Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1539 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1540 A kérdést búcsúkihallgatásunk alkalmával Vorosilov elvtárs előtt is megemlítettem és tekintettel arra, hogy a mi perlit előfordulásunk nyilván távolról sem lehet elegendő oly hatalmas építkezések ellátásához, amilyenek a Szovjetuniónak akár a hozzánk közelebb eső részein is folynak, utaltam a szovjet-orosz perlit előfordulások földtani lehetőségeire is. Mint különösen aktuálisról és a hazai, valamint világviszonylatos tudományos vonatkozásaiban egyaránt fontosról kell megemlékeznünk a szovjet műszergyártás terén tapasztaltakról. Nemcsak a krasznodari, főleg Volt- és Ampermérő sorozatgyártására berendezett műszergyár és a televíziós készülékek moszkvai gyára tett ránk mély benyomást, hanem méginkább a tudományos munkában levő új műszerek — polarizációs mikroszkópok, kombinált kvarc- és üvegspektrográfok, spektrométerek, Alfa- és "Betasugárzásmérők és tömegspektrográfok — amelyeket a kijevi tudományos akadémia geokémiai és fizikai-kémiai intézetében, valamint különösen Moszkvában a Lomonoszov Egyetem földtani karának tanszékein láttunk, sőt utóbbi helyen néhány ilyen műszert magam is kipróbáltam. Tudvalevő, hogy egészen a legutóbbi évekig e téren a Hilger, a Zeiss és a Leitz gyártmányok világszerte verhetetlennek minősültek. Minthogy a műszergyártásnak ilyen fokra emelése elképzelésünk szerint hosszú időt igényel, nagy és kellemes meglepetés volt, amikor tapasztaltam, hogy az említett legújabb szovjet műszerek ezektől a nyugati, úgynevezett műszercsodáktól már semmiben sem maradnak el, legfeljebb — számunkra nagyon örvendetes módon — az ottani árakban. Szociális építésünk és országunk általános jóléte szempontjából nyilván nem közömbös, hogy e tudományos kutatásaink számára elsőrendűen fontos műszerek így nyilván mindinkább a legjobb minőségben hozzáférhetővé válnak. Tekintve, hogy a műszer a modern természettudomány keze, óriási jelentősége van ennek a legutóbb elért szovjet haladásnak a világ tudományossága, súlyponti helyzete szempontjából is. E vonatkozásban azonban vigyáznunk kell, hogy már most egyes üzemeink és pénzesebb ipari kutatóintézetünk túlzásokba ne essenek. Mert amikor az országunkban egyetlen ultravörös spektrométer sincs még, pedig számos korszerű kémiai vizsgálatnak ez ma nélkülözhetetlen eszköze, ugyanakkor más, nagyértékű új nyugati műszerek kellőleg ki nem használva, mondhatni hevernek egyes hazai laboratóriumokban. Azt sem jelentheti ez az új lehetőség, hogy most már egyszerűen kizárólagos műszerimportra rendezkedünk be, s induló műszergyártásunkat beszüntetjük. De itt inkább kevesebbet és jobbat! Hazai kutatóink egyes vonatkozásokban olyan eredményeket értek el. például a hozzám közelebb álló szakban, a differenciális termikus analízis terén, hogy azokból akár minőségi exportra is vállalkozhatnánk, de természetesen nem úgy, hogy óriási adminisztrációval gyárépítést kezdeményezünk, hanem a kívánalom szerinti kevesebb, de gondosan előállított és kipróbált készülék előállításával azokban a műhelyekben, ahol az eddigi hazai példányokat is építettük. A tudományos kutatásbeli specializálódás nagyszerű példáit láthattuk az általunk megtekintett szovjet intézetekben. Ezek esetében is óvakodnunk kell azonban a túlzásoktól. Míg például a speciális elemzések egyetlen fajtájából is olyan nagy sorozatokra van szükség a Szovjetunió egy-egy intézetében, hogy annak mindegyik fajtáját célszerű külön dolgozóval végeztetni, addig nálunk a kisebb méreteinknek megfelelő, kevesebb mintaszám miatt az ilyen irányú túlságos specializálódás felesleges pazarlás. Ugyanígy nem lehet nálunk minden szaktudományi ágon külön intézetet felállítani, mert ez külön műszereket és külön adminisztrációt igényel. Ehelyett sokszor a meglevő intézetekben helyesebb megfelelő osztályokat felállítani a szükséges. célokra. A példakép követése nem jelent kopírozást és nem mentesít minket attól, hogy saját különleges viszonyainknak megfelelő műszaki és adminisztratív megoldásokat elmélyült munka árán ki ne dolgozzunk. Egyes intézményeink kétségtelenül hajlamosak a példát helyi részleteivel másolni, ahelyett, hogy azt szellemében és gazdaságossága eredményeiben követnék. Elfelejtik, hogy a hatalmas Szovjetunió — számos, többek közt történelmi gyökerű mélységes közös vonás mellett — különbözik hazánktól, elsősorban nem is lakosságának hússzor, területének 240-szer nagyobb voltában, hanem abban, hogy az egy főre eső, jelenleg ismert energiaforrása sokszorosa a miénknek. S ezt döbbenetesen éreztük a zaporozsjei' Dnyeprogresz erőművében. Európa eme legnagyobb vízierőművének termelése — mint azt Kiss Árpád elvtárs nyomban megállapította — egymagában a hazai összes, különböző jellegű energiaforrásból származó energiatermelésünknek mintegy kétharmadával egyenlő. Ilyen hatalmas, olcsó vízi erőforrás megteremtésének lehetősége nálunk egyáltalán nincs meg. Ez pedig egyelőre minőségi különbséget is jelent, elsősorban az életszínvonal emelésére vonatkozó megoldások tekintetében. Ennek következményeit mindenkinek tekintetbe kell vennie és a szakemberek küzdelmét az újszerű energiaforrásaink, elsősorban a hasadó anyagok mielőbbi felhasználásáért támogatni kell. Sok nagyszerű tapasztalatunk közt is különös hely illeti meg a jólét minden képzeletet felülmúló fejlődéséről beszélő szovjet-riviérai élményeinket. A hófödte Kaukázus és a mélykék szubtrópikus tenger találkozásánál épült Szocsi és Gagra-vidéki üdülőpaloták tömegének láttán, az emberi munka és tudás által fokozott természeti szépségnek és az életörömnek ezeken a minden képzeletet felülmúló tájain nehéz még elképzelni is, hogy ezelőtt harminc évvel ugyanitt még kis maláriás halásztelepek voltak. Óriási itt a további perspektíva is: az eddig negyven kilométer szélességben kiépült űdülőnegyed négyszáz kilométer hosszúságban kerül majd kiépítésre a Krímtől a Batumi-i török határig. így egy, az olasz Riviéra és a francia Côte d'Azur együttes területénél is jóval nagyobb, összefüggő üdülőtér alakul ki, amely azonban amazoknak kevesek számára privilegizált jellegével éles el-