Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-5
Ili) Az országgyűlés 5. ülése 1954. évi január hó 23-án, szombaton. 120 megszüntetését. Ennek megvalósítására ia kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket foganatosított. Olyanokat, amelyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltségét, lehetővé teszik nagyobb árufeleslegei szabadpiaci értékesítését és megszilárdítják a gazdálkodás biztonságát. A kitűzött feladatokat ia kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelésre nehezedő terhek csökkentésével és nagyösszegű közép- és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953 második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege 70.1 százalékkal haladta meg az első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mezőgazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szinte ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953 második félévében 50.2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyázög 86.7 százalékkal több kazalozót, 50.5 százalékkal több fogatos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és morzsolót adott az ipar a (mezőgazdaságnak, mint az év első felében. A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében legnagyobb jelentőségük a begyűjtés terén nyújtott kedvezményeknek volt. Azok számára, akik 1953. évi gabona beadási kötelezettségüket pontosan itelj esi tették, a kormány törölte múlt évi beadási hátralékukat. Beszolgáltatási áron számítva, ez 235.5 millió forintot tesz ki, melynek feltételes elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott úgy az egyéni, mint a szövekezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség .teljesítésének elmulasztásából származó • kártérítések és bírságok törlése iránt is. Ezen iá címen miintegy 445 millió forint összegű tartozást engedtünk el. Számításaink szerint a beadási kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok méntékét. Hosszú a sora, tisztelt Országgyűlés, azoknak ; az intézkedéseknek, amelyekkel ;a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük és ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fejlesztésének. Említésreméltó még ia gépállomási díjtartozások elengedése, melynek során egyén'i és termelőszövetkezeti pariasztoknál összesen 115.5 millió forintot töröltünk. Egyidejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni parasztoknál 36 százalékkal mérsékeltük a gépállomási talajmunkadíjakat. A kormány által szervezett őszi minőségi vetőmagakció keretében igen előnyös cserefeltéte 1lek mellett kereken 400 ezer métermázsa vetőmagot osztottunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett egyéni.és szövetkezeti termelők számára 100 ezer métermázsát juttattunk. A minisztertanács lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosított a szerződéses termelőknek, s ezáltal ez jóval jövedelmezőbb és gazdaságosabb számukra, mint eddig. 51 szerződéses növény árát felemeltük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több pénzhez jutqak a termelők, mint fi múlt évben. A földhaszonbérlés szabaddáiétele, 50 millió forintos termelési hitel és talán nem utolsósort) an a paraszti adóterhek több mint 500 millió forinttal történt csökkentése a múlt év második felében — meggyőzték földművelő népünket a kormány szándékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk megértette törekvéseinket és magáévá tette célkitűzéseinket. Melléjük állt és már a múlt őszön hozzáfogott megvalósításukhoz: , a felemelt kenyérgabona vetéstervet teljesítette, a 'tartalékterületeket az utolsó holdig művelés alá vette. Egy régi magyar közmondás azt mondja, hpgy »Amilyen az adjon asten, olyan a fogadj' isten«. A kormány, július 4-i programmjával és a nyomában má ( r eddig megtett széleskörű intézkedéseivel köszöntött a falu felé »adjon istent«. Most rajtuk a sor. És a talu jókedvvel, szívvel-lélekkel végzett munkájával, gazdag termés ígéretével köszön vissza »fogadj istent«. A város és a falu, a munkáság és a parasztság, a kormány és a nép közötti gázdaság,i es politikai kapcsolatok kiszélesednek és a testvéri kapcsolatok erkölcsi és lelki kötelékeivel megerősödve, szettéphetetlenné válnak. Ebben van az egységbe forrott nép és kormány mindennél megküzdő, államot alkotó, országot építő ereje. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés fellendítésére irányuló azonnali (intézkedéseken'túl, amiket a kormány az elmúlt hónapok során életbeléptetett, a július 4-i programm fő feladatul a mezőgazdasági termelés olyan fellendítését tűzte ki, amely megszünteti iaz «pari és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a termelés gyors emelésével megteremti a népjólét állandó emelésének biztos anyagi alapiát Mint ismeretes, a decemberbén közzétett párt- és kormányhatározattal ezt a nagyszabású bátran mondhatom, történelmi feladatot sikerrei megoldottuk. A munka oroszlánrészét legkiválóbb tudósaink, elméleti és gyakorlati szakembereink végezték. Az érdem is őket illeti. Engedjék meg hogy e helyről népünk jólétének biztosítására, egyik legfontosabb népgazdasági águnk fellendítésére népi demokráciánk gazdasági megszilárdítására és nem utolsósorban a kormányprogriamm sikeres megvalósítására kifejtett eredményes munkájukért elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki. (Elénk taps.) A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal, népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszán előttünk álló legnagyobb feladat eredményes megoldásának raktuk le szilárd és biztos alapjait. A határozat jelentőséire szinte felmérhetetlen. A magyar mezőgazdaság történetében nem volt még példa arra hoirv a mezőgazdasági termelés a maga szerteágazó bonyolult feladataival és a parasztság gazdálkodásának nehézségeivel, az állam gondoskodásának és segítőkészségének ennyire középpontjaiba álljon mint most. . Tudományt technikát, anyagi erőforrásokat, népgazdaságunk mas againak termelési erőfeszítéseit, szakembereket es az ország minden figyelmet es segítőkészséget most és az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdasági termelés fellendítésere oszpontosítjuk a lakosság életszínvonalának emelése, közszükségleti cikkekkel való bőséges ellátása, szociális és kulturális helyzetének javítása
