Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

1121 Az országgyűlés 24. ülése li amely a népek békeakaratát fejezi ki — további eredményeket hozzon. A béke erőinek az elmúlt időszakban a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke biztosításáért folytatott küzdelméből — erejéhez képest — a Magyar Népköztársaság is kivette részét. A kormány külpolitikáját az Országgyűlés 1955. április 22-i határozata alapján folytatta, amely e politika legfőbb célkitűzéseként „a magyar nép békés építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítását" jelölte meg. Külpolitikánk megvalósításának szilárd alapját képezte, hogy az elmúlt évben — csak úgy, mint a hazánk felszabadulása óta eltelt több mint egy évtized folyamán — bizton támaszkodhattunk felszabadítónkra és nagy barátunkra, a Szovjetunióra (lelkes taps) és építhettünk a testvéri népi demokratikus országok segítségére. A magyar népi demokrácia fejlődése, országunk felemelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítése bír. A szocialista tábor országai közötti együttműködés szilárd elvi alapra, a marxizmus—leninizmus elvi alapjára épül. Ez köti össze a szocialista tábor országait és ez teszi lehetővé, hogy szoros egységben tevékenykedjenek mind a népgazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, mind külpolitikai téren. És ha az imperialista körök félremagyarázzák, rágalmazzák ezt az elvi alapon nyugvó egységet, azt azért teszik, mert látják az ebben rejlő erőt. Mi azonban határozottan kijelentjük, hogy a szocialista tábor országai közötti egységnek az erősítését dolgozó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk. Ennek megfelelően az Országgyűlés abban jelölte meg a kormány külpolitikájának alapvető feladatát, hogy „tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával, politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén". A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erősítésében nagy szerepet tulajdonítunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége magyarországi látogatásának, amely nagyszerű kifejezője volt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságának. (Nagy taps.) Ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségeinek magyarországi látogatásai során közvetlen, személyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testületeink között és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott. Látva a parlamenti küldöttségek látogatásának jelentőségét, javasoljuk, hogy az Országgyűlés hívja meg magyarországi látogatásra a Lengyel Népköztársaság Nemzetgyűlésének és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttségét. (Taps.) 5. évi február 8-án, szerdán. 1122 A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten decemberben megtartott ülése tovább vitte előre országaink között a szocialista munkamegosztáson alapuló gazdasági együttműködést, amely sokoldalúan valósul meg a Szovjetunió_ és a népi demokráciák következő ötéves tervei előkészítő munkáiban és ez elősegíti, hogy a szocialista tábor országai az eddiginél egységesebben és összehangoltabban dolgozzanak a népgazdaság fellendítéséért, népeik jólétének emeléséért. Teljes erőnkkel részt veszünk ebben az egész szocialista világgazdaság és ezen belül hazánk számára is oly nagyjelentőségű munkában és örömmel üdvözöljük a gazdasági együttműködés kiszélesítését. Az egész szocialista tábor gazdasági erejének további növekedésében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió hatodik ötéves tervének, amely a kommunizmus építésének, a népgazdaság gyors fellendítésének lenyűgöző harci programja. Szívünk teljes melegével üdvözöljük a Szovjetunió népeit, amelyek dicső pártjuknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusára készülve, nagy lelkesedéssel és odaadással fogtak hozzá ezen világtörténelmi jelentőségű program valóraváltásához. (Taps.) Kiemelkedő jelentőségű eseményként kell szólni arról, hogy ellátogatott hazánkba a Kínai Népköztársaságból Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának alelnöke. (Taps.) Ez a látogatás az országaink és népeink közötti kapcsolatok történetének fontos állomása és nagyban hozzájárul a magyar és a kínai nép megbonthatatlan barátságának és lestvéri együttműködésének további fejlődéséhez. Nagy lépést tettünk előre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel való barátság elmélyítése érdekében azzal is, hogy lényegesen megkönnyítettük a látogatást egymás ( rszágaiba. Az elmúlt évben már tízezrével utaztak magyar állampolgárok Csehszlovákiába és Romániába üdülésre, vagy rokonaik látogatására és hasonlóan nagy számban érkeztek hazánkba csehszlovák és román állampolgárok. A legutóbbi napokban pedig a Szovjetunió kormányának kezdeményezésére kölcsönösen lehetővé tettük, hogy állampolgáraink útlevél nélkül egymás országaiba ellátogathassanak. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán fontos feladatul állította a kormány elé, hogy „a jövőben is folytassa a nemzetközi együttműködés politikáját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait az összes országokkal", s hogy „fordítson különös gondot a szomszédos országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcsolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörüli sekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen". Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel közölhetem az (országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette ezt a feladatot.