Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-6

183 Az országgyűlés 6. ülése 1954. munkavédelmi beruházások csak 48 százalékban. Az év második felében megkezdett lakóházépítkezési munkálatok sem valósultak meg a tervezett mértékben. A mezőgazdasági beruházások területén az első félévi nagy lemaradást a második félévben már nem lehetett behozni. 1953 második felében az átcsoportosítás, a termelés átállítása terén sok helyütt megmutat- j kozott határozatlanság károsan éreztette hatását j egyrészt az áruellátásban, másrészt a vállalati , gazdálkodásban, az önköltségi tervek végrehajtá- ! sában. Egyes árucikkekben a termelés átcsopor- j tosítására elhatározott intézkedések vontatott végrehajtása következtében iparunk a jelentkező keresletet nem tudta kielégíteni, mint például mezőgazdasági kisgépekben, építőanyagban, szekérben, lószerszámban. Általában elmondhatjuk, hogy 1953-ban a termelési tervek mennyiségi teljesítése mellett a gazdaságosság szempontjai erősen háttérbe szorultak. A vállalatok többsége a tervezett, illetve módosított önköltségcsökkentési feladatokat hiányosan hajtotta végre. A termelési költségek a népgazdaság sok ágában a minisztériumok, iparigazgatóságok és vállalatok tervszerűtlen munkája, a nem megfelelő irányítás és ellenőrzés, az állami, a terv- és pénzügyi fegyelem megsértése, a laza béralapgazdálkodás és helytelen anyaggazdálkodás miatt jelentősen a tervezett szint felett alakultak. Ennek következtében a vállalatok nyereségbefizetése csökkent, s ugyanakkor nőtt egyrészt a veszteséges vállalatok száma, másrészt a vállalati veszteségek összege. Különösen nagyok voltak a veszteségek az állami gazdaságoknál, a szénbányászatban és a kohó- és gépipari minisztérium számos vállalatánál. Az állami gazdaságoknál mutatkozó nagyösszegű tervenfelüli veszteségek a kapásnövények és az állattartás alacsony hozamára, a laza munkafegyelemre, a szocialista tulajdonhoz való nem kielégítő viszonyra, végül, nem utolsó sorban a földművelésügyi minisztérium indokolatlanul túlcentralizált és bürokratikus irányítására vezethetők vissza. Az állami gazdaságoknál jelentkező nagy összegű tervenfelüli veszteségeket csak kis mértékben ellensúlyozta az állami gazdaságok gabonatermésátlagainak kedvező alakulása. Az 1953 év gazdálkodásának fő tanulsága.' hogy nemcsak a földművelésügyi, a kohó- és gépipari, a nehézipari, de szinte valamennyi gazdasági minisztériumnak meg kell javítania irányító munkáját, az eddiginél sokkal többet kell törődnie a gazdaságosság kérdéseivel, az anyag- és bérnormák betartásával, a termelékenység szüntelen emelésével, a tervben előírt önköltség biztosításával. Lényegében azt kell célul kitűzni, hogy a termelést reális alapokon, az eddiginél magasabb színvonalon szervezzük meg. A termelés területén a gazdaságosság követelményeinek háttérbe szorulása, az önköltségi tervfeladatok nem teljesítése arról tanúskodik, hogy egyes minisztériumok pénzügyi szervei és mindenekelőtt a pénzügyminisztérium nem for- I dított elegendő figyelmet a vállalati gazdálkodásra, nem szorgalmazták az iparigazgatóságok és a vállalatok munkájában jelentkező tervszerűtlenség, a laza bér- és anyaggazdálkodás megszüntetését. évi június hó 15-én, kedden. 184 E hiányosságok azonban nem homályosíthatják el azokat a nagy eredményeket, amelyeket a kormányprogramm megvalósítása során elértünk. Az 1953 év második felében komoly eredmények születtek meg a népgazdaság aránytalanságainak megszüntetésére és a helyes arányok kialakítására, amelyek népünk életszínvonalának emelkedésében, kulturális és szociális ellátottságának javulásában jelentkeztek. Az a lelkesedés, amelylyel egész népünk a kormányprogramm végrehajtásához hozzálátott, a szocializmus építésének új szakaszában kiszélesítette az építés társadalmi alapjait. Megállapíthatjuk, hogy az elért eredményeket mindenekelőtt nagyszerű munkásosztályunk és a vele szövetséges parasztságunk, a néphez hű értelmiségünk odaadó munkájának köszönhetjük. (Taps.) Megállapíthatjuk, hogy egész dolgozó népünk a párt júniusi határozatai után egy emberként sorakozott fel a korrnányorogramm végrehajtására. Az eredmények azt mutatják, hogy a nehézipar túlgyors ütemű fejlesztése következtében beállott bizonyos aránytalanságok ellenére, népgazdaságunk alapjai szilárdak, iparunk, mezőgazdaságunk és általában egész gazdaságunk erejére támaszkodva biztosan haladhatunk előre most már azon az úton, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa kijelölt: hogy a szocializmus építésével párhuzamosan szüntelenül emeljük dolgozó népünk jólétét és küzdjünk azért, hogy édes hazánk felvirágoztatására irányuló építő munkánkat békében folytathassuk. Népgazdaságunk szilárd erejét bizonyítja a* 1953 évi költségvetés sikeres végrehajtása is. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett évi jelentés szerint az 1953. évi költségvetést 49 milliárd és 890 millió forint bevétellel, 49 milliárd és 28 millió forint kiadással teljesítettük. A 862 millió forint költségvetési felesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy kormányunk a széles néptömegekre támaszkodva biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. Tisztelt Országgyűlés! Rátérek ezután az 1954. évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954. évi állami költségvetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 milliárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege egymilliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző év szintjén alakulnak. Abban, hogy a költségvetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik, kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását, fokozza. Minthogy pedig 1954-ben a nemzeti jövedelem a népgazdaság erőinek átcsoportosítása következtében csak kis mértékben emelkedik, a lakosság fogyasztásának előirányzott nagymértékű növeléséhez szükség volt arra, hogy a felhalmozási alap, s a közületi fogyasztás részesedését a nemzeti jövedelemből csökkentsük. Ennek megfelelően a beruházásokat 3.2 milliárddal, a védelmi kiadásokat 854 millió forinttal alacsonyabb összegben irányoztuk elő a múlt évi teljesítéshez képest, ugyanakkor a kiadások egyéb