Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1555 Az országgyűlés 31. ülése 1956. menynek eleget tenni, ha nincs miről beszélni. Reméljük, hogy az országgyűlés munkájának felélénkülése elősegíti majd a képviselőknek az országgyűlésen kívül végzett munkáját is. Segíteni fog ezen a munkán az is, hogy kidolgozásra kerül az országgyűlési választásokra vonatkozó törvénytervezet, amely előreláthatólag a tanácstagi választásokhoz hasonlóan a területi elvet fogja megvalósítani, és amelyben meszszemenően figyelembe fogjuk venni, hogy részletes kidolgozást nyerjenek a választók visszahívási jogának érvényesítéséhez szükséges biztosítékok. N. Segíteni fogja a munkát az is, hogy az országgyűlés felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, nyújtson segítséget a képviselői beszámolók megszervezéséhez. Elsősorban azonban a képviselők munkájától és ügybuzgalmától függ, hogy milyen kapcsolatok épülnek ki a dolgozókkal. Helyes, ha az országgyűlési képviselők munkájuk során foglalkoznak a választókerületekben tevékenykedő tanácsok fejlődésével is. A képviselőknek nemcsak joguk van megjelenni a tanácsok ülésein, hanem kötelességük is azoknak eredményes munkáját támogatni. Célszerű, ha a képviselők a tanácstagokkal jó munkakapcsolatot építenek ki, másrészt az egyes képviselők összehangolják tevékenységüket. A megyei képviselői csoportok megalakítása a többi népi demokráciában kialakult módszerekből leszűrhető tanulságok felhasználásávaligen alkalmas lesz, hogy élénkítse, eredményesebbé tegye a küldötteknek az országgyűlésen kívül végzett munkáját. Kérjük ehhez a pártszervek, a különböző tömegszervezetek és a Hazafias Népfront helyi bizottságainak a segítségét is. Az országgyűlésen kívül végzett munkát nem lehet merev keretek közzé szorítani. Helyileg különböző formái alakulhatnak ki és a helyes módszereknek, a tapasztalatoknak a felhasználása ezen a téren nagy jelentőségű. Ez elsősorban nem szervezeti, hanem politikai feladat, de természetesen politikai feladatot sem lehet ellátni ^cellő szervezettség és a dologi felételek biztosítása nélkül. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési ' munka élénkítésével, rendszeresebbé tételével együtt jár az, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsától a jövőben sok feladat az országgyűlés elé kerül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Elnöki Tanács munkájának jelentősége csökken. Sőt, emelkedik. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel jobban ki fogja domborítani az Elnöki Tanács munkájának fontosságát és felelősségteljes voltát az, hogy a jövőben megvitatjuk az Elnöki Tanács beszámolóit, s fontos állásfoglalások, határozatok születnek majd a beszámolókkal kapcsolatban. Az Elnöki Tanácsnak azonban nemcsak az a feladata, hogy az országgyűlés két ülésszaka között felmerülő feladatokat ellássa, hanem az is, hogy a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti -tevékenységével kapcsolatban elvi, irányító munKát végezzen, a két ülés között segítse az állami munka megjavítását, segítse az országgyűlés álévi augusztus 2-án, csütörtökön. 155Ô landó bizottságainak munkáját, megtárgyalja az állandó bizottságok által felvetett kérdéseket. Az új ügyrend tervezete az országgyűlés elnökének feladatait is pontosabban körvonalazza» Fontos annak megoldása, hogy az elnök kellő támogatást nyújthasson a különböző bizottságok munkájának összehangolásához, továbbá egyes képviselők munkájához. Az országgyűlés munkája nagy jelentőségű helyet foglal el az ország demokratikus köz| életében. Nemcsak a küldöttek belső ügye, nemcsak egy szűk uralkodó réteget érint, mint a burzsoá államokban, hanem — mivel hazánkban a dolgozó nép tartja kezében az államhatalmat — az egész ország lakosságát érdekli. Ezért szokatlan, de teljes mértékben demokratikus az a javaslat, hogy az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájára hozott határozatot és az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni. Ez az intézkedés is a demokratikus fejlődés irányában viszi előre állami életünket. Az országgyűlés munkájának megjavítására ennek a határozatnak az előterjesztése az első nagy lépés. A határozatban leszögezett gondolatok csak helyes elvek, amelyek a gyakorlati életben annyit érnek majd, amennyit meg tudunk belőlük valósítani és amennyit működésünk jobbá tételére fel tudunk belőlük használni. A határozati javaslat és az új ügyrend elfogadásával a feladatot még nem oldottuk meg, csak alapot teremtettünk a feladatok helyes megoldásához, tehát ezzel a kérdéssel a továbbiakban alaposan és rendszeresen kell foglalkozni. Elsősorban a képviselőktől, az állandó bizottságoktól, az országgyűlésen belül és a választók körében végzett jó munkától függ, hogy az alapelvekből mennyi válik valóra. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jogi bizottság által előterjesztett javaslatokat tegye vita tárgyává, és annak alapján a javaslatokat emelje határozattá. A határozati javaslat és az ügyrend tervezetének kinyomtatása és szétküldése után több helyről stiláris módosításokra érkeztek javaslatok. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a jogi bizottságot hatalmazza fel a stiláris módosítások elvégzésére. A jogi bizottság nevében végezetül annak a meggyőződésnek adok kifejezést, hogy a határozat meghozatalával és az új ügyrend megalkotásával további lépést teszünk állami életünk demokratizmusának fejlesztése terén. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A javaslatok felett a vitát megnyitom. Apró Antal képviselőtársunk, a minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. APRÖ ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Elvtársak! Ügy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy hazánkban a politikai kérdések, a közügyek, így az országgyűlés tanácskozásai iránt is az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés. Az a széleskörű politikai és társadalmi jelenség, hogy a dolgozó tömegek a párt helyes politikája nyomán fokozottabban érdeklődnek az ország gazdasági, politikai kérdései, a nemzetközi kérdések iránt, azt bizonyítja, hogy a mi