Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

131 Az országgyűlés 5. ülése 1954. a tudoraányos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versenyében. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok képviselői hírnevet és dicsőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelemmel és gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni iá rruagyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, magasan a magyar tudomány. A »kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabad időt is. Megköveteli ed a dolgozók magánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni a hivatalokban, 'intézményekben az alkalmazottak kötött munkaidejét. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy fejlesztése terén, bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. 1954-ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 343 millió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a korházi ágyak számát és az év folyamán több új kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kikházat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében pedig nyolcezerrel felemeljük a kórházak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát. A közegyészségügy fejlesztése iterén fontos szerepük van a kommunális beruházásoknak, amire 1954-ben 323 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből elsősorban a városok víz- és csatornahálózatát kell bővíteni, illetve a meglévőt kijavítani. 1954-ben továbbfolytatjuk az állami lakóházak tatarozását, amire 320 millió forintot irányoztunk elő. Az állami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magás-kislakásépítési akciót indít az év folyamán, igen előnyös fizetési feltótelek mellett. 1954.-ben erre a célra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymenynyiségü építőanyagot bocsát az építtetők rendelkezésére. Az 1954. évi lakásépítési programm 150 százalékkal haladja meg a multévit. Folyó évben állami és magánerőből összesen kerek számban 40.000 lakás épül az országiban. Ezenkívül további 10.000 lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fejezünk be. Ezek után, tisztelt Országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövid ismertetésére. Július 4-i parlamenti beszédemben gazdasági lehetőségeink reális értékelésével kapcsolatban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fokozottabban érvényes, mint félévvel ezelőtt. Államháztartásunkban ez a gazdálkodás irányelve. A legmeszazebbmenően takarékoskodunk a dolgozók filléreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk. Ezen épül fel az 1954. évi állami 'költségvetésünk, melynek előirányzatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az előirányzatban a pénzeszközök új csoportosításának jellemző vonása a beruházások fő összegének csökkentése. A múlt évben a évi január hó 23-án, szombaton. 132 költségvetésben a beruházásokra az összes kiadások 32.4 százaléka volt előirányozva, míg az idén csak 26.9 százalék. A költségvetési előirányzat alapját a kormányprogramm értelmében kidolgozott és a párt által megszabott elvek alapján érvényre juttatott népgazdasági terv alkotja, és fő feladata, hogy a népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa. Ennek megfelelően a mezőgazdaság fejlesztésére folyósítandó összeg több mint kétszerese a tavalyinak, kereken 3.6 milliárd forint, míg a szociális és kulturális kiadások kereken 1 milliárddal emelkednek. Költségvetési előirányzatunkban figyelembe vettük a honvédelem szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk néphadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés építőmunkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetési előirányzatnak, hogy a bevételek túlnyomó nagy részét, csakii 80 százalékát, nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vállalatai és üzemei termelesének fejlesztésével, önköltségének csökkentésével teremti elő az államháztartás viteléh'ez szükséges anyagi eszközöket. A folyó évi költségvetést a minisztertanács, alkotmányos felhatalmazás alapján, a korábbi gyakorlatból eltérően, az első .félévben terjeszti a parlament elé. Eddig a költségvetést decemberben tárgyalta az országgyűlés, olyan időpontban, amikor a népgazdasági terv még nem volt jóváhagyva. S mivel a költségvetés elkészítése hónapok munkája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a népgazdasági tervvel. Még visszásabb volt a helyzet az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, az úgynevezett zárszámadással, amely csak egy-két év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás volt. A költségvetés későbbi tárgyalása lehetővé teszi, hogy az országgyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban, az előző év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő és az Állami Ellenőrző Központ által felülvizsgált zárszámadással együtt kerüljön jóváhagyásra az országgyűlés elé. Ez a célszerűség és felelősebb államháztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés későbbi tárgyalásának, amit egyébként a gyakorlat más országokban is teljes mértékben igazol. Ilyen módon 1954-ben már olyan költségvetés kerül a parlament elé, amely minden részletében a minisztertanács által jóváhagyott tervre épül. A költségvetés tárgyalásának új rendje fokozza a népgazdaságban a tervszerűséget és nagyobb biztonságot nyújt a költségvetési gazdálkodás számára. Feltétlenül helyes, és ezt kell megvalósítani Tisztelt Országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kormányprogrammból, 1954. éves népgazdasági terveink Végrehajtásából folynak, jórészben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink minden befolyásuk, tömegkapcsolataik és hivataili apparátusuk munkájának teljes felhasználásával, az államba-