Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

131 Az országgyűlés 5. ülése 1954. a tudoraányos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versenyében. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok képviselői hírnevet és dicsőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelemmel és gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni iá rruagyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, magasan a ma­gyar tudomány. A »kormány, amely messzemenő anyagi áldo­zatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabad időt is. Megkö­veteli ed a dolgozók magánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni a hivatalokban, 'intézményekben az alkal­mazottak kötött munkaidejét. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy fej­lesztése terén, bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok meg­oldása még előttünk áll. 1954-ben ezen a téren je­lentős lépést teszünk előre, amennyiben az egész­ségügy fejlesztésére 343 millió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a korházi ágyak számát és az év folyamán több új kórhá­zat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kik­házat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében pedig nyolcezerrel felemeljük a kórhá­zak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát. A közegyészségügy fejlesztése iterén fontos szerepük van a kommunális beruházásoknak, amire 1954-ben 323 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből elsősorban a városok víz- és csatorna­hálózatát kell bővíteni, illetve a meglévőt kijaví­tani. 1954-ben továbbfolytatjuk az állami lakó­házak tatarozását, amire 320 millió forintot irá­nyoztunk elő. Az állami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magás-kislakás­építési akciót indít az év folyamán, igen előnyös fizetési feltótelek mellett. 1954.-ben erre a célra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymeny­nyiségü építőanyagot bocsát az építtetők rendelke­zésére. Az 1954. évi lakásépítési programm 150 száza­lékkal haladja meg a multévit. Folyó évben állami és magánerőből összesen kerek számban 40.000 lakás épül az országiban. Ezenkívül további 10.000 lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fejezünk be. Ezek után, tisztelt Országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövid ismer­tetésére. Július 4-i parlamenti beszédemben gazda­sági lehetőségeink reális értékelésével kapcsolatban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig nyúj­tózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fokozot­tabban érvényes, mint félévvel ezelőtt. Államháztar­tásunkban ez a gazdálkodás irányelve. A legmesz­azebbmenően takarékoskodunk a dolgozók fillérei­vel és nagyon megnézzük, hová adjuk. Ezen épül fel az 1954. évi állami 'költségvetésünk, melynek előirányzatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az előirányzatban a pénzeszkö­zök új csoportosításának jellemző vonása a beruhá­zások fő összegének csökkentése. A múlt évben a évi január hó 23-án, szombaton. 132 költségvetésben a beruházásokra az összes kiadá­sok 32.4 százaléka volt előirányozva, míg az idén csak 26.9 százalék. A költségvetési előirányzat alapját a kormány­programm értelmében kidolgozott és a párt által megszabott elvek alapján érvényre juttatott nép­gazdasági terv alkotja, és fő feladata, hogy a nép­gazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa. Ennek megfelelően a mezőgazdaság fejleszté­sére folyósítandó összeg több mint kétszerese a tavalyinak, kereken 3.6 milliárd forint, míg a szo­ciális és kulturális kiadások kereken 1 milliárddal emelkednek. Költségvetési előirányzatunkban figye­lembe vettük a honvédelem szempontjait is. Gazda­sági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk nép­hadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlensé­günk, békés építőmunkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetési előirányzat­nak, hogy a bevételek túlnyomó nagy részét, csak­ii 80 százalékát, nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vál­lalatai és üzemei termelesének fejlesztésével, ön­költségének csökkentésével teremti elő az állam­háztartás viteléh'ez szükséges anyagi eszközöket. A folyó évi költségvetést a minisztertanács, alkotmányos felhatalmazás alapján, a korábbi gya­korlatból eltérően, az első .félévben terjeszti a par­lament elé. Eddig a költségvetést decemberben tár­gyalta az országgyűlés, olyan időpontban, amikor a népgazdasági terv még nem volt jóváhagyva. S mivel a költségvetés elkészítése hónapok mun­kája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a népgazdasági terv­vel. Még visszásabb volt a helyzet az állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, az úgy­nevezett zárszámadással, amely csak egy-két év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás volt. A költségvetés későbbi tárgyalása lehetővé teszi, hogy az országgyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban, az előző év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő és az Ál­lami Ellenőrző Központ által felülvizsgált zár­számadással együtt kerüljön jóváhagyásra az országgyűlés elé. Ez a célszerűség és felelősebb államháztartás az egyszerű magyarázata a költség­vetés későbbi tárgyalásának, amit egyébként a gyakorlat más országokban is teljes mértékben igazol. Ilyen módon 1954-ben már olyan költség­vetés kerül a parlament elé, amely minden rész­letében a minisztertanács által jóváhagyott tervre épül. A költségvetés tárgyalásának új rendje fo­kozza a népgazdaságban a tervszerűséget és na­gyobb biztonságot nyújt a költségvetési gazdálko­dás számára. Feltétlenül helyes, és ezt kell meg­valósítani Tisztelt Országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére ki­ható intézkedések, amelyek a kormányprogramm­ból, 1954. éves népgazdasági terveink Végrehajtá­sából folynak, jórészben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fon­tos tehát, hogy helyi tanácsaink minden befolyá­suk, tömegkapcsolataik és hivataili apparátusuk munkájának teljes felhasználásával, az államba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom