Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

139 Az országgyűlés 5. ülése 1954. évi január hó 23-án, szombaton. 140 teivel szavaztak a kormány programmjára. Miután megismerték a programm a'lapvető célját, lelkes munkájukkal támogatták megvalósítását. Városban és falun fokozatosan nő a dolgozók termelési aktivitása, mivel az elmúlt hónapok kormányintézkedései és saját tapasztaltaik arra tanították a dolgozókat, hogy több és jobb munkájuktól függ elsősorban jólétük állandó növekedése. Annak felismerése, hogy a kormányprogramm megvalósítása az egész dolgozó nép jólétének emelkedését segíti elő, táplálja a most lendületbe jövő munkaversenyt az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban. A november 7-e tiszteletére kezdeményezett forradalmi műszakok, az 1953. évi terv teljesítééséért és az élüzem cím elnyeréséért folyó küzdelem s a napjainkban a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó, lelkes versengés mutatják: ha növekszik a jólét, akkor könnyebben, vidámabbain megy a munka. A szocialista munkaverseny nemcsak menynyiségileg, hanem minőségileg is fejlődött. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a versenyben részt vevők igyekeznek a lehető legjobban összehangolni saját céljaikat a kormányprogramm, a népgazdasági terv alapvető célkitűzéseivel. Az üzemek százai, vezetőik és munkásaik kezdeményezésére július óta vállalták közszükségleti cikkek, mezőgazdasági gépek és felszerelések gyártását, gyakran terven felül is. Ezt a kezdeményezést a Rákosi Mátyás Müvek derék, számtalan versenyben dicsőséget szerzett munkásai és mérnökei indították el már eddig is eredményes útjára. A budapesti üzemek egy részében nemes versengés indult kiváló minőségű termékek gyártásáért. A X. kerületi pártszervezet szorgalmazására a 'kerületben dolgozó gazdasági, szakszervezeti és ifjúsági vezetők harcot indítottak a selejt ellen, a kiváló minőségért. Ennek nyomán számos üzem felülvizsgálja a kerületben a gyártás eddigi technológiáját, s ha szükséges, változtat rajta. A Kőbányai Zománcgyár műszaki vezetői például a háztartási edények zománcozásának technológiáját javítják meg. Kőbánya dolgozói e kezdeményezésükkel több tízmillió forintos megtakarítást, illetve tervenfelüli nyereséget akarnak elérni ebben az évben. A Chinoin-gyárban, a Lőrinci Fonóban, a Magyar Pamutiparban és más üzemekben is keményen dolgoznak, hogy kiváló minőségű árut termeljenek. A budapesti építőipar dolgozói a budapesti pártszervezet és az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére egyre nagyobb sikereket érnek el a gyorsfalazó mozgalomban. Ez a kezdeményezés a falazási munkák idejét 30—40 százalékkal is csökkentheti. A budapesti építőmunkások így és a minőség javításával küzdenek azért, hogy a főváros,'lakói gyorsabban jussanak a minőségi követelményeknek is megfelelő, jól megérdemelt új lakásaikhoz. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemekben is nemes küzdelem indult a tervek teljesítéséért. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek dolgozói felismerik, hogy több és jobb mezőgazdasági gép kül nem hajtható végre a mezőgazdasági termelés fellendítéséről iszóló párt- és kormányhatározat, amely népünk jóléte, állandó fokozatos emelésének mai döntő láncszeme. A mezőgazdasági gépekhez szükséges pótalkatrészeket gyártó budapesti üzemek a szokásos havi 4—5 millió forintos szállítással szemben december hónapban már 15 millió forint értékű pótalkatrészt adtak a mezőgazdaságnak. A Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói például erejüket megfeszítve küzdöttek iaz elmúlt hónapokban tervük teljesítéséért, a mezőgazdaság fokozottabb támogatásáért. Erőfeszítéseiket siker koronázta, mivel hosszú idő után' 1953 végére teljesítették a kitüntető »élüzem« cím elnyerésének feltételeit. 1952-ben pótalkatrész tervét csak 85.6 százalókra teljesítette a Vörös Csilliag Traktorgyár, az elmúlt évben már 100.2 százalékra teljesítette. A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának tiszteletére az üzem dolgozói vállalták, hogy határidő előtt készítik el a tervükben szereplő traktorokat és dömpereket, továbbá a 6 millió forint értékű pótalkatrészgyártási tervüket 5 nappal a határidő előtt fogják teljeseíteni. Ezenkívül még jelentős, mintegy negyedmillió forint értékű lanyagmegtakarítást ís vállialtak «z első negyedévben. Az ország üzemeiben eredményesen bontakozik ki a harc az első negyedévi terv teljesítéséért. Az országot vezető munkásosztályunk figyelme azonban nemcsak az üzemekre terjed ki. Jó gazda módjára figyelemmel kíséri a mezőgazdaság fejlődését, termelését is, s ha azt látja, hogy dolgozó parasztságunknak szüksége van közvetlen segítségnyújtásra, habozás nélkül, örömmel segíti a mezőgazdaság fejlődését gátló nehézségek leküzdésében. Napjainkban munkásosztályunk országépítő felelősségérzetéből táplálkozva bontakozik ki az ipari üzemek közvetlen segítségnyújtása a gépállomások felé. A győri Wilhelm Pieck Vagongyár, a Mosonmagyaróvári Gépgyár, a Budapesti Villamosgép és Kábelgyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a székesfehérvári Vadásztölténygyár, a Diósgyőri Gépgyár, az IKARUSZ, az Alumíniumgyár és még sok üzemünk mérnököket szakembereket, gépjavító brigádokat küldött és küld a gépállomásokra, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak a gépek kijavításához, a gépállomások szervezettebb, jobb munkájához. Felbecsülhetetlen értékű támogatást jelent ez a mezőgazdaságnak, a munkásosztály, ;a szocialista ipar részére. E mozgalom széleskörű elterjedése biztosítani fogja a mezőgazdasági erő- és munkagépek időben történő téli javítását a tavaszi munkák megkezdése előtt. Ezzel nagy mértékben hozzájjárul, hogy ízesebb és több -kenyér kerüljön minden magyar család asztalára. Munkásosztályunk egyre határozottabban felismeri, hogy a mezőgazdasági termelés általános fejlesztése az ő személyes ügye is, népünk jóléte növekedésének kulcskérdése fejlődésünk jelenlegi szakaszán. Ezért nő és erősödik minden olyan mozgalom, amely segíti, támogatja a mezőgazdasági termelést. Ezért vesznek részt munkásaink, mérnökeink lelkesen e történelmi jelentőségű feladat végrehajtásában. Az ipar 1953. évi tervének teljesítése nem ment simán, zökkenők nélkül. Az üzemek munkásainak, mérnökeinek minden ötletességére, leleményességére szükség volt a jelentkező nehézségek leküzdésére. A gyakori áramkorlátozás, a hideg, havas és fagyos időjárás okozta fűtési nehézségek, több üzem hiá-