Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

137 Az országgyűlés 5. ülése 1954. manyai sem, melyek vezető köreinek imperialista háborús politikája a világ békéjét veszélyezteti, új háború kiro'bbantását készíti elő. Egyre világosab­ban látják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak kifejezést a német militariz­mus feltámasztása és az úgynevezett európai had­sereg elleni tiltakozásuknak. Ilyen, körülmények között ül össze a négyha­talmi értekezlet, amely a békeszerető népek és az egész világ haladó közvéleménye nyomásának ered­ménye. Tárgyalásai, a nemzetközi politika napi­renden levő legsúlyosabb problémái a mi népünket, országunkat is a legközvetlenebbül érintik. A ma­gyar nép, melyet a világuralomra törő német im­perial! izmus egy emberöltő folyamán kétízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba, amelynek sofán fiaink százezrei életüket vesztették, s amelyek or­szágunkra ínyomort és pusztulást, rengeteg szen­vedést és nélkülözést hoztak, tudatában van annak, milyen veszélyt jelent számára a német militariz­mus feltámasztása. Ez indította annakidején kor­mányunkat arra, hogy felemelje tiltakozó szavát a bonni szerződés megkötése ellen, mint — a többi között — a Magyar Népköztársaság léte és függet­lensége ellen is irányuló agresszív lépés ellen. Ez indítja ma is kormányunkat arra, hogy állástfóglal­jon és küzdjön az ellen az imperialista politika ellen, mely a magyar nép ádáz ellensége, a német militarizmus feltámasztását és megerősítését cé­lozza. Éppen ezért országúink és népünk mindenek lölött álló érdeke, hogy a 800 milliós bóketábor politikája, melynek zászlóvivője a Szovjetunió, el­érje nagy céljait: a nemzetközi feszültség enyhülé­sét, a német militarizmus feltámasztásának meg­akadályozását, a fegyverkezés általános csökkenté­sét és az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltását. A haladó emberiség eme nagy céljaiért világ­szerte folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket. A Szovjetunió békepoliti­káját minden erőnkkel támogatnunk kell. A béke nagy ügyének szolgálatában aktívabb külpoliti­kával mindenütt fellépünk és hallatjuk szavunkat, ahol a háborús gyújtogatok bűnös terveinek, a német militarizmus feltámasztásának meghiúsí­tásáról, egységes, békeszerető, demokratikus Né­metország megteremtéséről van szó. Nem rajtunk múlik, hogy mindeddig nem volt és még ma sincs lehetőségünk arra, hogy nemzet­közi fórumon, az Egyesült Nemzetek Szervezetében harcoljunk a béke védelmezőinek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugati nagyha­talmaik tartsák be a békeszerződés megkötése alkal­mával tett ígéretüket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. De a béke nagy ügyéért mindenütt harcolnunk kell. Az elkövetkezendő napokban az egész világ figyelme Berlin felé fordul, ahol a Szovjetunió következetes békepolitikája, a békevilágmozgalom iireje és száz- és százmilliós tömegek békeakarata a tárgyalóasztal mellé kényszerítette a nyugati hatal­makat és ahol a Szovjetunió javaslatai mögött a világ békeszerető népei állnak. Mi a magunk őr­helyén, szerény erőnkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint a kölcsönös megértésen és egymás érdekeinek tisz­évi január hó 23-án, szombaton. 138 teletben tartásán alapuló termékeny együttműködés érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepolitikánk fő célkitűzése, ami mögött dol­gozó népünk hajthatatlan békeakarata áll. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam is­mertetni a kormány fólesztendős tevékenységét és azokat a feladatokat^ amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű feladatok, melyeknek ered­ményes megoldásával tovább haladunk lelőrc a párt határozata és a- kormányprogramm által kijelölt úton, hazánk felvirágzásáért, népünk jólét. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés hathatós támo­gatását. . Félesztendő van mögöttünk. Ennek tanulságai azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján jogos biza­lommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró még olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé is. A nép bizalommal van irániunk, követ bennün­ket azon az úton, amelyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyéforrva, pártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép. velünk a győzelem! (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést 15 percre felfüggeszteni (Szünet: 11.56—12.15) (Elnök: MEKIS JÓZSEF) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a minisztertanács elnökének beszámolójához Földvári Rudolf, Darvas József, Pesta László, Horváth Ede, Lovas Lajos és Juhász Imréné képviselők jelentkeztek szólásra. Szólásra következik Földvári Rudolf képviselő­társunk. FÖLDVÁRI RUDOLF: Tisztelt Országgyűlés! Közel hét hónap telt el, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata alap ján kidolgozott kormányprogramm meghirdetése és végrehajtásának megkezdése óta. Nagy Imre elv­társ e hét hónap tapasztalatairól számólt be az imént az országgyűlés előtt. A beszámolójában vá­zolt kép reálisan mutatja azt a mélyreható válto­zást, fejlődést, amely a kormányprogramm végre­hajtásának eddigi kezdeti eredményeiből fakadt. Engem —' és meiggyőződésem^liogy valamennyi képviselőtársamat, sőt egész népünket — jóleső büszke érzés tölt el, ha visszatekintünk a beszá­molóban vázolt útra, a kormányprogramm végre­hajtásán munkálkodó szorgalmas, dolgos népünk újabb sikereire. Az 'ipar 1953. évi tervének teljesí­tése, az őszi mezőgazdasági munkáknak az előző éveknél gyorsabb ütemű végrehajtása, a közleke­dés és áruforgalom fejlődése, s «ami mindezzel el­választhatatlanul összefügg; népünk jólétének július óta érezhető emelkedése mögött munkásosz­. tályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk és alkalmazottaink derekasan, szorgalmasan végzett munkája áll. Az ipari ós mezőgazdasági termelés számai a közlekedés és az áruforgalom munkájáról szóló . adatok hűen fejezik ki népünk egyöntetű, helyeslő véleményét a júliusban meghirdetett kormánypro­grammról. Munkásaink és dolgozó parasztjaink, értelmiségünk nem egyszerű szóval, vagy papí­ron, hanem az országépítés, az alkotás újabb tet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom