Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-6

ISI Az országgyűlés 6. ülése 1954. kasok és alkalmazottak egyes kategóriáinál béremelést hajtott végre, egyes termelőszövetkezeti tartozásokat elengedett, illetve prolongált, intézkedéseket tett a mezőgazdasági lakosság általános ! jövedelemadójának mérséklésére, adó- és egyéb ! hátralékainak elengedésére, illetve jelentős mér- j vű csökkentésére. A dolgozó nép életszínvonalának emelésére ! irányuló intézkedések szükségessé tették az 1953. év második felében a pénz- és anyagi eszközök megfelelő átcsoportosítását. A pénzeszközök átcsoportosítása új arányokat eredményezett a költségvetési kiadásoknál. Legjelentősebb az eltérés a beruházásoknál. így a beruházások finanszírozására fordított költségvetési kiadások az előirányzott 37 százalék helyett a költségvetés összkiadásainak csak 32 százalékát tették ki. A nehézipar részesedése a beruházások teljes összegéből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor az év második felében jelentősen növeltük azokat a beruházásokat, amelyek a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztését szolgálták. Az 1953. évben megvalósított mintegy 16 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a nemzeti vagyon. Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését. Számos meglévő üzemet kibővítettünk, illetve korszerűsítettünk. A nehézipari és közlekedési létesítmények mellett a lakosság jobb ellátása érdekében beléptek a termelésbe olyan könnyű- és élelmiszeripari üzemek is, mint a Zalaegerszegi Tejüzem, a Debreceni Hűtőházak, a kibővített Pécsi Bőrgyár, a székesfehérvári Konfekciógyár új üzemrésze. A kormányprogramm intézkedéseinek megfelelően a második félévben jelentősen emelkedett a szociális és kulturális beruházások összege. Az elmúlt év folyamán számos lakóház, bölcsőde és kultúrház épült. Befejeződött az ország legnagyobb sportlétesítménye, a Népstadion építkezése. A dolgozók egészségének védelmére további 60 millió forinttal többet fordítottunk munkavédelmi beruházásokra. Az ipari termelés erőteljes fejlődése, a jó termés, a termelésnek és a külkereskedelemnek a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére való átállítása lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi áruforgalom az év második felében mintegy 2300 millió forinttal magasabb legyen, mint az első félévben. Az áruforgalomnak ez a kedvező alakulása szoros összefüggésben van azzal, hogy a kormány intézkedései nyomán a munkások, parasztok és alkalmazottak jövedelme az 1953. évben mintegy 4 milliárd forinttal emelkedett. De nemcsak az áruforgalom volumene növekedett, hanem jelentős eltolódás következett be a kereskedelmi forgalom áruösszetételében is. 1953. második felében a lakosság vásárlása fokozatosan eltolódott az élelmiszerekről az iparcikkek felé. Jelentősen növekedett a kereslet az olyan, nagyobb értékű árucikkek iránt, mint például bútor, rádió, motorkerékpár. így például a baranyamegyei földművesszövetkezetekben ölszörannyi rádiót, négyszerannyi kerékpárt és tűzhelyet, háromszorannyi motorkeréknárt adtak el 1953 decemberében, mint egy évvel azelőtt. Jelentősen nőtt azoknak a cikkeknek a fogyasztása, amelyek a városi lakosság életszínvonalának . évi június hó 15-én, kedden. 182 emelkedését mutatják. így például az állami üzletekben 1953 decemberében a hentesáruforgalom 15.6 százalékkal, a zsírszalonna forgalma 25 szái zalékkal, a vajé 23 százalékkal és a cukoré 21 ! százalékkal volt magasabb, mint 1952 decemberében. A lakosság életszínvonalának emelését szolgáló intézkedések nemcsak a költségvetési kiadások arányainak megváltoztatását tették szükségessé, hanem kihatással voltak az állami bevételek alakulására is. Az elmúlt évben végrehajtott árleszállítás, valamint a mezőgazdasági termelői árak emelése csökkentette a forgalmi adóbevételeket. A bevételkiesést népgazdasági szinten azonban teljes mértékben ellensúlyozta a fogyasztási cikkek gyártásának és forgalmának megnövekedése révén elért többletbevétel. Az állami vállalatok forgalmiadó befizetése a 28.9 milliárd forint előirányzattal szemben 29.6 milliárd forintot tett ki. Tisztelt Országgyűlés! Dolgozó népünk lelkesedéssel és örömmel vállalta 1953 nyarán a kormányprogramm megvalósítását és a szocializmus építésének új szakaszában nagy sikereket ért el a termelés terén. 1953-ban népgazdaságunk jelentősen fejlődött. Az ipari termelés 11.8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 18.4 százalékkal haladta meg az előző évit. A több mint 10 000 árucikk árának leszállítása, a IV. Békekölcsön alacsonyabb összegben történt kibocsátása, a lakásépítés, tatarozás, munkavédelem megjavítására hozott intézkedések, a parasztságnak nyújtott számos kedvezmény a kormány legfőbb célkitűzéseinek megfelelően nemcsak dolgozó népünk életszínvonalát emelték, hanem hatásukra komoly javulás állt be a termelésben, megnövekedett a parasztság termelési kedve, megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. A termelés emelése és a nyomában járó életszínvonalemelkedés terén elért nagy sikerek mellett beszélnünk kell azonban azokról a hibákról is, amelyek főleg a termelés átszervezése terén nyilvánultak meg abban, hogy egyes vezetőszervek nem tartottak lépést a kormányprogramm megjelenése után dolgozó népünk tettrekészségével. Eredményeink még nagyobbak lettek volna ha a kormányprogramm megvalósítása során vezetőszerveink minden területen helyesen szervezték volna meg a szükséges átcsoportosítást, ha a párt- és kormányhatározatok lényegét gyorsan és következetesen vitték volna át a gyakorlatba. A termelés átállítása, a műszaki kapacitások és anyagok átcsoportosítása, a beruházások átállítása azonban számos helyen késedelmesen, nem kellő szervezettséggel történt. Az 1953. évi beruházási terv végrehajtásának tényszámai azt mutatják, hogy a minisztériumok a kormányprogrammban előírt módosításokat csak vontatottan hajtották végre. A beruházási keretek csökkentése terén megnyilvánult huza-vona hátráltatta a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása érdekében felemelt beruházási keretek kihasználását. Míg a nehézipari beruházások 97 százalékban teljesültek, addig a könnyűipari beruházások 80 százalékban, az élelmiszeripari beruházások 76 száza

1 ékban, a 13*