előirányozva. Igen sokat lehet tenni e téren a társadalmi erő, az érdekelt termelők munkájának bekapcsolásával. E tekintetben szép kezdeményezések vannak többhelyütt