Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-6

189 Az országgyűlés 6. ülése 1954, nek fejlődése. Népi demokratikus országunkban a szocializmus építése új szakaszának ez a jellemvonása kifejezésre jut a költségvetés előirányzatának a népgazdaság finanszírozását szolgáló tételeiben. Az elmúlt évhez képest jelentősen növekedik a könnyű- és az élelmiszeripar beruházásainak összege, amelynek keretein belül tovább bővítjük a Tisza Cipőgyárat, a Kaposvári Fonodát, a Győri Hűtőházak építkezéseit s ezenkívül egy sor közszükségleti cikket gyártó üzem termelékenységének növelésére, kapacitásuk bővítésére és újjáalakítási munkálatainak megvalósítására használjuk fel a költségvetésben előirányzott kiadásokat. Ezzel megteremtjük a szükséges feltételeit annak, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése 1954-ben jelentősen növekedjék. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságot elláthassuk modern technikával és a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelésének fokozásához szükséges gépeket és berendezéseket biztosítsuk, továbbfejlesztjük a termelőeszközöket gyártó ipar egyes ágait, nehézipari beruházásaink pedig mindenekelőtt az alapanyag- és az energiatermelés, továbbá a mezőgazdasági gépgyártás fokozását szolgálják. Az iparra és mezőgazdaságra előirányzott beruházások alátámasztják a kormány gazdaságpolitikájának azt a célkitűzését, hogy a város és a falu termelési és árukapcsolatait kiszélesítse. A dolgozó nép fogyasztási cikkekkel való ellátása területén fontos szerepe van a begyűjtési minisztériumnak és a begyűjtési szerveknek. Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló törvényerejű rendelet, továbbá a begyűjtési hivatalok felállítása megteremtette az előfeltételét an-, nak, hogy a begyűjtési minisztérium munkája megjavuljon és a lakosságnak élelmicikkekkel, az iparnak mezőgazdasági nyersanyaggal való zavartalan ellátásához a szükséges központi árualapok rendelkezésre álljanak. A begyűjtési dolgozók lelkiismeretes, a törvényességet biztosító munkáján, a tanácsok hathatós közreműködésén múlik, hogy a parasztság legszélesebb rétegei az állampolgári fegyelem fontosságát megértsék és a begyűjtés fontos feladatát teljes sikerre vigyék. A lakosság reáljövedelmének jelentős emelkedése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kiskereskedelem forgalma nagy mértékben emelkedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz ' magasabb, mint 1953-ban. Egész sor olyan árucikk — így mezőgazdasági kisgép és szeráru — kerül ebben az évben forgalomba, amelyekből az elmúlt évek során a dolgozó parasztság nem tudta szükségletét kielégíteni. A kereskedelem a szocializmus építésének fontos láncszeme a dolgozó nép életszínvonala emelésének nélkülözhetetlen eszköze. Ezt a fontos szerepét szocialista kereskedelmünk csak akkor töltheti be igazán, ha munkájának megszervezésénél messzemenően figyelembe veszi a lakosság igényeit és kívánságait, ha az árukat tervszerűbben és átgondoltabban osztja szét, ha figyelmesebben szolgálja ki a fogyasztókat. Állami kereskedelmünk csak akkor tud a vele szemben évi június hó 15-én, kedden. 190 támasztott magas követelményeknek megfelelni, ha mind nagyobb mértékben támaszodik a központi árualapok mellett a helyi forrásokra és a helyi árualapok feltárásával szélesíti áruválasztékát. A helyi árualapok feltárásánál fontos feladatot teljesítenek a kisipari szövetkezetek, melyeknek termelése jelentősen fellendül és melyeknek termékei nagyban hozzájárulnak az áruválaszték kibővítéséhez és a lakosság jobb ellátásához. Mind a kisipari termelőszövetkezetek, mind a lakosság szükségleteit kielégítő kisipar elsőrendű feladata az, hogy a lakosság árualapjainak bővítésére termeljen és ne közületi megrendeléseket teljesítsen. A kormány a kisipari termelőszövetkezeteknek, valamint a kisiparnak ilyenirányú tevékenységét hathatósan támogatja és segíti. 1954-ben az állami kereskedelem költségeit tovább kell csökkenteni. A költségcsökkentésnek igen komoly tartaléka van az áruszállítások helyesebb megszervezésében, a felesleges árumozgatások kiküszöbölésében, az áruk útjának lerövidítésében. A kereskedelemmel szemben megnövekedett követelmények kielégítése érdekében a kereskedelem beruházásaira többet irányoz elő a beterjesztett költségvetés, mint az előző évben. A kereskedelem beruházási keretéből mindenekelőtt a kiskereskedelmi bolthálózatot bővítjük. Jelentősen megnövekedett a külkereskedelem szerepe népgazdaságunkban. Hazánk az elmúlt évek folyamán mind élénkebben bekapcsolódott a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe azzal a céllal, hogy a kölcsönösség és egyenjogúság elve alapján a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével kielégítsük népgazdaságunk importigényét és ugyanakkor piacot biztosítsunk a magyar áruk számára. Külkereskedelmi kapcsolataink elmélyültek a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Különösen gyümölcsöző népgazdaságunk fejlődése, dolgozó népünk anyagi jólétének, kulturális színvonalának emelkedése szempontjából a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok megerősödése. A kölcsönös gazdasági együttműködésnek alapja az az elszakíthatatlan, örök barátság, amely a magyar és a szovjet népet egybefűzi. (Nagy taps.) A Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködési és árucsereforgalmi egyezmények jótékonyan hatnak országunk gazdasági fejlődésére. A Szovjetunió és a magyar népi demokrácia közötti gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé teszi, hogy hatékonyabban használhassuk fel a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait hazánk felvirágoztatása, a nép jólétének emelése, a szocializmus következetes építése érdekében. A népgazdasági érdekeknek az együttműködés és a kölcsönös segítés szellemében való tervszerű összehangolása új lehetőségeket teremt, nagy távlatokat nyit a szocialista világpiachoz tartozó országok külkereskedelmi kapcsolatainak további kiszélesítéséhez. A szocializmus építésének új szakaszát országunkban gazdasági szempontból többek között az is jellemzi, hogy — amint azt a III. pártkongresszus is megállapította — >*... a szocialista gazdaság építése fokozottabb mértékben támaszkodik a szocialista tá-