Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-32
1593 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1594 Következik Nagy Károly képviselőtársunk interpellációja — a minisztertanácshoz — a Békés megyei vízügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében. Nagy Károly képviselőtársunké a szó. NAGY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a minisztertanácstól: Van-e tudomása arról, hogy Békés megyében, a megye te^ rületén négy vízügyi igazgatóság működik: a debreceni, szolnoki, szegedi és a gyulai vízügyi igazgatóságok? Kérdezem, nem lehetne-e az egész megye területét egy megyei vízügyi hatóság kezelésébe adni? A jelenlegi állapotok szerint még a más megye területén működő vízügyi igazgatóságoknak — ha azoknak Békés megyében működik is a kirendeltségük, szakaszmérnökségük, a mozgósítása nehézkes és hosszadalmas. A június hónapban bekövetkezett felhőszakadások folytán egyik napról a másikra százezer holdak kerültek víz alá a megyében, azonban a mentesítési munkák beindítása a megyei, járási és községi tanácsok minden igyekezete mellett késett. Képzelje el a minisztertanács, hogyan lehetett mozgósítani a szeghalmi járási tanácsnak a debreceni, a gyomai járási- tanácsnak a szolnoki, a mezőkovácsházi járási tanácsnak a szegedi vízügyi igazgatóságot! A szakaszmérnökségek, a kirendeltségek nem a vizek azonnali levezetését, hanem igazgatóságuk rendelkezését várták, a tanácsokat pedig ostrom alatt tartották a vízzel küszködő lakosok, akik minél hamarabb meg akartak szabadulni a vizektől. És mivel nem volt egységes intézkedés a szivattyúk beindítására, nem voltak a vízügyi hatóságok felkészülve, egymásra eresztették a vizet, mert a csatornák tele voltak, és az alacsonyabb földeket elöntötték. Kérdezem, hogy a belső vízkárok elkerülése végett milyen intézkedéseket kíván tenni a minisztertanács? Második kérdésem a minisztertanácshoz, hogy milyen intézkedést kíván tenni a Békés megyei csatornahálózat rendbehozatalára, bővítésére? Mert úgy a belvizektől való mentesítés, mint az öntözéses gazdálkodás szempontjából szükségessé vált pótolni, amit elhanyagoltunk. Továbbá a második ötéves tervben a mezőgazdasági tervfeladatok teljesítésének előfeltételeit biztosítani kell. Azt hiszem, műszakilag helyes volna felülvizsgálni csatornahálózatunkat, mert azt a felszabadulás előtti nagybirtokosok érdekében építették meg. Nincs meg a megfelelő gravitációs esése a csatornának; hiába van a megye területén 49 szivattyútelep, amelyek képesek volnának a belvizeket napok alatt a folyóba átemelni. Azonban a csatornák lassan szállítják a vizet, mint például a júniusi felhőszakadások idején a kernyei szivattyú nyolc nap alatt át tudta volna emelni a területén felgyülemlett vízmennyiséget, azonban a csatorna harminc nap alatt volt csak képes levezetni a vizet a szivattyúhoz. De a belvízmentesítés akadálya az is, hogy a mellékcsatornák nagy része megsemmisült. A felszabaduláskor felosztott földterületeken igen sok mellékcsatornát behánytak és beszántottak; de igen számottevő területek, amelyek a felszabadulás előtt is kisemberek birtokában voltak, nem lettek csatornázva. Vésztő községben fogadónapom alkalmával több küldöttség keresett fel, hogy földjeik csatornázását segítsem elő. Elj mondották, hogy olyan eset is van, hogy a felszabadulás előtt a csatorna egy része megépült, de a magasabban fekvő földek tulajdonosai nem engedték földjükön a csatorna továbbépítését, : és így nincs csatlakozása a főcsatornával, és így j a csatorna nem ér semmit. A csatornahálózat rendbehozatala és bővítése mellett szükséges volna a megyében kéthárom víztároló építése és Békés községnél, a Kettős-Körösön a békésszentandrásihoz hasonló duzzasztó építése. így a víztárolók és duzzasztók lehetővé tennék az öntözéses gazdálkodás további bővítését. A Békés megye területén levő vízügyi igazgatóságok elkészítették ötéves tervüket, azonban azok jóváhagyása még nem történt meg. Általában a tervek műszaki felülvizsgálata volna helyes, illetve a megye csatornahálózatának műszaki felülvizsgálata és a szükséges beruházások biztosítása. Az elmondottak alapján kérdezem: milyen intézkedést kíván tenni a minisztertanács, hogy Békés megyében a belvízveszély megszűnjék és az öntözéses gazdálkodás bővítéséhez az eddiginél több víz álljon rendelkezésére? (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra a minisztertanács nevében Erdei Ferenc, a minisztertanács elnökhelyettese válaszol. ERDEI FERENC, a minisztertanács elnökhelyettese: Tisztelt Országgyűlés! Nagy Károly képviselőtársunk igen komoly és nagy figyelmet érdemlő kérdéseket vetett fel. Ezek közül mindjárt az első kérdés, amit felvetett, a vízügyi igazgatás szervezete a megyében, nem könnyű; ennek a megoldása nem könnyű és igaza van Nagy Károly képviselőtársamnak, hogy jelenleg a helyzet nem megnyugtató. Négy vízügyi igazgatósághoz tartozik a megye területe. Ez azonban nem valami bürokratikus értelmetlenség, vagy mulasztás eredménye, ez földrajzi tényezők következménye: tudniillik, a megye területén a vízfolyások, a vízgyűjtők, a vízválasztók úgy helyezkednek el, hogy a megye egyes területei a zömében szomszéd megyékbe tartozó vízrendszereknek egyegy nyúlványa, kiegészítése, tehát világos, hogy ilyen esetben helyes, ha a műszaki munkálatokért az a vízügyi szerv a felelős, amely az egész vízrendszer nagyobb részének a gazdája. Ez olyan objektív tényező, amin nem lehet egyszerű igazgatási, adminisztratív módon segíteni. De ezzel nem állítom azt, hogy a mai helyzeten nem lehet javítani. Részben történt ilyen igazgatási, szervezési intézkedés, részint folyamatban van. Éppen az ilyen helyzetek megoldására már 1955 februárjában határozatot hozott a minisztertanács és rendeletet adott ki a vízügyi szervezet összehangolásáról és egyéb igazgatási szervekkel való együttműködéséről. És akkor szerveztük meg a területi bizottságokat a megyében, amelyekben a megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről az elnök vezetésével a
