Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-6
Î79 Az országgyűlés 6*. ülése 1954. évi június hó 15-én, kedden. 180 delmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Kérem a törvényjavaslatok kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, valamint előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés jogi bizottsága elé utalását. ELNÖK: A beterjesztett törvényjavaslatokat az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a jogi bizottságnak. Tisztelt Országgyűlés! Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke levelet intézett hozzám. Kérem jegyző képviselőtársunkat, olvassa fei. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): »Rónai Sándor elvtársnak, az országgyűlés elnökének. A minisztertanács határozatában javasolja az országgyűlés ügyrendjének olyan értelmű módosí tását, amely lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság legfőbb ügyésze az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal résztvehessen. Nagy Imre s. k., a minisztertanács elnöke.-« ELNÖK: Az ügyrend 11. §-a alapján javasolom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az ügyrend módosítására előadóul Kerek Gábor képviselőtársunkat válassza meg. Elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? (Igen!) Az országgyűlés ilyen értelemben határoz. Felkérem Kerek Gábor képviselőtársunkat, hogy az ügyrend módosítására vonatkozó javaslatot terjessze elő. KEREK GABOR előadó: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet 5. §-ának rendelkezése szerint tanácskozási joggal részt vesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak ülésein. Mivel azonban nem tagja az országgyűlésnek, az országgyűlés ülésein csak akkor vehet részt, ha az Alkotmány 43. §-a értelmében beszámol működéséről. Tekintettel jogrendszerünkben elfoglalt helyzetére, indokolt, hogy a legfőbb ügyész tanácskozási joggal az országgyűlés minden ülésén résztvegyen. Éppen ezért javasolom, hogy az országgyűlés 1950. évi május hó 8-i ülésén elfogadott ügyrendjének 17. §-a a következőkkel egészíttessék ki: »Az országgyűlés által választott legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés ülésein.« Az ügyrend 17. §-a ennek megfelelően módosul. Kérem az országgyűlést, hogy az ügyrend kiegészítésére vonatkozó javaslatot fogadja el. ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ügyrend 17. §-ának módosítását az előadó által előterjesztett szövegezéssel elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: Az országgyűlés az ügyrend 17. §-ának kiegészítését a következő szöveggel fogadja el: »Az országgyűlés által választott legfőbb ügyész tanácskozási joggal résztvesz az országgyűlés ülésein. Az ügyrend 17. §-a ennek megfelelően módosul.« Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter kíván szólni. OLT KAROLY pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésében kifejezésre jut a párt és a kormány politikájának fő irányvonala: a szocializmus alapjainak építése és ezzel párhuzamosan népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése. A költségvetés hűen tükrözi népgazdaságunk fejlesztésének azt az irányelvét amely az új szakasz kulcskérdésének megoldására, a mezőgazdasági termelés általános fellendítésére vonatkozik. A költségvetés előirányzatai, a népgazdaság fejlesztésére, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a honvédelemre és az ál lamigazgatás feladataira fordítandó összegek új arányai teljes mértékben kapcsolódnak azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa tűzött dolgozó" népünk elé. Az 1954. évi költségvetés végrehajtása hozzá fog járulni a III. kongresszus határozatainak megvalósításához és jelentős lépést jelent előre dolgozó népünk további felemelkedése hazánk felvirágoztatása útján. Gazdaságpolitikánk fordulata az 1953 év nyarán következett be. E fordulat a költségvetés végrehajtásánál is jelentkezett. Az 1953 évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés is erről ta núskodik, amely az új költségvetéssel egyidejűleg került a tisztelt Országgyűlés elé. A költségvetés és az előző évi jelentés egyidejű előterjesztése' elterest jelent az eddigi gyakorlattól. Tőkés államokban a zárszámadást csak akkor terjesztik a parlament elé, amikor az időszerűségét elvesztette és jóváhagyása puszta formalitást jelent. Az a tény, hogy a tárgyév letelte után néhány hónappal a zárszámadás már az államhatalom legfőbb törvényhozó szerve elé kerül, azt jelenti, hogy adatai, mint élő tapasztalatok hasznos következtetések levonására alkalmasa* es a költségvetési javaslat megvitatásához, elbírálásához megfelelő összehasonlítási alapot nyújtanak. Ezt, továbbá a népgazdasági tervvel való szoros összhang biztosítása tet4 indokolttá azt is, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a költségvetés ne az előző év decemberében ITT -Vl rë ^ Vhen ' az előző év zárszámadásával együtt kerüljön megvitatásra és jóváhagyása az országgyűlés által. .i^vcmagyasra 6 A Ji 19 f 5 ï> éVÍ ^ffgvetés végrehajtásánál a második felevi gazdálkodás eredményei jelen tősen eltérnek az első félévitől. Míg az 1953. év első félévi költségvetési gazdálkodást a felemelt ötéves népgazdasági terv feszített feladatai jellemezték, addig az elmúlt év második félévében a költségvetés végrehajtása során már kifejezésre jutottak azok az intézkedések, amelyek 1953 júniusa után gazdaságpolitikánk új irányvonalát, a saTTzolg^ar^ «««-H-* megvalósítáAz elmúlt év költségvetésének végrehajtása, rol szolo jelentés már jelzi azokat az első eredmenyeket, amelyeket a népi demokrácia állama a szocializmus gazdasági alaptörvénye kövecelmenyenek fokozottabb érvényesítése érdekében a dolgozó nep anyagi életfeltételeinek, szociális es kulturális életviszonyainak megjavítása terén az ev második felében elért. A lakosság életszínvonalának emelése érdekében a kormány csökkentette a fogyasztási cikkek kereskedelmi árát, emelte a mezőgazdasági termelői árakat a mun-
