Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1557 Az országgyűlés 31. ülése 1956. népi demokratikus rendszerünkben, ahol a ha­talom a dolgozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály kezében van, ahol minden a dolgozó nép életkörülményeinek szebbé, jobbá tétele ér­dekében történik, megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy széles körben kibontakozzon a szo­cialista demokrácia. A párt vezetésével állan­dóan nő a dolgozó tömegek szerepe, részvétele a hatalom gyakorlásában. Pártunk, mint a dolgozó nép hivatott veze­tője, bízva a magyar nép teremtő erejében, szor­galmában, hazaszeretetében, célul tűzte ki az or­szágban, egész közéletünkben a demokrácia fo­kozottabb kifejlesztését. A dolgozó tömegekre támaszkodva meg kell javítani az államhatalmi szervek munkáját a községi tanácsoktól az országgyűlésig, az állam­igazgatási szervek munkáját a községi végre­hajtó bizottságoktól a minisztertanácsig, mert csak így, a dolgozó tömegekre támaszkodva tud­juk eredményesen megoldani a szocialista épí­tésünkben előttünk álló feladatokat. Két hete jelent meg a párt Központi Vezető­ségének nagy jelentőségű határozata „Pártegy­séggel a szocialista demokráciáért" címmel. Azt hiszem, egyetért velem az országgyűlés minden tagja, párttagok és pártonkívüliek egyaránt, hogy csak örömmel és lelkesedéssel lehet üdvözölni a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek bátorhangú, előremutató határozatát, amely jelentős mértékben megváltoztatta az ország po­litikai hangulatát azzal, hogy világos perspektí­vát adott a magyar dolgozó népnek. Irányt mu­tatott a párt arra, hogy milyen úton és milyen eszközökkel oldjuk meg a szocializmus építésé­ben előttünk álló feladatokat, hogy hogyan javít­suk ki a gazdasági, politikai életünkben elköve­tett hibákat; hogyan fejlesszük tovább nép­gazdaságunkat, hogyan vonjuk be az építőmun­kába, nagy nemzeti céljaink megvalósításáért, a szocialista Magyarország felépítéséért folyó küzdelembe minden haladó erőt, amely egyetért velünk olyan alapvető kérdésekben, mint a béke megvédése, a népjólét emelése, egész államrend­szerünk fokozott demokratizálása. E helyes párthatározat — amelynek minden sorát a nemzeti egység erősítése, az ország, a dol­gozó nép iránti felelősség érzése hatja át — nagy visszhangra talált a munkások, dolgozó parasz­tok, néphez hű értelmiségiek körében egyaránt. Mutatják ezt nemcsak azok a nagyszerű állás­foglalások a párt politikája mellett, amelyek nap mint nap a sajtóban megjelennek, hanem mutat­ják a dolgozó nép helyeslő állásfoglalását azok a termelési sikerek is, amelyekről Hegedűs And­rás elvtárs a minisztertanács elnöke kormányunk munkájával kapcsolatban beszámolt. Még egy fontos kérdésre szeretném felhívni az országgyűlés figyelmét a júliusi határozattal kapcsolatban. Arra, hogy a párt igen nagy fon­tosságot tulajdonít annak, hogy állami életünk minden terüietén érvényt szerezzünk a szocia­lista törvényességnek, hogv mindenki tisztelet­ben tartsa az állampolgárok törvénybe iktatott jogait. A törvényesség megszilárdítása olyan ré­tegek felé is növeli befolyásunkat, akik eddig tar­tózkodtak a politikai állásfoglalástól, vagv eset­leg bizalmatlanok voltak, vagy nem értették meg évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1558 szocialista fejlődésünk problémáit, de akik látva most az építésben elért eredményeket, s azt, hogy kijavítjuk az elkövetett hibákat, közeled­nek felénk, örömmel kapcsolódnak be a politikai, társadalmi munkába, a közügyek intézésébe. A régi kizsákmányoló osztályok erejét meg­törtük. Az osztályellenség anyagi, politikai alapja a szocializmus építése során elért sikerek követ­keztében jelentősen szűkült. A párt, a kormány ugyanakkor, amikor szilárd elvi politikát folytat a kizsákmányolás teljes felszámolásáért, a szo­cializmus teljes győzelméért gazdasági életünk minden területén, amikor mindent megtesz, hogy a külső és belső osztályellenség támadásait visz­szaverje — az osztályharc kiéleződése nélkül akarja biztosítani békés fejlődésünket, építő munkánkat! De más kérdésre is rámutat a párthatáro­zat nyomán kialakult, bizakodó hangulat: arra. hogy a dolgozó tömegek nemcsak érdeklődést mutatnak a párt, az ország ügyei iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az ország­gyűléstől, hogy adjon a jövőben is rendszeres tá­jékoztatást az országot érintő politikai, gazdasági problémákról, mert meg akarják osztani a dol­gozók a párttal, a kormánnyal, az országgyűlés­sel a felelősséget, segíteni akarnak, hogy minél gyorsabban menjünk előre. Az ország sorsa, jövője, a szocializmus épí­téséért való felelősségérzet, ami megmutatkozik a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek között — azt bizonyítja, hogy ugyanakkor, ami­dkor áldozatkészen végzik munkájukat, féltik és védik minden megrázkódtatástól népi demokra­tikus rendszerünket, a dolgozó nép hatalmát. Az ország iránti felelősségérzetből kérik, hogy vonjuk be őket a közügyek intézésébe. Világos bizonyíték ez arra is, tisztelt Országgyűlés, hogy a magyar népi tömegeknek megnőtt a felelős­ségérzete a haza sorsa iránt, mert a népi demok­ratikus hatalmat magukénak, sajátjuknak tekin­tik. Nekünk a falvakban és a városokban nagyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak, akik ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szemben állnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy minél kevesebb hibá­val, minél eredményesebben folyjon a szocia­lizmus építése. A tömegek politikailag igénye­sebbek lettek, sokat fejlődtek, s most bontakozik ki a szocialista demokrácia erősödésével a párt 12 esztendős politikai felvilágosító, nevelő mun­kájának nagyszerű eredménye a munkásgyűlé­seken, a dolgozó parasztok gyűlésein, tanácsülé­seken, ahol élénk viták és eszmecserék folynak az ország sorsáról, jövőjéről, új feladatainkról. A párt Központi Vezetősége és a miniszter­tanács támogatja, elősegíti a vitát, az építő bírá­latot, mert meggyőződésünk, hogy az a szocia­lista demokrácia éltető eleme: építő szándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megterem­tése nélkül nem tudnánk olyan mértékben előre haladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dolgozó nép alapvető érdekei megköve­telik. A magyar demokrácia továbbfejlődését ter­mészetesen nagyban elősegítette, sőt meggyor­sította a Szovjetunió Kommunista Pártja

Next

/
Oldalképek
Tartalom