Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1595 Az országgyűlés 32. ülése 1956 vízügyi szervek és az egyéb érintett szervek képviselve vannak. Ez kétségtelenül segített és az országban több helyen ezek igen jól működ­nek, lényegében meg tudják oldani az összehan­golás nem könnyű munkáját. Ha tehát Békés megyében most a nyári zá­porok után, vagy nagy csapadékmennyiség le­hullása után nem ment rendben a vizek elveze­tése, abban szerepe lehet annak is, hogy ez az összehangolás nem működött jól. Ezzel a terü­leti bizottsággal lehetőség van arra, hogy még ilyen bonyolult földrajzi viszonyok között is jó együttműködést lehessen teremteni. Itt tehát alapjában véve nem ez a szervezeti hiba, hanem maga a területi bizottság működése — beleértve a végrehajtó bizottságot és a gyulai vízügyi igaz­gatóságot is —, nem tudta a helyes együttműkö­dést megvalósítani. De teljesen tisztában vagyunk azzal is, hogy maga a területi bizottság és ez az összehangoló szerep nem tud minden kérdést megoldani és lehet helyesebb igazgatási szervezetet is kiala­kítani. Ez kerül most sorra a területrendezés kapcsán. A területrendezéssel kapcsolatban az elő­készítő munka során most folyik a vízügyi szer­vekkel és a megyei végrehajtó bizottságokkal ezeknek a területi problémáknak a tisztázása. A leghelyesebb megoldás keresése éppen ezekben a hetekben folyik. Az én véleményem az, hogy a négy vízügyi igazgatósághoz való tartozáson lényegesen lehet javítani, de teljesen megszün­tetni nem lehet a vízfolyások természeténél fogva. A javítás azonban olyan mértékű lehet, hogy ha ezt kiegészítjük a területi bizottság mű­ködésének mind több és több tapasztalatával, akkor teljesen megnyugtatóan lehet a vízgazdál­kodás szervezetét, igazgatásának az egységét a megyében biztosítani. Ehhez a szükséges jogszabályok és minisz­tertanácsi határozatok részben megvannak, rész­ben majd kiegészülnek a területrendezéssel kap­csolatos elhatározással, amit az országgyűlés fog meghozni. Mindezek alapján már a helyi szer­vek operatív jó munkáján múlik, hogy olyan viszonyok ne következzenek be, amilyenekről Nagy Károly képviselőtársam beszélt. A következő kérdés a belvízlevezető csator­nák elhanyagoltsága és a lefolyás lassúsága. En­nek okait ismertette Nagy Károly képviselőtár­sam, én még csak azt teszem hozzá, hogy az ön­tözés fejlesztése mellett a korábbi években a belvízlevezetés vízgazdálkodásunkban kétség­kívül valamelyest háttérbe szorult. És még el­követtünk olyan hibát is, hogy belvízlevezető csatornákra építettünk rizstelepeket, abból ki­indulva, hogy a rizstermelés évről évre kedve­zően alakult, szép eredményt értünk el és ter­mészetesen — helyesen — a rizsterület növelé­sét szorgalmaztuk. Ez a növelés azonban néhány helyen meggondolatlanul belvízlevezető csator­nákra való telepítés útján is történt, ami egyik előidézője olyan bajoknak, amilyeneket kép­viselőtársam elmondott. Ezen azonban már túl vagyunk és ezeknek a részben mulasztásoknak, részben helytelen irányú vízgazdálkodási intéz­ési augusztus 3-án, pénteken. 1596 kedéseknek a helyesbítése, kijavítása már né­hány éve folyik. Mindenekelőtt a szivattyú-kapacitást emel­tük igen nagy mértékben a megyében. Például ma az ország 332 köbméter másodpercenkénti szivattyúkapacitásából 65 köbméter esik a me­gyére s éppen azért, mert Békés megyében kü­lönösen nehezen működnek a levezetőcsatornák, lassú esésük és elhanyagoltságuk miatt, tehát ez a nagyarányú szivattyúkapacitás segíteni tud azon, hogy a levezetés mégis tűrhető időben megtörténjék. Egyébként a tapasztalat az, hogy az idei belvíz időszakában is viszonylag rövid idő alatt sikerült a vizet elvezetni. Ugyancsak tavaly a minisztertanács olyan határozatot hozott, hogy a belvízcsatornákra rizstelepet építeni nem lehet. Nem rövid idő alatt tudjuk végigvezetni azt, hogy minden ilyen rizstelepet lekapcsoljunk a belvízcsatornákról, de ez megkezdődött. Tavaly ilyen értelemben határozott a minisztertanács s néhány év alatt a második ötéves terv időszakában nagy részé­ben mentesíteni tudjuk ezeket a belvízcsatorná­kat a rizsöntözéstől. A második ötéves tervben és vízgazdálkodá­sunk távlati tervében természetesen azt jóval meghaladó további intézkedések is vannak. Min­denekelőtt el kell mondanom a tisztelt Ország­gyűlés tájékoztatására, hogy a minisztertanács ez év tavaszán határozatot hozott, hogy távlati vízgazdálkodási tervet kell készíteni, mégpedig 15 éves időszakra, amelynek első öt éve a má­sodik ötéves terv időszaka. Ez a munka fo­lyik, az év végéig kell készen lenni, szinte már az összes részletmunkák elkészültek, az év vé­géig meg fog történni ezek összeegyeztetése, a műszaki tervek felülvizsgálata és végül az ösz­szesített tervnek az elbírálása és jóváhagyása. Ez ez év végéig kitűzött program. A második ötéves terven belüli öt év idő­szakára azonban az irányelvek alapján máris igen messzemenő belvízelnarítási, levezetési in­tézkedések vannak. A legfőbb az, hogy lényege­sen több anyagi eszközt fogunk és akarunk for­dítani Békés megyében is a belvízlevezetésre. Míg az első ötéves terv időszakában összesen 25 millió forint állami eszközt fordítottunk belvíz­levezetésre, és a belvízvédekezés fejlesztésére, addig ez az összeg a második ötéves tervben ke­reken 50 millió forintot tesz ki, amelynek kere­tében megfelelő arányban épülnek csatornák és szivattyúművek. De hozzá kell tennem ehhez valamit. Ez az ötvenmillió forint is, amely tehát pontosan a kétszerese az első ötéves tervben erre a célra fordított összegnek, Békés megye vonatkozásá­ban kétségtelenül kevés. Nem elegendő ahhoz, hogy mindazokat a kérdéseket megoldjuk, ame­lyeket Nagy Károly képviselőtársam felvetett. Nem kell azonban belenyugodnunk abba, hogy nem tudjuk ezt a munkát fokozni azokon az ál­lami eszközökön túl is, amelyek az első ötéves tervhez képest a második ötéves tervben kétsze­resen vannak előirányozva. Igen sokat lehet tenni e téren a társadalmi erő, az érdekelt ter­melők munkájának bekapcsolásával. E tekintet­ben szép kezdeményezések vannak többhelyütt

Next

/
Oldalképek
Tartalom